|
|
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (1. rész)
|
1990. szeptember 10., hétfő - A Világbank
intézménycsoportjának legújabb tagja a MIGA (többoldalú
beruházásbiztosítási ügynökség) és a Pénzügyminisztérium háromnapos
konferenciát kezdett a magyarországi beruházások ösztönzésére
hétfőn, a budapesti Helia Szállóban. A konferenciára a MIGA
szervezésében több száz külföldi pénzügyi és gazdasági szakember
érkezett, rajtuk kívül magyar vállalati szakemberek is részt vesznek
a tanácskozáson.
Antall József miniszterelnök megnyitó beszédében történelmi jelentőségűeknek minősítette azokat a változásokat, amelyek az elmúlt egy-két évben Magyarország politikai és gazdasági életében bekövetkeztek és amelyek napjainkban is folyamatban vannak. Hangsúlyozta, hogy a demokratikusan és szabadon megválasztott új Országgyűlés és az általa vezetett, 40 év óta először valóban legitim kormány legfontosabb feladatának tekinti a teljes mértékben kialakítandó jogállamiság keretei között megvalósuló szociális piacgazdaság kiépítését. Kormányának gazdaságpolitikáját a következő szavakkal jellemezte: liberalizáció, privatizáció és dereguláció. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a liberalizáció során a vállalkozások gazdasági környezetét fokozatosan megszabadítják az adminisztratív kötöttségektől, hogy azok minél inkább profitorientált, racionális gazdasági tevékenységet folytathassanak. Szólt arról is, hogy a kormány tovább halad az árak és a bérek liberalizálás a útján.
A miniszterelnök hangoztatta, hogy a hazánk előtt álló legnagyobb feladatot a privatizáció jelenti. Jelenleg még a magyar piaci termelés mintegy 85-90 százaléka az állami tulajdonú vállalatoktól származik. A magyar gazdaság alacsony fokú hatékonysága elsősorban arra vezethető vissza, hogy az állami szektorban hiányzik az igazi tulajdonosi érdekeltség és a magasabb teljesítményre ösztönző személyi érdekeltség is. Kormánya határozott céljaként kifejtette: az állami tulajdoni arányt az iparban 3-4 éven belül úgy kívánják megváltoztatni, hogy a magánszektor részesedése domináns legyen. Ezen a területen a külföldi működő tőke az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet játszhat. A kormányzat arra törekszik, hogy a korszerű technológiát bevezető és új értékesítési lehetőséget biztosító külföldi működő tőke közreműködése határozottabbá váljon a privatizációs folyamatban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetők védelmét magas szintű jogszabályok, törvények biztosítják Magyarországon. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 16:37
|
Vissza »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (2. rész)
|
Antall József elmondta, hogy 1972 és 1988 között, azaz a magyar átalakulás elindulása előtt csupán mintegy 250 vegyesvállalat jött létre és ez a folyamat 250 millió dollár értékű külföldi tőkebeáramlást eredményezett. 1989. január 1-je és 1990. június 30-dika között a bejegyzett új vegyesvállalatok száma megközelítette az 1800-at és a beáramlott külföldi működő tőke mintegy 800 millió dollárt tett ki, azaz mára már összesen több mint 2000 a bejegyzett külföldi részvételű gazdasági társaságok száma és a külföldi közvetlen befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt. A befektetett külföldi tőke mintegy 60 százaléka négy országból áramlott be, a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, az Egyesült Államokból és Svájcból. A miniszterelnök a külföldiek részére a jövőben az alábbi területeken ítélte kívánatosnak és fontosnak a befektetéseket: a telekkommunikáció, a gyógyszeripar, a finomvegyipar, a gépipar (ezen belül a mezőgazdasági gépek, farmokhoz tartozó kisgépek) terén, a személygépkocsigyártásban és az ehhez tartozó háttériparban, a környezetvédelmi technológiák berendezéseinek kifejlesztésében, az aluminiumipari fejlesztések és az infrastruktúra fejlesztése terén, valamint a számítógéprendszerek kidolgozásában és a szállodaiparban. Megemlítette a beruházási lehetőségek között az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítást, amelynek a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekkel együttes várható beruházási költségkihatása 2 milliárd dollárra tehető. E nagyértékű beruházásban természetesen számít hazánk a külföldi működő tőke aktív részvételére is. Az ajánlati felhívás a napokban jelent meg a legnagyobb nyugati gazdasági napilapokban. Mint elmondta, becslések szerint az elkövetkezendő időszakban évente 1-2 milliárd dollár értékű külföldi tőke beáramlására számíthatunk.
Antall József hangsúlyozta, hogy a magyar piac ugyan relatíve kicsi, de az itt beruházó külföldiek lehetősége már a jövő év elejétől lényegesen szélesedik, mivel a legnagyobb KGST-beli partnereinkkel - nevezetesen a Szovjetunióval, Lengyelországgal, természetesen az NSZK-val egyesülő NDK-val is áttérünk a transzferábilis rubel helyett a konvertibilis valutákban történő elszámolásra. Ez a Magyaroroszágon működő külföldi részvételű gazdasági társaságok számára is közvetlen piacrajutási lehetőséget teremt az említett országokban. Ezzel egyidejűleg tovább folytatjuk az Európai Gazdasági Közösséggel és az EFTA-val megkezdett tárgyalásainkat, amelyek célja Magyarország integrálása a nyugati világhoz. Ennek egyik fontos állomása lesz Magyarország ez év őszére várható felvétele az Európa Tanács tagjainak sorába. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (3. rész)
|
A miniszterelnök rámutatott: a kormány tisztában van azzal, hogy a befektetéshez bizalomra és ehhez kellő szilárdságú politikai és gazdasági stabilitásra van szükség. A kormány a gazdasági program mindezen feltéteit biztosítja és minden lehetséges eszközzel támogatja a vállalkozásokat, beleértve a külföldiek magyarországi vállalkozásait is. Antall József végezetül hangsúlyozta: a kormány szándéka a tulajdonnal kapcsolatos még meglévő bizonytalanság mielőbbi eloszlatása. E kérdés megnyugtató rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a beruházási klíma ösztönzően hasson mind a belföldi, mind a külföldi befektetőkre.
Josio Teraszava, a MIGA ügyvezető elnökhelyettese elmondta, hogy a nemzetközi intézmény a Világbank-csoport legújabb tagja, melyet 1988-ban alapítottak. Teljes tagsága jelenleg 85 ország, közülük 65-en már ratifikálták a MIGA-alapokmányát. A nemzetközi intézmény célja, hogy elsősorban a fejlődő országokban védje a külföldi beruházók érdekeit a különböző váratlan eseményektől, így a politikai változásoktól és azok kihatásaitól. A MIGA garantálja, hogy a külföldi beruházók a nyereségüket devizában vihessék ki az illető országból és emellett a beruházókat segítik döntéseik hosszú távú meghozatalában. A MIGA maximum 50 millió dollárig vállal garanciát egy beruházás esetében, illetve a beruházás értékének maximum 90 százalékáig garantálja a vállalkozást a váratlan hatásokkal szemben. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 16:40
|
Vissza »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (4. rész)
|
Mint Teraszava elmondta, az elmúlt évben 252 pályázat érkezett a MIGA-hoz különböző kelet-európai és fejlődő országokból, ebből 25-öt ajánlottak továbbfeldolgozásra. A MIGA működése során összesen négy nagyberuházásra adott garanciákat, közülük a magyarországi General Electric-Tungsram együttműködésre.
Ghassan El-Rifai, a MIGA elnökhelyettese hangsúlyozta: a konferencia fő célja, hogy további nyugati beruházásokat ösztönözzön Magyarországon, illetve informálja a lehetséges külföldi befektetőket. Mint elmondta, a külföldi befektetések számára Magyarország évek óta folyamatosan egyre több kedvezményt biztosít, és ez továbbra is vonzóvá teszi hazánkat mint potenciális befektetőhelyet a külföldi tőke számára. Tovább kell folytatni azonban a jogi szabályozás egyszerűsítését, a vállalatok könyvviteli rendszerét meg kell reformálni, és át kell alakítani hazánkban a gazdálkodó szervezetek számvitelét is.
Rabár Ferenc pénzügyminiszter a tanácskozáson, a hazánk előtt álló egyik legnagyobb feladatként a privatizációt jelölte meg. Ha ez a folyamat csak a spontán privatizációval menne végbe, akkor akár évtizedekig is eltarthatna. Éppen ezért a privatizációt is központilag kell elindítani úgy, hogy annak révén a mintegy 80-90 százalékos állami tulajdon nagy hányada rövid időn belül magánkézbe kerüljön. . A privatizáció megvalósítása során a kormányzat több célt tart egyidejűleg szem előtt. Így fontosnak ítéli, hogy a magyar gazdaságban minél több vállalkozó, gazdasági szereplő jelenjen meg, a leendő önkormányzatoknak megteremtődjön a gazdasági alapja, és eközben olyan szociális védőhálót hozzanak létre, amely védi a vállalatok magánkézbe adása közben hátrányos helyzetbe jutókat a negatív hatásoktól. A privatizációt a kormány a külföldi tőke minél nagyobb arányú bevonásával akarja megvalósítani. Éppen ezért célja, hogy a gazdaság intézményrendszerét átalakítsa a magánvállalkozások alakulásának elősegítésére, és hogy olyan beruházási klímát teremtsen, amelynek révén a magyar gazdaság minél előbb piacgazdasággá alakul át.
Eugenio Lari, a Világbank európai, közel-keleti és afrikai régiókért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy a Világbank évek óta hatékonyan támogatja a kelet-európai térséget; csupán az elmúlt 12 hónap alatt körülbelül 1,8 milliárd dollár hitel nyújtásáról állapodott meg a nemzetközi pénzintézet a térség országaival. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:26
|
Vissza »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (5. rész)
|
Hangsúlyozta azonban, hogy Kelet-Európa országai hasonló gondokkal küzdenek, mindegyik a piacgazdaság felé halad, így Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy a jövőben még inkább versenyeznie kell a külföldi beruházásokért, finanszírozási forrásokért. Magyarországon meg kell gyorsítani a támogatások leépítését, a veszteséges vállalatok megszüntetését, serkenteni a piaci versenyt.
Kifejtette, hogy a Világbank továbbra is katalizátor-szerepet kíván játszani Magyarország külső forrásainak szervezésében. Ennek bizonyítására hangsúlyozta, hogy 1985-1988 között a Világbank mintegy 1,2 milliárd dollár társfinanszírozást szervezett a magyarországi fejlesztési programok támogatására. A nemzetközi pénzintézet a jövőben is olyan programokhoz kíván segítséget nyújtani hazánknak, amelyek elsősorban Magyarország gazdaságának szerkezetátalakítását szolgálják, biztosítják a magánszektor menedzselésének segítését, fejlesztik a pénzintézetek szolgáltatásait, és a piacgazdaság intézményi hátterének kiépítését gyorsítják meg. Emellett a Világbank Magyarországot támogatja külső adósságának menedzselésében is.
Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség vezetője hozzászólásában hangsúlyozottan mutatott rá arra, hogy a magyar kormány privatizációs programját a nemzetközi pénzvilág is támogatja. Ennek egyik kézzel fogható jeleként az Európai Közösség 5 millió ECU-s pénzügyi támogatást is nyújt a végrehajtásához.
Maga a privatizáció, mint a továbbikakban elmondta, három módon mehet végbe. Spontánul, ahogyan ez már néhány vállalatnál meg is kezdődött, s ahogy, várhatóan a jövőben is jó néhány privatizáció lezajlik majd. Ismét más formát jelent az úgynevezett első privatizációs program, amelybe - az érintettek egyetértésével - húsz vállalatot vontak be azzal a céllal, hogy nyílt versenyeztetéssel, a legkedvezőbb áron értékesítsék őket. A harmadik, s egyben a privatizálás legegyszerűbb módjának ígérkező lehetőség az lesz, hogy a vásárolni szándékozó magyar, vagy külföldi cég egyszerűen bejelenti majd az Állami Vagyonügynökségnek, hogy egy magyar vállalatot vagy annak egy részét meg akarja venni, s erre, ha az ajánlat megfelelő, az Állami Vagyonügynökség az áldását adja.
Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára a magyar külkereskedelmi forgalomról tájékoztatta a konferencia résztvevőit. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (6. rész)
|
Ismertette a magyar gazdaság nemzetközi kereskedelmi strukúrájának utóbbi két évben lezajlott jelentős módosulását, majd annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ez év első felében igen kedvezően alakult - mintegy 600 millió forintot tett ki - hazánk dollárelszámolású kereskedelmi aktívuma. E pozitív mérleg várhatóan megmarad az év hátralévő hónapjaiban is, sőt, a a kedvezőtlen körülmények ellenére, elérheti majd akár az egymilliárd dolláros szintet is.
Az NGKM államtitkára végül annak kedvező hatásáról beszélt, hogy az Európai Közösséggel sikerült olyan partneri viszonyt kialakítanunk, amely a diszkriminatív megkülönböztetések feloldásával, és sok más egyéb korlátozás felfüggesztésével járt. Mindez minőségi változásokat eredményezett a kapcsolatok alakulásában. Ugyancsak minőségileg változást jelent, hogy a volt szocialista országokkal, valamint a Szovjetunióval áttérünk a ,,kemény valutában,, történő elszámolásra. Az igazán györekes változást azonban változatlanul attól reméli a magyar gazdaság, hogy 1992 elejére létrejön a társulási szerződés az Európai Gazdasági közösséggel. A konferencia kedden folytatja munkáját. (MTI)
1990. szeptember 10., hétfő 17:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|