|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum a büntetőjog reformjáról
|
1989. április 22., szombat - Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazták a Független Jogász Fórum szombati eszmecseréjén.
Kutrucz Katalin, egyetemi oktató - a téma előadójaként -
rámutatott arra, hogy egy új büntetőjogi kódex megalkotásánál
tekintetbe kell venni: az egyes pargrafusok mennyiben felelnek meg
az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek.
Figyelmeztetett arra is, hogy a szokásjogra nem alapozhat a törvény.
Büntetőjogi szabályozásunk legtöbb ellentmondással terhelt
területének az állam elleni bűncselekményeket tartotta az előadó.
Ezzel összefüggésben kifejtette: lehetelen az éppen aktuális
politikai helyzethez igazodva bírói belátásra bízni az állam elleni
cselekmény minősítését. Márpedig - tette hozzá - jelenleg az erre
vonatkozó jogszabályok megfogalmazása parttalan, kereteik pedig a
végtelenségig tágíthatók. Egyszóval: jogbizonytalanság mutatkozik e
területen.
A Független Jogász Fórum tagjainak egyetértésével találkozott az
a vélemény, miszerint a legsürgetőbb feladat a homályos jogi tételek
kiszűrése, s ezzel egyidejűleg az adott bűncselekmények
tényállásainak pontos törvényi meghatározása. Hiszen - mint a
tanácskozáson elhangzott - nem lehet mit érteni az olyan
megfogalmazásokkal, mint például: ,,a szocialista rend gyengítése,,
vagy ,,a szocializmus ellenében kifejtett tevékenység,,. Ezek
ugyanis büntetőjogilag megfoghatalan, értelmezhetetlen kategóriák -
szólt az érvelés. A jogászok egyetértettek abban: senkit ne lehessen
hazánkban állam elleni bűncselekmény címén halálra ítélni.
A Büntető Törvénykönyvnek a lázadásra, illetve az izgatásra
vonatkozó kitételeit is idejétmúltnak találták a tanácskozáson. A
jelenlegi BTK alapján ugyanis napjaink valamennyi tüntetése
lázadásnak minősíthető, az izgatás tényállásaiban pedig ma már a
szólásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás korlátozása érhető
tetten. Ezért az izgatás meghatározási kategória helyett - hangzott
el az eszmecserén - az államot szimbolizáló jelképek megsértéséről
szóló törvényi rendelkezésre lenne szükség.
Egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy az új Büntető
Törvénykönyvben szerepeljen: bűncselekményt követ el az az
állampolgár, aki idegen ország kormányzatát próbálja arra rábírni,
hogy fegyveresen avatkozzon be Magyarország belügyeibe, belpolitikai
életébe. (MTI)
1989. április 22., szombat 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|