|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése (1. rész)
|
1989. március 7., kedd - Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével - Jászai Mari téri székházában - összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogu pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői.
A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt akciótervére vonatkozó javaslat - előadó Berecz János, a Központi Bizottság titkára; 2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről - előadó Szűrös Mátyás, a KB titkára; 3. Különfélék; 4. Személyi javaslat. Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (2. rész)
|
Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májusi értekezlet óta eltelt időszakban a párt vezető testületei - ha néha megkésve is, de - rendszeresen foglalkoztak a legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai pártnak a véleményét és a viszonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kérdésben külön-külön dolgozta ki a részletesebb álláspontját. Egyes esetekben pedig még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő politikai, gondolkodási, cselekvési rendszerben. A közvélemény számára ez a helyzet, a politika formálódásának ez a módja nehezen áttekinthetővé vált. A párttagság ugyanilyen problémák előtt áll. Sőt részére még a politika képviselete is néha gondot okoz, hiszen csak részletenként ismeri meg. Ebből is fakad bizonytalansága, befeléfordulása, s ami még súlyosabb gond: a társadalom irányában tapasztalható cselekvési bizonytalansága. Mindezek következtében elemi erővel tört fel a párttagság igénye egy világos, közérthető és követhető politikai program iránt - ez a Központi Bizottság legutóbbi ülésén egyértelmüen megfogalmazódott. Az is világossá vált, hogy most olyan cselekvési programra, szándékaink kinyilvánítására van szükség, amely tartós törekvéseken alapul, de rövid távra szól. Ebből következően nem vállalhatja fel a 15-20 éves távlatú stratégia megalkotását, amelyen Pozsgay Imre vezetésével bizottság dolgozik. A Politikai Bizottság javasolt programtervezete uganakkor a stratégia irányaival szerves kapcsolatban áll. A továbbiakban a programról szólva Berecz János hangsúlyozta: felvállalja, hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a legfontosabb időszerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési programja legyen. Ez egyben a soron következő vlasztásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Közzétételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és mindenki által ellenőrizhető, a gyakorlatban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzeti érdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e program ismeretében , birtokában képviselhetik politikánkat. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (3. rész)
|
Mitől a mi pártunké tehát ez a program? - tette fel a kérdést az előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és képviselhetünk? A program egyetemes és nemzeti irányadó értékei a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket, amelyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szerves, természetes társadalmi környezetükbe, és megvalósítható tartalommal. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. Azoké a jogoké, amelyekben az ember szabadsága a társadalom terméke, s nem a politika adománya. Az egyéni szabadságra épüljön a nép szabadsága. - Felfogásunkban az igazságosság az esélyek egyenlőségére való törekvést jelenti, fejtette ki a Központi Bizottság titkára. Azt, hogy a törvények valóban és ne csak kinyilatkoztatásokban vonatkozzanak mindenkire. Az egyenlő esélyt a hatalomban való részvételre, a munkához való jogban, a tulajdonformákban, a kultúrában, a szociális biztonságban egyaránt képviseljük. Meg akarjuk állítani az elszegényedést és megakadályozni a gazdasági hatalom mindenféle koncentrálódását. A szolidaritás eszméje a szabad, autonom egyének és közösségek összetartozásának érzése, cselekvésük motivációja. Beletartozik a társadalomnak, a közösségeknek egymásért vállalt felelőssége és az egyes ember melletti kiállása. - Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű, Európában és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünk többé szűkkeblűek s politikai vakok Mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra - szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát folytatunk, akor nins jogunk mást tenni. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (5.. rész)
|
- Sajátosan MSZMP program ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül igérni, mert a párt nemcsak elosztást igér, hanem a források megteremtését is akarja. Akik e programot választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a biztonságot választják - jelentette ki, hozzátéve, hogy a programtervezet - mint ahogy a párt eddigi gyakorlata is - meghaladja az osztálykereteket. A fizikai és szellemi munkájukból élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot, amely egyaránt fordul a munkásság különböző rétegeihez, az értelmiséghez, az agrárgazdaság dolgozóihoz és a különböző nemzedékeikhez. Támaszkodni kíván a termelésbe, a szolgáltatásba bekapcsolódó kisvállalkozókra, keresve az együttműködést az ország minden haladó erőivel. A társadalom mennél több rétege találja meg érdekeit, céljait a programban, a reformokban, annál inkább lehet sikeres a párt. Tudomásul kell venni, hogy az úgynevezett ,,csendes,, rétegeknek ma is van véleményük és jól felismerhető érdekeik. Ennek hangot is adnak: konszolidált, számukra elfogadható körülmények között - a szavazóurnáknál és a munkában. Rendezetlen, érdekeiket súlyosan, tartósan károsító viszonyok közepette akár az utcán is követelik érdekeik érvényesítését. Érdekünk tehát, hogy szándékaink, programunk alapján már ma megtaláljuk, illetve erősítsük velük a kapcsolatokat - hangsúlyozta. A gyakorlati tetteket követelő feladatokról szólva Berecz János megállapította: ma már nem elegendő pártunkban csak megújulni. Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül könnyebb új pártot alakítani, mint a meglévő élére állni. A jövő belülről megvalósított újraépítkezés a gyökeres reformok jegyében. Ez az újjáépítés csakis egy minőségében új, konstruktív programon alapulhat. Az MSZMP-nek programpártként a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit hírdetve új politikai tartalommal kell megjelennie a politikai közéletben. Ebben a párt nem cél. A demokratikus szocializmusért vívott politikai küzdelem mozgalmi, szervezeti kerete és eszköze. Ebben a szellemben a párt képes önmaga újjáfogalmazására. Nem is tehet mást, hiszen benne él a magyar társadalomban, s május óta szüntelen önvizsgálata is készteti erre - mondotta, s felhívta a figyelmet arra: a különböző áramlatok ne egymás kiszorítására fecséreljék energiáikat. Ehelyett közös nevezőt találva a különböző törekvések alkotó módon szolgálják a politika érlelését, a párt szerepének erősítését. Legyünk egységesek a szokszínűség elfogadásában, abban, hogy ez a párt cselekvési erejét szolgálja. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (6. rész)
|
A párt és a cselekvési program hitele nem a szavakon, hanem a tetteken múlik - erősítette meg a KB titkára. Azon, hogy a párt következetesen újjáépítse önmagát, mielőbb menjen végbe öntisztulása, erősödjön erkölcsi tartása, etikája, politizáló képessége. Határozottan forduljon a társadalom és a választók felé. Hitelt a program megvalósításában tett eredményes lépések adhatnak, ha az állampolgárok megtalálják benne saját elképzeléseiket, reményeiket és a pártszervezetek pedig cselekvésre hívnak mindenkit a benne foglaltak megvalósítására. Nem maradhat csupán szándék, megvalósításához lépnünk kell - ez kötelességünk. Ugyanakkor számítsunk arra is, hogy a különböző politikai mozgalmak programversenye ránk is, minden egyes elvtársunkra, szervezeteinkre ösztönzőleg, sőt kényszerítőleg is hat. Ugyanakkor minél hatékonyabb cselekvésünk, annál inkább hat más nézetekre, esetleg közelíthet hozzánk vagy eltávolíthat. A társadalom minél nagyobb rétegei tudnak azonosulni szándékainkkal, azzal arányosan nő a politikai értelemben vett meghatározó szerepünk. Két fontos területre kell koncentrálni: a nemzetei sorskérdések ügyében, a legkülönbözőbb politikai erők megegyezésére van szükség. Ez alapja a különböző szintű politikai kapcsolatoknak és a konstruktív ellenzékiségnek is. A másik kérdéskör a különböző politikai erőknek egymás közötti sajátos politikai viszonya, esetleg koalíciója. Ebben a nemzeti sorskérdéseken túlmenően már egyéb politikai, kormrányzati téren is egyetértésre lehet törekedni. A programtervezet egyetemes és nemzeti értékei, valamint konkrét javaslataink kiindulási pontot nyújthatnak ahhoz, hogy a konzultációk politikai témakörei szélesebbé, megalapozottabbá, világosabbá váljanak - fejtegette a továbbiakban Berecz János. Cselekvési programunk egy olyan időszakban fogalmazódik meg, amikor átmenetben vagyunk a politikai pluralizmus, a képviseleti demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folyamat kezdetén természetes, hogy a politikai mozgalmak, a pártok szervezetei között folyik az alku, az egyezkedés. Ebben a folyamatban néha disszonáns hangok is hallatszanak. Ilyen például az a kijelentés, hogy a fegyveres testületek dolgozói a jövőben nem lehetenek az MSZMP tagjai. A különböző szervezetek nem korlátozhatják az állampolgárokat jogaik érvényesítésében - szögezte le. - Egyetlen más szervezetnek sem lehet köze ahhoz, hogy kik az MSZMP tagjai. Minden állampolgár, munkahelyétől és hivatásától függetlenül, maga dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (7. rész)
|
Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a fegyveres testületeket a politikai versengés célpontjaként kezeljék, azokat függetleníteni kell a napi politikai harcoktól. Feladatuk a haza, a közrend, az alkotmány szolgálata. - A természetes állapot a jövőben az lesz, hogy a pártközpontok közötti politizálás súlypontja a képviseleti demokrácia intézményeiben, a parlamentben lesz, és a teljes nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével zajlik majd. - Cselekvési programunk egy mozgalom pártpolitikája. Ezt azért is elodázhatatlan tisztázni, mert a párt és az állam szétválasztása szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a párt és a kormány viszonyában rejlő újtípusú problémákkal. A helyzet ellentmondásos. Jelenleg a mi pártunk adja a kormányt, ezért támogatni köteles a munkájában. Ugyanakkor a program több ponton eltérhet a kormányétól. Tehetjük ezt, hiszen azt pártpolitikai szempontok alapján alkotjuk meg, amely átfogóbb, nagyobb igényű lehet. A leghatározottabban támogatjuk a kormány erőfeszítéseit az új gazdaságpolitikai program kidolgozására, sőt éppen társadalmi céljaink elérhetővé tétele érdekében sürgetjük is azt. Tudjuk, hogy a kormányzat teljesítménye visszahat a párt befolyására is. Berecz János meggyőződéssel szólt arról, hogy e cselekvési program az ország érdekeit képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a társadalom áll szemben egymással. A reális helyzetértékelés érdekében szükséges megállapítani, hogy ma a politikai versenyhelyzetben alapvetően a hatalomgyakorlás mikéntjét, jellegét illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP e kérdéssel összefüggő álláspontját a cselekvési programtervezetben rögzíti. E szerint a különböző politikai erőknek a hatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétele is elképzelhető. - A hazánkban lejátszódó társadalmi folyamatok nem elszigetelten, hanem meghatározott nemzetközi környezetben zajlanak. Felzárkózásunk és sikeres fejlődésünk lényeges feltétele sokirányú, szoros kapcsolódásunk a világ folyamataihoz. Legalapvetőbb, a programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függetlenség, a népek barátsága - szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte: miként vállalhatja fel a cselekvési programot a párttagásg. Meggyőződése szerint a pártvezetés nem rendelheti el a tagság viszonyát a programhoz; azt a tagságnak, szervezeteinek és az egyes párttagnak kell kialakítania. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (8. rész)
|
Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy megnyerjen mindenkit, aki a program megvalósításában együtt tud és akar haladni. E helyről is hívjuk fel a párttagságot, s ennek a közleményben adjunk is hangot, hogy mindenki tartson velünk. Ez azonban nem lehet kényszer. Mindenki, aki velünk kíván tartani, a meggyőződése, a programhoz való viszonya alapján dönthet - mondotta végezetül Berecz János. (folyt.köv.) kj/rj
1989. március 7., kedd 11:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (9. rész)
|
Már a KB tagjainak előzetesen megküldött írásos javaslathoz és a szóbeli kiegészítéshez füzött kérdések kapcsán, s a vita során is a legteljesebb nézetazonosság mutatkozott meg abban, hogy az MSZMP-nek szüksége van átfogó, a korábbi értékeket és az új felismeréseket is tartalmazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladatokat is a realitások talaját rögzítő, cselekvésre mozgósító programra. Ezt a párttagság is igényl i, s nélkülözhetetlen a jelenlegi politikai csatározások s a későbbi választási küzdelmek során is. Ám, hogy a jelenlegi formában, szövegezéssel beterjesztett program a megfelelő-e, azt a legkülönfélébb módon közelítették meg az ülés résztvevői. Általánosságban a többség a dokumentum megfogalmazásait helyénvalónak ítélte, Szilágyi Tibor a programot minősítve kijelentette: az gondolatiságát tekintve óriási előrelépés a májusi pártértekezletet megelőző időszakhoz képest, történelmi jelentőségű anyag. Mégis, s ez a polémiában hangot kapott, olyan programot adni, amely - Medgyessy Péter szerint - egyszerre szárnyaló és realista, új értékrendet teremtő, figyelembe veszi a társadalom adaptációs készségét s a garanciákat is rögzíti, rendkívül nehéz. Ennek a megállapításnak igazsága felől nem hagyott készséget egyetlen hozzászóló sem. Ördögh Szilveszter például arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen felhívás stilusának szigoru műfaji szabályoknak kell megfelelnie, megengedhetetlen abban a pontatlanság, a brossura jelleg. Gyuricza László szerint viszont e programjavaslat bizonyos fokig szakít a hasonló jellegü régi dokumentumok terjengősségével, új a hangja és igéretes a tömörsége is. Jelenlegi formájában azonban - s ezt már Berend T. Iván mondta - nem kívánatos a nyilvánosság elé lépni e dokumentummal, ám a vita alapján, jelentős átalakítás után nagy figyelmet válthat ki. A programba foglalt minden szó, minden fordulat fontos - hangoztatta, és ennek megfelelő felelősséggel foglalt mindenki állást, még az aprónak tünő részkérdésekben is. Nagy Sándor azt javasolta, hogy ne egy, hanem két dokumentum szülessék, a KB fogadjon el egy, az alapelveket rögzítő programot, amely hosszabb távra szól és emellett egy jóval konkrétabb, a választásokhoz kapcsolódó akciótervet, felhívást is. A Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? című akcióterv iránymutató értékként rögzíti a szabadság - igazságosság - szolidaritás hármas jelszavát. Erről többen úgy vélekedtek, hogy e formula hasonlít a francia forradalom jelszavára, ám most a konkrét helyzetben másra, többre van szükség. Berend T. Iván például javasolta, hogy jelszóként használják az ,,új fellendülést, demokráciát, szocializmust,, hármasát. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (10. rész)
|
Nyers Rezső megfelelőnek tartotta az iránymutató értékek meghatározását, ám szorgalmazta, hogy valamilyen megfogalmazásban az értékalkotó munka tisztelete is kapjon helyet a sorban. Mórocz Lajos nehezen meghatározhatónak ítélte az igazságosság fogalmát, s a ,,szabadság - demokrácia - összefogás,, hármas jelszó alkalmazását kérte. Medgyessy Péter kifogásolta, hogy a program túl sok olyan igéretet tartalmaz, amely az elkövetkezendő két-három év alatt nem valósítható meg. Ezzel összefüggésben többen, így Kovács Ferenc is azt firtatta, hogy a programban megfogalmazottakat milyen időtartamra vállalja a párt. Az időtényező fontosságát, a szükséges változások meggyorsítását húzta alá Medgyessy Péter, amikor kijelentette: ha az MSZMP időt veszít, akkor a társadalommal szemben követ el súlyos hibát. Mintegy erre válaszolva Nyers Rezső azt állította: ,,Tőlünk emberektől, kommunistáktól függ, hogy kinek dolgozik az idő. Annak dolgozik - folytatta -, aki rokonszenvet tud ébreszteni és határozottan cselekszik a társadalom érdekében.,, Az idő nem részrehajló, annak dolgozik, aki a legjobban és a leghatékonyabban tevékenykedik - értett egyet Nyers Rezsővel Hollán Zsuzsa. Majd mindenki szóvátette, hogy a programban nem kerülhető meg az MSZMP múltjához való viszonyának kifejtése. Medgyessy Péter szerint, ha nincs világos elhatárolódás a korábbi hibáktól, akkor a programnak nem lehet hitele. Deklarálni kell, mi az, amit vállalunk és mi az, mitől elhatároljuk magunkat - mondta. Maróthy László leszögezte, hogy szigoru elhatárolódásra van szükség a sztálini modelltől, a törvénysértésektől, ugyanakkor vétek lenne lemondani a dinamikus fejlődésre, megújulásra kész MSZMP-ről. Ki kell jelenteni, hogy a tagság nélkül politizáló pártvezetési stílus hibákhoz vezetett, s a paternalizmus sem lehet egy demokratikusan szervezett, modern pártnak a vonása. A folyamatos megújulás igényének kell jellemzővé válnia. Ugyanakkor többen elmondták, hogy a párt ne a most következő időszak politikai harcaiban, vállalja múltját, jelenét, ne engedje elhomályosítani az elért eredményeket, és azt se, hogy helyes, a párttagság által is igényelt törekvéseit kisajátítsák más szervezetek. A realista szemlélet, az őszinteség - mutatott rá Csehák Judit -, kellő fedezetet jelent ahhoz, hogy a Központi Bizottság ismét bizalmat kérjen a párttagságtól. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB Ülése (11. rész)
|
A korábbi tapasztalatok ösztönözték a hozzászólókat arra, hogy megemlítsék, a program keveset szól a garanciákról. ,,A garanciák között - húzta alá Tétényi Pál, - lényegesnek kell tekinteni a párttagság százezres tömegeit, akiket meg tudunk nyerni ennek a programnak, s lényegesnek azt is, hogy a párt felismerte az elkövetett hibákat, kezdeményezte kijavításukat.,, Nyers Rezső ezzel összefüggésben fontosnak ítélte leszögezni: sem az intézményrendszer, sem a jog nem lehet valódi biztosíték. Csak az emberi cselekvésben lehet hinni, így a program garanciája kizárólag az: milyen párt áll mögötte. Ez attól is függ, hogy hitelt szerzünk-e magunknak, mint reformkommunisták - mondta. E gondolatkört kifejtve elmondta, hogy szerinte döntően két befolyásos irányzat létezik ma. A reformokra törő az egyik, a reálpolitikus a másik, bár ez utóbbit mások rendpártinak, vagy konzervatív irányzatnak nevezik. Van természetesen több más irányzat is, de ez a kettő a döntő, amelynek össze kell fognia reformpolitikai alapon. Nézete szerint a pártmozgalomban új ,,sorakozóra,, van szükség. ,,Aki igazában, szívében, agyában nem vállalja ezt a programot - mondotta -, attól barátságosan el kell válnunk. És akkor még mindig maradnak bőven a pártban.,, A vita egyik fő vonulatát jelentette annak elemzése, hogy milyen az MSZMP jellege, kié a párt, mely rétegekre öszpontosítsa elsősorban figyelmét, s ezt milyen módon deklarálja. Steiner Arnold úgy itélte meg, hogy az MSZMP-nek - a párt célját, összetételét tekintve - néppártnak kell lennie, bázisa pedig a bérből és a fizetésből élő milliók tömege. Ugyancsak ő javasolta, hogy az MSZMP folytasson ifjúságpárti politikát. Feltétlenül ide kivánkozik - vélte Berend T. Iván -, hogy az MSZMP ezzel a névvel a reform, a demokratikus szocializmus jegyében 1956 őszén jött létre. Azóta a magyar társadalomban mélyreható változások mentek végbe, az MSZMP már nem osztálypárt, minden réteghez, az egész néphez kíván szólni. Vagy ahogyan Gyuricza László meg is válaszolta az általa feltett kérdést: kinek a pártja vagyunk? - ,,mi azoknak a pártja vagyunk, akiknek a jövőben is szükségük lesz ránk.,, Csehák Judit véleménye: az MSZMP-nek mindenekelőtt realistának és őszintének kell lennie. ,,Semmilyen választási küzdelem és agitációs félsiker miatt nem igérhetünk olyant, amit biztosan nem tudunk teljesíteni. Ugyanakkor konkrétan meg kell fogalmaznunk azokat a tennivalókat, amelyeket a változatlan célként deklarált értékek valóra váltása érdekében - s a bizalmat is erősítendő -, következetesen, lépésről lépésre végre kell hajtanunk.,, (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (12. rész)
|
Tétényi Pál - de természetesen más is - szóvá tette, hogy a program gazdasággal foglalkozó része nem kielégítő. Hiányzik az anyagból annak megfogalmazása, hogy a teljesítmény növelése elengedhetetlen a stabilitás megteremtéséhez. E részlet erősítését szorgalmazva Kovács Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a jólét nem a konferenciákon, a megbeszéléseken, az utcán teremtődnek meg, hanem az üzemcsarnokokban, a munkahelyeken, a földeken. Éppen ezért szükségesnek tartotta kiemelten kezelni a munka fontosságának megfogalmazását a programban. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a gazdaságban még felemásak a reformok, a helyes piaci törekvéseket itt-ott még voluntarista vonások kísérik. Véleménye szerint a programban szerepeltetni kell a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és meg kell határozni a versenyfeltételeket is. Maróthy László a korábbi hibás gazdasági, elosztási politika meghaladására hívott fel. Berend T. Iván pedig a vállalkozás szabadságát, annak tartós biztosítását látná szivesen a programban is rögzítve. Szólt a falu fontosságáról, mint az új fellendülés egyik bázisáról, amelyet szintén nem szabad kifelejteni a tervezetből. Hoós János annak őszinte megfogalmazását szorgalmazta, hogy jelenlegi helyzetünkben a szerkezetátalakítás az életszínvonalat is érintő lépéseket kényszerít ki a vezetéstől. Ez a világpiac igénye, ugyanis hazánk jó hírneve csak akkor válhat anyagi erővé, ha ehhez itthon megtesszük a kellő intézkedéseket. Az, hogy az inflációt sikerüljön 10 százalék körüli szinten tartani, már önmagában óriási eredménynek számítana. Reálisan tehát a következő időszakban a gazdasági növekedést nem lehet dinamizálni, az évi 1,2 milliárd dolláros kamatteher miatt a fogyasztást még optimális esetben sem lehet növelni. Csehák Judit ugyancsak józanul számot vetett azzal, hogy minden reformlépés új feszültségekkel jár és ennek hatásától a vezetés képtelen valamennyi réteget, valamennyi embert egyformán megvédeni. Kérte, hogy kapjon hangot a dokumentumban az egészség-, a környezetevédelem, a szociálpolitika és a társadalombiztosítás néhány fő törekvése, annál is inkább, mert a különböző alternativ szervezetekkel ezeken a területeken lehet leghamarabb együttmüködést, közös platformot kialakítani. Horváth István arra hívta fel a figyelmet, hogy ez még nem a párt, hanem csak a Központi Bizottság akcióprogramja, hiszen a tagság véleménye nem ismert minderről. ,,Egyik feladatunk azt is, hogy elgondolkozzunk: vajon hogyan fogadja majd a párttagság az elkészülő dokumentumot? (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (13. rész)
|
Úgy-e, hogy - szándékaink szerint - ezzel az akcióprogrammal a mai felgyorsult világban a kommunisták, a párttagok fel tudják venni azt a kívánatos fordulatszámot, amit a társadalom fejlődése igényel,, - füzte a gondolathoz Korom Mihály. Mások is szóltak arról, hogy a dokumentum címére adott válasz megvitatásából nem rekeszthető ki a párttagság. Pál Lénárd szerint erre éppen a hiányolt garanciák miatt van szükség. Steiner Arnold egyenesen úgy fogalmazott: az új platform, a választási törvény, a szervezeti szabályzat megvitatására, megváltoztatására és a szükséges személyi változások végrehajtására a nyár elejére hívjanak össze munkakongresszust. Megszámlálhatatlan konkrét szövegmódosító javaslat is elhangzott a vitában. Mórocz Lajos az internacionalizmus, a Szovjetunióhoz való viszony témáját ítélte olyannak, mint amely nem hiányozhat a dokumentumból. Bereczky Gyula azt sürgette, a tézisszerű megfogalmazások mellett legyenek befejezve a befejezetlen mondatok, vagyis ne hiányozzék a válasz: a leírtakat ki, hogyan és mikor fogja megvalósítani. Nagy Sándor arról szólt, hogy a párt belső életének, viszonyainak módosulása mennyire garantálja a változásokat, egyuttal további tucatnyi kérdést (például a tulajdonreformnak, a gazdaság alkotmányosságának, a reálbér-alakulásnak, az antiinflációs politikának, a településfejlesztésnek a kérdését) javasolta megválaszolni a dokumentumban. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (14. rész)
|
A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, további öten (Barts Oszkárné, Romány Pál, Duschek Lajosné, Deák László és Marjai József) írásban adták be felszólalásukat. Berecz János rövid összefoglalójában hangsúlyozta: a felszólalók sok munkát adtak a szerkesztő bizottságnak, hiszen nem lesz könnyü a számos észrevétel, javaslat bedolgozása a dokumentumba. Rámutatott, hogy egy rövid távú programnál sem lehet eltekinteni a hosszabb időre szóló feladatok felvázolásától. Ugyanakkor hozzátette: a most megvitatott dokumentum nem választási program, csupán kiindulópontja lehet a választásokra történő felkészülésnek. Mivel a kormánnyal teljes mértékben össze kell hangolni a lépéseket, megköszönte a felszólalt kormánytagoknak a jobbító szándékú javaslatokat, nem titkolta azonban, hogy a jövőben lehetnek eltérések a kormány és a Központi Bizottság programváltozatai között, s ezeket vállalni kell. Összefoglalva a dokumentum sorsára tett felszólalói észrevételeket, három változatot fogalmazott meg. Az első szerint az előterjesztést szerkesztő bizottság dolgozná át, majd a dokumentum a Politikai Bizottság elé kerülne, s néhány napon belül megjelenne a sajtóban. A másik változat alapján nem a gyorsaság, hanem a megfontoltság lenne a fő szempont - hangsúlyozta, így a Politikai Bizottság az átdolgozott tervezetet a következő, még márciusban megrendezendő központi bizottsági ülés elé terjesztené. A harmadik változatot, hogy az előterjesztést bocsássák széles körű pártvitára, nem javasolta, részben a helyi pártélet zsúfoltsága miatt, részben azért, mert a rövid távra szóló program minden bizonnyal teljesíthetetlen ,,kívánságlistával,, érkezne vissza a Központi Bizottság elé. Elmondta, hogy azért nem esik szó a sajtóról az írásos tervezetben, mert a KB következő ülésének napirendjén szerepel a nyilvánosságpolitikáról, a sajtópolitikáról és a pártsajtóról szóló előterjesztés. A zárszót követően Fock Jenő kért szót. Érvekkel támasztotta alá véleményét: a párttagság, de talán az egész nép kíváncsi az MSZMP mondanivalójára, ezért nem lenne célszerű a dokumentum nyilvánosságra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy a szerkesztő bizottság és a KB tanácsadó testülete két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvánosságra. A Központi Bizottság - 9 ellenszavazattal - Fock Jenő javaslatát fogadta el. Egyhangú szavazással döntött a testület arról, hogy az előadói beszédet és a vitaösszefoglalót szerkesztett formában megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (15. rész)
|
Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. - A nyolcvanas évtized végére a magyar külpolitika is korszakhatárhoz érkezett. Helyzetünk alapvető ellentmondása ma az, hogy míg a nemzetközi politikai feltételek igen kedvező lehetőséget kínálnak egyre súlyosabbá váló belső problémáink megoldásához, a világ és Európa nemzeteinek közösségébe való betagozódásunkhoz, addig a világgazdasági helyzet alakulása drámai módon leértékelte nemzeti teljesítményünket, mérhetetlenül megnehezítette a nemzetközi munkamegosztásban való tevékeny részvételünket - hangoztatta a Központi Bizottság titkára, hozzáfűzve: cselekvésünk lehetséges irányát alapvetően meghatározza a KGST-együttműködés válsága is. A szervezet, amely ma a kétoldalú kapcsolatok kereteként működik, az olcsó és szinte korlátlan nyersanyag- és energiaszállítás megszűnésével már a hetvenes években elveszítette dinamizáló és védő szerepét. A KGST-kapcsolatok sok tekintetben konzerválják elmaradott gazdasági szerkezetünket. Hazánknak ezért alapvető érdeke fűződik a szervezet gyökeres megreformálásához. A KGST válsága nem indokolja a szervezetből való kivonulásunkat. A tagországokkal folytatott kétoldalú együttműködés külgazdasági kapcsolatainknak hosszú távon mással nem pótolható összetevője. A KGST-országokkal folytatott együttműködésünkben meghatározó a szovjet kapcsolat, amely azonban ma számos zavarral küzd. Oka elsősorban az, hogy a két gazdaság működésének elvei egyelőre nincsenek összhangban egymással. Ez azonban nem csökkenti objektív ráutaltságunkat a más viszonylattal nem kiváltható szovjet piacra. Ezért nemzeti érdekünk, hogy a magyar-szovjet gazdasági és politikai kapcsolatokat - új alapokra helyezve - elmélyítsük, hatékonnyá tegyük. Nincs más lehetőségünk, mint a rugalmas, hatékony alkalmazkodás. Ennek elmulasztása nem cscak gazdasági, de politikai területen is a peremre szorulásunkhoz vezetne, az ezzel járó elszegényedéssel és az elkerülhetetlen társadalmi megrázkódtatásokkal. A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország képes lesz-e minden tekintetben Nyugat-Európa együttműködő partnerévé válni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy mi magunk mindent megtegyünk az együttműködésre alkalmas gazdasági szerkezet kialakításáért. További alapfeltétel társadalmi stabilitásunk megőrzése. Egy kormányozásra képtelen MSZMP-t, egy kormányozhatatlan Magyarországot a nyugat nem tekinti igazán partnernek. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (16. rész)
|
A nyugathoz való kapcsolódás nem csökkenti - és nem is csökkentheti - számunkra a szocialista kapcsolatrendszer jelentőségét. Nem a szövetségeseinkkkel folytatott együttműködés korlátozására, leépítésére kell törekednünk, hanem a nyugati államokhoz fűződő kapcsolatainkat kell minél érdemibbé, minél tartalmasabbá tennünk. A szocialista együttműködés továbbfejlesztése változatlanul nemzetti érdekünk. Az elmúlt évek fejleményein végigtekintve elmondhatjuk, hogy kialakult egy önálló, markáns arculatú magyar külpolitika, amely tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak szövetségeseink és partnereink körében szerte a világon. E külpolitikai megújulás kezdetét jelezte a szocialista együttműködés elveinek és gyakorlatának átértékelése, a nemzeti és a közös érdekek összefüggéseinek tisztázása még a nyolcvanas évek első felében. Törekvéseink eredményeként oldódtak szövetségi rendszerünkben az alá-fölérendeltségi viszonyok, s helyükbe mindinkább az egyenjogú partneri kapcsolatok lépnek. Fordulatot jelentett a magyar külpolitikában a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatos politikánk gyökeres átértékelése, a sorsuk alakulásáért viselt felelősségünk vállalása. Hozzáláttunk az önálló magyar biztonságpolitika külpolitikai összefüggéseinek kidolgozásához, és nyilvánosan, nemzetközi fórumokon megerősítettük: hazánk érdekelt abban, hogy a leszerelés, illetve a haderőcsökkentés első szakaszában érintett országok sorába kerüljön, és lehetségesnek tartjuk, hogy szövetségi rendszerünk jelentős csökkentéseket hajtson végre, akár egyoldalúan is. Ma már tudjuk: a mi fellépésünk is szerepet játszott abban, hogy a szovjet vezetés elhatározta a jelentős haderő- és fegyverzetcsökkentést, s hogy hazánkból is kivonnak szovjet erőket. Jelentős átalakulás következett be kétoldalú kapcsolatainkban is; kiegyensúlyozott viszonyt alakítottunk ki minden világhatalommal, amelynek során rendeztük kapcsolatainkat Kínával. Ezt a külpolitikát megerősítette az MSZMP országos pártértekezlete. Nagyon fontosnak tartom továbbá, hogy a gyors ütemben fejlődő pártok, alternatív szervezetek sem kérdőjelezték meg annak alapvető vonásait. Talán úgy is lehetne fogalmaznunk, hogy a külpolitika azon nagyon kevés terület egyike, ahol még van társadalmi egyetértés. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (17. rész)
|
A magyar külpolitika és a külpolitizálás azonban az ország belső fejlődésének szempontjából is korszakhatárhoz érkezett. A magyar külpolitika nagy ellentmondása jelenleg az, hogy a megváltozott világ kihívásai gyors és határozot válaszadást követelnek meg tőlünk, s miközben ehhez a külső feltételek kedvezőbbek, mint valaha, belső helyzetünk egyre jobban korlátozza mozgási lehetőségeinket, kijelöli a kényszerpályát. Egyre inkább fenyeget annak veszélye, hogy a belső háttér korlátai, a magyar gazdasági és társadalmi bénultság hiteltelenné teszi mindazt, amit legfelső vezetésünk, a diplomácia legkülönbözőbb szintjei politikai megállapodásokon elértek. Napjaink egyik fejleménye, hogy formálisan is megtörtént a gyakorlatban már korábban bekövetkezett változás, a külügyi kormányzat közvetlen pártirányításának felszámolása. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt soha nem mondhat le az állami külpolitika befolyásolásáról, akár kormányon van, akár ellenzékben. Különösen fontossá válik mindez akkor, amikor a Központi Bizottság február 10-11-i ülése történelmi jelentőségű döntést hozott arról, hogy az MSZMP elfogadja a többpártrendszer kialakítását. Stratégiai feladatunk az új helyzetre való felkészülés: biztosítanunk kell, hogy az MSZMP minden területen ,,versenyképessé,, váljék. Vonatkozik ez a külügyi kérdésekre is. Pártunknak számolnia kell azzal, hogy az újonnan létrejövő pártok előbb-utóbb kialakítják együttműködésüket külföldi partnereikkel. El kellene azonban kerülni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban olyan egészségtelen versengés alakuljon ki, amely gátolja a közös nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését. Épp ezért a külügyi munkát mielőbb a pártok, szervezetek közötti párbeszéd napirendjére kell tűzni. Mindez igen nagy és felelősségteljes feladatot jelent. Pártunk azonban rendelkezik a megoldásához nélkülözhetetlen feltételekkel: a józan tárgyilagossággal, a kellő szellemi tőkével és tapasztalattal. A magyar külpolitika tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak, pártunknak. Az elmúlt időszak kiemelkedően fontos nemzetközi eseménye volt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet harmadik, 1986. novemberében kezdődött bécsi utótalálkozója ez év januárjában befejezte munkáját. A találkozó két területen hozott minőségi változást jelentő előrelépést: a katonai, illetve a humanitárius-emberi jogi kérdésekben. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (18. rész)
|
A záródokumentum emberi jogi-humanitárius kérdésekkel foglalkozó részei azt tanúsítják, hogy az emberi jogok kérdésköre az államközi kapcsolatok szerves részévé vált. Az e kérdésekben megfogalmazott rendelkezések nagy része a Varsói Szerződés országai többségének e téren való lemaradását, s az átalakítás hozta lehetőségeket tükrözi. E rendelkezések kialakítása során a Varsói Szerződés részéről még mindig a nyugati követelések kivédésére való törekvés volt az irányadó, s nem volt saját cselekvési koncepciója még az olyan, számára hagyományosan kedvező területeken sem, mint a kultúra és az oktatás. Jelentősnek és hatását tekintve példa nélkülinek tekinthető az úgynevezett emberi dimenzió konzultációs és ellenőrző rendszerének létrehozása, melynek keretében évente emberi jogi-humanitárius találkozókra kerül sor. Fontos helyet foglalt el a találkozón az emberi jogi-humanitárius kérdések közötti a nemzeti kisebbségek témaköre, amelyben minőségileg új, előremutató kötelezettségek elfogadására került sor. Az eddig inkább blokkjellegű tárgyalásokhoz szokott találkozón újszerű volt a csoportokon belüli egységek megbomlása. A Varsói Szerződésen belüli eltérések erőteljesen nyilvánultak meg a gazdasági, s különösen az emberi jogi-humanitárius kérdések vitái során. A találkozó a Varsói Szerződésen belüli sokszínűség szemléletes megnyilvánulásának fóruma lett, és ezzel összefüggésben Románia nemzetközi tekintélye további hanyatlásának színterévé vált. Magyarország európai elkötelezettségének, az összeurópai megértés és együttműködés kialakításának, a földrész megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi találkozón. Elgondolásaink helyet kaptak a záródokumentumban. Jelentősnek tartjuk, hogy először kerültek rögzítésre a nemzetiségi egyének kapcsolattartási lehetőségei a más államokban élő, velük azonos nemzeti eredetű személyekkel, joguk az anyanyelvi információkhoz, nyelvük, kulturális és történelmi műemlékeik megőrzéséhez, valamint a saját kultúra oktatásához, az arról szóló ismeretek megszerzéséhez. A záródokumentumban foglalt minden rendelkezés valamennyi résztvevő állam számára kötelező. Magyarország azokat ilyen alapon fogja végrehajtani, és a végrehajtást számonkérni a többi résztvevő államtól. Nem fogadjuk el Románia ,,értelmező-fenntartási,, nyilatkozatát, amely szerint válogatni lehetne a kötelezettségek között. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (19. rész)
|
Az ,,Európa és az európai együttműködés jövője az 1990-es évek küszöbén,, című pártközi kerekasztal-konferencia előkészítéséről Szűrös Mátyás elmondta: a kötetlennek és dokumentum nélkülinek tervezett szimpózium vagy kerekasztal-konferencia lehetséges megvitatandó témái közül pártunk különösen időszerűnek tartotta, és ezért napirendként javasolta a hagyományos fegyverzetkorlátozás és leszerelés, valamint az európai kapcsolatrendszer szerves részét képező emberi jogok kérdéskörének megvitatását. Kifejezésre juttattuk, hogy a szimpózium vagy kerekasztal-konferencia - sikeres megrendezése esetén - egy rendszeres pártközi fórum első állomása lenne, s a későbbiekben számítunk további pártok bekapcsolódására, részvételére is. A megkeresett pártok kezdeményezésünket hasznosnak, időszerűnek, előremutatónak, újszerűnek és támogatást érdemlőnek minősítették. A rendezvényre május közepén kerülhetne sor. A továbbiakban az elmúlt időszakban folytatott magas szintű megbeszélésekről szólt a KB titkára. Mint mondotta, Grósz Károly részvétele a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány davosi tanácskozásán jó lehetőséget kínált arra, hogy a nyugati világ jelentős politikai és gazdasági vezetőit tájékoztassuk a magyar Európa-politika és a hazánkban kibontakozó reformfolyamat fő vonásairól. A nyugat-európai politikusokkal, üzletemberekkel folytatott megbeszéléseken a partnerek jelezték készségüket a Magyarországgal való együttműködés továbbfejlesztésére. Ugyanakkor hangsúlyozták: hazánk nemzetközi megítélésének mércéje ma az, hogy képesek vagyunk-e javítani gazdasági és műszaki-tudományos teljesítményünket. Megfogalmaztak olyan aggodalmakat is, hogy vajon Magyarországon a politikai és gazdasági folyamatok nem szakadnak-e el túlságosan egymástól, képesek vagyunk-e biztosítani a szükséges összhangot. - Az MSZMP, a magyar külpolitika az elmúlt időszakban is megkülönböztetett figyelmet fordított a környező országokhoz fűződő jószomszédi kapcsolatainak ápolására - folytatta az előadó. - E törekvés jegyében került sor Grósz Károly elvtárs prágai és jugoszláviai munkalátogatására, valamint Németh Miklós elvtárs moszkvai tárgyalásaira és találkozójára az osztrák kancellárral. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (20. rész)
|
Grósz Károly elvtárs és a CSKP Központi Bizottságának kezdeményezésére február 15-én Csehszlovákiába látogatott. Beható véleménycserét folytatott Milos Jakes elvtárssal, a CSKP főtitkárával. A megbeszélések jelentőségét aláhúzza, hogy miközben Csehszlovákia több szempontból legfontosabb partnereink közé tartozik, a szocializmus fejlődésének egyes kérdéseiről vallott eltérő nézeteink, a csehszlovák fél részéről tapasztalható bizonyos ideológiai-politikai fenntartások hosszabb ideje nehezítik az együttműködésben rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását. A bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatosan Grósz elvtárs szorgalmazta a környezetvédelmi intézkedéseket szabályozó új kormányközi megállapodás aláírását. A főtitkárok kitértek az egymás országaiban élő nemzetiségiekkel kapcsolatos elvi-politikai kérdéskörre. Jakes elvtárs kijelentette, hogy Csehszlovákia nem érdekelt az ott élő magyar nemzetiség létszámának csökennésében, szándéka, hogy minden eszközzel segítse kulturális életének fejlesztését. Az évek óta minden területen kiegyensúlyozottan, jelentősebb problémáktól mentesen fejlődő magyar-jugoszláv kapcsolatok jelentős állomása volt Grósz Károly elvtárs és Sztipe Suvar elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségének elnöke közötti, február 27-i munkatalálkozó. A megbeszéléseken ismét megerősítést nyert, hogy a két párt és a két ország kölcsönösen és hosszú távon érdekelt egymás stabilitásában, a reformfolyamatok sikerében, a jószomszédi viszony további elmélyítésében. Kapcsolatainknak továbbra is gazdagító és stabilizáló tényezője a nemzetiségi kérdés azonos elvi alapokon történő megközelítése, az e téren folyó együttműködésünk. A legfelső szintű megbeszéléseken magyar kezdeményezésre két - nemzetközi jelentőségű - megállapodás született. Jugoszláv részről készek megismertetni velünk az 1956-os eseményekre vonatkozó dokumentumaikat. Továbbá egyetértenek azzal, hogy dolgozzunk ki közös nemzetiségi deklarációt, amelyet Grósz Károly elvtárs legközelebbi hivatalos látogatása során lehetne aláírni, illetve a legközelebbi legfelső szintű találkozón. Németh Miklós elvtárs február 13-án határmenti munkatalálkozón megbeszéléseket folytatott Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral. Osztrák részről nemcsak a kétoldalú kapcsolatok bővítésére készek, de elképzelhetőnek tartják bizonyos ,,közvetítői szerep,, vállalását is más országok vagy országcsoportok felé. Az 1995-ös Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeit illetően megállapodás született arról, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a rendezvény pénzügyi feltételeinek biztosítása érdekében. (folyt.)
1989. március 7., kedd 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (21. rész)
|
A szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatainkban különösen fontos esemény volt Németh Miklós elvtárs látogatás a Szovjetunióban - állapította meg szűrös Mátyás, jelezve, hogy Németh Miklós erről külön tájékoztatót ad. Nyugat-európai politikai kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt, hogy az Európa Parlament elnökének meghívására február második felében első alkalommal utazott hivatalos magyar parlamenti küldöttség Strasbourgba. Küldöttségünk látogatása hozzájárult a Magyarország iránti érdeklődés és rokonszenv megerősítéséhez. Az elmúlt időszak fontos külpolitikai eseménye volt, hogy Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, a Magyar Népköztársaság képviseletében február 22-25. között részt vett Japánban Hirohito császár gyászszertartásán. A japán vezetők - akik fokozott érdelődést tanúsítanak hazánk iránt - megerősítették: készek arra, hogy a jövőben a Világbankkal együttműködve hitelekkel segítsék Magyarországot gazdasági feladatainak megoldásában. A közeli hónapokban a Külügyminisztérium tárgyalásokat kezd diplomáciai kapcsolataink helyreállításáról Izrael Állammal. Ehhez kedvező hátteret jelent, hogy az elmúlt időszakban megélénkült a szovjet diplomácia közel-keleti aktivitása. Elemi érdekünk Izraellel úgy erősíteni kapcsolatainkat, hogy az ne befolyásolja hátrányosan az arab országokkal fenntartott jó viszonyunkat. Ennek figyelembe vételével készülünk hazánkban fogadni Jasszer Arafatot, a Palesztínai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét. Ez év február 1-jén Szöulban a magyar külügyi államtitkár és a dél-koreai külügyminiszter jegyzőkönyvet írt alá a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről és nagykövetek kölcsönös akkreditálkásáról. Egyidejűleg gazdasági és kereskedelmi megállapodást kötöttek. Mindez korántsem jelenti azt, hogy lazítani akarnánk kapcsolatainkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Ezt az álláspontunkat időben a KNDK vezetésének tudomására hoztuk. Ennek ellenére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elfogadhatatlan hangvétellel elítélte a kapcsolatok rendezését a Koreai Köztársasággal; s diplomáciai kapcsolataink ügyvivői szintre csökkentésével válaszolt erre. Koreai kérésre phenjani nagykövetünket hazarendeltük. A KNDK vádaskodásával a szocialista országok közül nyíltan egyedül Románia értett egyet. Lépésünket szocialista partnereink megértéssel fogadták - mondotta végezetül Szűrös Mátyás. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szerkesztőségek figyelmébe
|
1989. március 7., kedd - A következő két mondatot a keretben kérjük a Berecz-vita lezárása, illetőleg a Szűrös-előterjesztés k ö z ö t t felhasználni. ----------- A KB-ülés napirendjének első pontját lezáró határozathozatalt követően a testület személyi kérdésről döntött. A KB tagjai elfogadták az Országgyűlés elnöki posztjára vonatkozó előterjesztést, amely szerint a Tisztelt Ház elnökének Szűrös Mátyást, az MSZMP KB jelenlegi titkárát javasolják. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:43
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP KB ülése (22. rész)
|
Szűrös Mátyás előadói beszédéhez kapcsolódva Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott moszkvai megbeszéléséről. Mint mondotta, mindkét találkozón rendkívül nyílt, baráti, őszinte eszmecserét folytattak. A témák között szóba kerültek a két országban zajló politikai és gazdasági folyamatok, jelenségek, feszültségek, a politikai és a gazdasági reformok közötti viszony problémái; elméleti-filozófiai és egészen konkrét kérdések egyaránt. Ezek áttekintése során megállapíthatták, hogy bizonyos jelenségek, folyamatok mindkét országban hasonlóak, ugyanakkor a nemzeti és történelmi sajátosságok miatt ugyanazokra a kérdésekre gyakran más és más választ kell adni. Mihail Gorbacsov kijelentette: tisztelettel és bizalommal tekintenek az MSZMP KB február 10-11-i ülésén hozott döntésekre, mint olyan elhatározásokra, amelyek a sajátos magyar körülmények mérlegelésére alapozva keresik a megoldás útját. Bíznak abban, hogy ezek érett, jó döntések. A szovjet pártvezető hangsúlyozta, hogy az alapkérdés a tényleges demokrácia megteremtése; ezt tartják a pluralizmus lényegének. A Szovjetunióban arra törekszenek, hogy a pluralizmust az egypártrendszer keretei között bontakoztassák ki, ám nincs fenntartásuk azzal szemben, ha más országok más úton járnak. Meggyőződésük, hogy a demokrácia működését most jogi garanciákkal is alá kell támasztani, s a különböző érdekeknek nyíltan kell ütközniük egymással. Mihail Gorbacsov hozzáfűzte azt is: a dolgozóknak a hatalomba való tényleges beleszólását hetven év óta nem sikerült biztosítani, s ennek egyik fő oka az lehet, hogy nincs közvetlen közük a tulajdonhoz. Ezért a szovjet vezetés is egyik középponti feladatának tartja a tulajdonosi tudat, kötődés erősítését. A főtitkár - utalva arra, hogy a múlt értékelése náluk különösen gyötrelmes feladat - kitért az 1956-os eseményekkel kapcsolatos magyarországi vitákra is. Miként rámutatott, a leegyszerűsítés veszélyes, hiszen nem egynemű folyamatról volt szó, s mindnyájan tudjuk, mibe torkollott. Az MSZMP KB erre vonatkozó állásfoglalását higgadtnak, mértéktartónak nevezte. Kiemelte annak fontosságát, hogy a múltról folytatott vita ne ossza meg a társadalmat, a mai generációnak elsősorban a jelenért, s méginkább a holnapért kell felelősséget éreznie, ennek tudatában cselekednie. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (23. rész)
|
Németh Miklós beszámolt arról is, hogy Mihail Gorbacsov tájékoztatást adott a Szovjetunióban zajló folyamatokról, az elmúlt évek legfontosabb tapasztalataként említve, hogy évtizedes struktúrákat, politikai, gazdasági és erkölcsi viszonyokat nem lehet egycsapásra megváltoztatni. A célokat ki kell tűzni, s ezek érdekében cselekedni, de annak tudatában, hogy igen hosszú utat kell még bejárni. A mai gazdasági folyamatok, az agrárpolitika számos kérdése ugyancsak szóba került a főtitkárral folytatott megbeszélésen. A Minisztertanács elnöke felidézte a Nyikolaj Rizskovval tartott találkozó során megvitatott főbb kérdéseket is. Partnere tájékoztatást adott a szovjet belpolitikai élet folyamatairól, ennek részeként a népi küldöttek választásának előkészületeiről. Részletesen felvázolta a szovjet gazdaság előtt álló fő tennivalókat, kiemelve a vásárlóerő és az árualap megbomlott összhangjának, a belső piaci egyensúly hiányának problémáját, mint olyan jelenséget, amelyet a következő ötéves terv során feltétlenül orvosolni kell. A két kormányfő egyetértett a KGST radikális megreformálásának szükségességével, ám ennek ütemét, s eszközeit illetően mutatkozott bizonyos felfogásbeli különbség is. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve Németh Miklós felvetette, hogy tavaly a fizetési mérleg kiegyensúlyozására nem az áruforgalom kölcsönös növelésével törekedtünk - s várhatóan az idén is ez lesz a helyzet -, hanem a magyar export csökkent. Nyikolaj Rizskov elismerte, hogy ez a folyamat nem felel meg a korábbi megállapodások szellemének és hangsúlyozta, hogy mindkét részről erőfeszítéseket kell tenni a forgalom kiegyensúlyozására. A kölcsönösen előnyös együttmüködés számos más részterületét is számba vették, azzal, hogy a magyar kormányfő következő hivatalos szovjetunióbeli látogatásakor visszatérnek a megvitatott problémákra. A tapasztalatokat összegezve Németh Miklós arról számolt be, hogy munkalátogatása eredményes volt, közös feladataink, gondjaink konstruktív megközelítését érzékelte a szovjet partnerek részéről. A napirend vitájában felszólaló Horváth István a beszámolóval egybecsengően úgy értékelte, hogy hazánk nemzetközi tevékenységében nincs szükség fordulatra, de változások kellenek a hazai folyamatok és a külső környezet módosulásával összhangban. Egyetértett azzal a törekvéssel, hogy szövetségi rendszerünk keretein belül tovább erősítsük az önálló külpolitika pozicióit, mozgásterét és alapvető orientációnk változatlansága mellett folytassuk a nyitást a fejlett és a fejlődő világ együttmüködésre kész országai felé. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (24. rész)
|
Orbán István az Európai Közösség integrációjához való magyar viszony leegyszerüsítő kezelésének veszélyeire figyelmeztetett, rámutatva, hogy alkalmazkodásunk szükségességét hangoztatva nem lehetnek illuzióink. E rendkivül nagy követelményeket támasztó, integrálódó piacra a magyar gazdaság néhány év alatt képtelen lesz behatolni, ezért a közösséggel való kapcsolatainkat építve nem feledkezhetünk el a világ egyéb régióiról, száznál is több olyan országáról, ahol a magyar termékek eséllyel jelenhetnek meg. Szűrös Mátyás rövid válaszát követően a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót, Németh Miklós kiegészítésével együtt. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (25. rész)
|
A KB végezetül áttekintette a március 15-ei, ünnepi előkészületeket. Berecz János bevezető tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy március 15-e nemzetünk, államunk, egész népünk ünnepe. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront, a KISZ ebben a szellemben készül a méltó megemlékezésre. Kiemelte azoknak a felhívásoknak a jelentőségét, amelyek az együttes ünneplésre szólítottak; ezt támogatták a nagyobb társadalmi szervezetek, az egyházak, s vidéken sok helyen az együttes megünneplés mellett döntöttek a különböző szervezetek. Ugyanakkor - főként Budapesten - számos tömörülés külön-külön megemlékezésre készül. Az MSZMP véleménye szerint különösen fontos, hogy idén kidomborodjék az ünnepségek állami jellege. A párt javasolja, hogy az Országgyűlés március 14-én délután tartson ünnepi ülést, majd a képviselők közösen koszorúzzák meg Kossuth Lajos szobrát. Kezdeményezi továbbá, hogy az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országgyűlés elnöke március 15-én reggel koszorúzza meg a Magyar Hősök Emlékművét, majd az Elnöki Tanács és a kormány elnöke Kossuth Lajos szobránál helyezze el a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Munkáspárt - miként a Központi Bizottság által elfogadott felhívás is tartalmazza - a Hazafias Népfronttal együtt március 15-én 11 órára a Múzeum-kertbe politikai nagygyűlésre hívja az ünneplőket. A résztvevők Bem tábornok és Petőfi Sándor szobra, valamint a Batthyány örökmécses megkoszorúzása után vonulnak a nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső lesz. A szervezők - előzetes jelentkezés után - bármely szervezet képviselője számára biztosítják, hogy elmondhassa ünnepi megemlékezését. - Elsőrendű célunk - mondotta Berecz János -, hogy március 15-e megünneplése felemelő, méltóságteljes, szép és tartalmas legyen, elkerülve minden konfrontációt. Éppen ezért fontos körülmény, hogy a televíziónak a ,,nemzet nevében,, történő lefoglalása széles körű ellenérzést váltott ki, erre nem is kerülhet sor. Berecz János végezetül ismételten aláhúzta: a Magyar Szocialista Munkáspárt március 15-ét saját ünnepének is tekinti. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (26. rész)
|
Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Major László, a párt szóvivője megnyitotta a tanácskozást követő hagyományos nemzetközi sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy a szóvivői értekezlet idején Grósz Károly főtitkár az MSZMP Politikai Főiskoláján a párttag országgyűlési képviselőket informálja a KB üléséről. Közölte azt is, hogy a testület jóváhagyta az MSZMP jelöltjeként Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnöki posztjára. A jelölést a Hazafias Népfront jelölő bizottságához eljuttatják. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ha az Országgyűlésen további jelöleket állítanak, akkor a párt azzal egyetért, de leszögezte: az MSZMP-nek egy jelöltje van, Szűrös Mátyás, a párt parlamenti és külügyi titkára. Mivel a KB-ülés utolsó napirendi pontjának is Berecz János volt az előadója, aki az első napirend előterjesztőjeként személyesen kívánta az újságírókat témájáról tájékoztatni, a szóvivő formabontásként a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolóról adott áttekintést. Szólt arról, hogy Szűrös Mátyás több mint egy órás előadásában 1984-től napjainkig vázolta fel a magyar külpolitika törekvéseit. Az MSZMP nemzetközi tevékenységét elemezve bejelentette: széles körű pártközi találkozó szervezésén munkálkodik, s több mint 2O párttal már fel is vette a kapcsolatot. Az előkészítés célja, hogy a nyár elején Budapesten létrejöjjön egy kerekasztal-konferencia, amelyen kötetlen formában, dokumentumok elfogadása nélkül vitassák meg az európai sorskérdéseket, a földrész államainak, népeinek egymáshoz való viszonyát. E szimpóziumon az új Európa filozófia megfogalmazását tervezik. A kétoldalú államközi kapcsolatokról szólva a legutóbbi találkozók sorában kiemelkedőnek minősítette Grósz Károly jugoszláviai megbeszélését, amelyet az előadó úgy értékelt: történelminek nevezhető, hogy a jugoszláv fél késznek mutatkozott a magyarokkal közös nemzetiségi deklaráció aláírására. A nemzetközi közvéleményt élénken foglalkoztató két kérdésről, a magyar-izraeli és a magyar-dél-koreai kapcsolatokról elmondta: Magyarország újabb tárgyalásokat kezdeményez a közeljövőben Izraellel. A Koreai Köztársasággal alakuló viszonyunk célja elsődlegesen az, hogy enyhítse a feszültséget a Koreai-félszigeten, a kapcsolatfejlesztés nem irányul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (27. rész)
|
A nemzetközi témához kapcsolódó újságírói kérdések következtek ezután. A magyar-román viszony alakulását firtató kérdésre Major László elmondta: az összeurópai folyamatokról szólva Szűrös Mátyás kifejtette, hogy egységes egészként kell értelmezni az emberi jogokat, nem lehet szelektíven kiválasztani azt, amelyik egy-egy országnak tetszik. A konzultatív találkozó részletei iránt érdeklődő kérdés kapcsán a szóvivő leszögezte: az MSZMP továbbra is szolidaritást vállal a Palesztínai Felszabadítási Szervezettel, s nem lát antagonisztikus ellentétet abban, hogy kapcsolatot tartunk Izraellel és a PFSZ-szel, a közel-keleti válság e két szereplőjével. Itt is a magyar külpolitika realitásérzéke jelenik meg, s remény van arra, hogy szerény eszközeivel Magyarország is hozzá tud járulni egyfajta békés megoldáshoz. - Nem mindenről azonos véleményt képvisel Magyarország és Csehszlovákia, mert eltérő a két ország szocialista fejlődésének útja, s bizonyos kérdések megoldásán is másként gondolkodnak - hangzott a Grósz Károly és Milos Jakes találkozójának értékeléséről adott válasz. A csehszlovák pártvezetés azonban nagy figyelemmel követi a magyar folyamatokat; érdekeltek abban, hogy a déli szomszéd stabil ország legyen. Az MSZMP február 1O-11-i ülését nagy jelentőségűnek, tartalmasnak és kiegyensúlyozottnak ítélték. A szóvivő hozzátette: mi is érdekeltek vagyunk a csehszlovákiai stabilitásban - ez a kölcsönös érdek fejeződött ki a tárgyalásokon. A külföldi sajtó képviselői az iránt is érdeklődtek, hogy ki lesz Szűrös Mátyás utódja a Központi Bizottságban. Major László utalt arra, hogy demokratikus és normális ügyrend a pártban az, hogy Szűrös Mátyást jelölték a Parlament elnöki tisztére, és még nem választották meg. Ebből következően KB-titkári funkciójából sem mentették fel. Antidemokratikus lenne, ha már kijelölnék utódját. Ugyancsak külföldi újságíró felvetésére hangzott el az, hogy Németh Miklóst Moszkvában rendkívül nagy rokonszenvvel és megértéssel fogadták, s érdeklődéssel kérdezgették a magyar tapasztalatokról. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (28. rész)
|
Berecz János, a Központi Bizottság titkára az ülésen elhangzottakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy éles vita alakult ki a cselekvési program jellege körül. Mint mondotta: a demonstratív kongresszusok ideje lejárt, az MSZMP-nek az új helyzethez kell igazodnia. A hosszabb távú pártprogram még nem készült el, a párttagság azonban joggal várja el, hogy az MSZMP tisztázza a múlthoz, a szocializmushoz való viszonyát, fogalmazza meg a gazdasági, társadalmi értékeket. Az ülésen felmerült az a kérdés is, hogy reálisak-e a kitűzött konkrét célok. A Központi Bizottság titkára kifejtette: az MSZMP csak úgy őrizheti meg hitelét, ha nemcsak programadó, hanem egyben értékteremtő párt is lesz, s megvalósítható feladatokra vállalkozik. A vitában felvetődött az a kérdés is, hogy milyen párt legyen az MSZMP? Egyetértés alakult ki abban, hogy egyesült párt, reformpárt és politikai programpárt legyen, amely a demokratikus szocializmus megteremtését deklarálva a jogállamiság, a többpártrendszer, a demokratikus közélet kialakítását, a gazdasági megújulást és a nemzeti összefogást támogatja. A Központi Bizottság ülésén úgy döntöttek, hogy a következő ülésen foglalkoznak a sajtószabadságról szóló törvénytervezettel, a párt sajtópolitikájával. Kérdésekre válaszolva Berecz János kiemelte: amennyiben az Országgyűlés megalkotja a párttörvényt, a választójogi törvény milyenségére, a választókerületek kijelölésére már nem egyedül az MSZMP tesz, tehet javaslatot. Ezért elképzelhető, hogy a területi elvhez kötődő, illetve a listás választás kombinációjára kerül sor 1990-ben, az országgyűlési képviselők választásakor. A hatalom megosztás alkotmányos garanciái elsősorban az alkotmányban fektethetők le, de a választójogi törvény és a párttörvény is módot ad majd arra, hogy az Országgyűlésben megjelenjen az ellenzék és a különböző politikai szervezetek megegyezéses alapon vegyenek részt a hatalom gyakorlásában. Az, hogy az MSZMP a demokratikus szocializmus kifejezést választotta, nem jelenti azt: a szocialista internacionálé programjában kialakított tartalmat elégségesnek tekinti. A különböző tulajdonformák egyenjogú megjelenése mellett a társadalmi, közösségi tulajdon dominanciáját hangsúlyozza az MSZMP és a tervgazdálkodás bevált elemeit is meg kívánja tartani. Történelmi tény, hogy az MSZMP egyesült párt. Ideológiát az újjászerveződött szociáldemokrata pártnak kell kialakítania és majd elválik, hogy ez mekkora támogatást élvez a tömegek részéről. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (29. rész)
|
A mostani új helyzetben realitásként kell számolni azzal, hogy az MSZMP taglétszáma tovább fog csökkenni - mutatott rá a Központi Bizottság titkára. A további kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: kétségtelen, hogy sérelmek érték azokat az állampolgárokat, akik a korábbi években március 15-én tüntetéssel adtak hangot elégedetlenségüknek. 1987-ben és 88-ban azonban már nem ismétlődtek meg a rendőri intézkedések, s ez tettekkel kifejezett önkritika is volt. Az MSZMP mostani felhívásában a március 15-e megünneplése kapcsán az együttműködést, s az ebben kifejezett közös munkálkodást szorgalmazza. Hogy hányan léptek át a Magyar Szociáldemokrata Pártba az MSZMP-ből, azt nem tartják nyilván - mondotta Berecz János. Egy újabb kérdésre felelve hozzátette: az 1956 átértékelésével kapcsolatban kialakúlt vita nyomán háromezren hagyták el az MSZMP-t, de nem mindegyik kilépés függ össze a forradalom megítélésével kapcsolatban felhozott új szempontokkal. A Központi Bizottság titkára elképzelhetőnek tartja, hogy az úgynevezett fundamentalisták létrehoznak egy baloldali pártot, ez azonban szerinte az MSZMP erősítését szolgálja majd. Kitért arra is, hogy a vitában több javaslat is elhangzott országos pártértekezlet, illetve országos munkakongresszus összehívására. Ezeket az indítványokat a Központi Bizottság nem utasította el, de nem is szavazott róluk. Erről a kérdésről júniusig, a Központi Bizottság kibővített üléséig még van idő dönteni. Végezetül leszögezte, a KB március végén is összeül és minden bizonnyal áprilisban és májusban is tanácskozik, mert az elkövetkező időben igen sok tennivalója akad. (MTI)
1989. március 7., kedd 20:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|