|
|
|
|
Kőszeg Ferenc a népszavazásról
|
------------------------------ Washington, 1989. október 24. (Amerika Hangja, Panoráma) - Bognár Vera budapesti beszélgetőpartnere Kőszeg Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségétől: - Úgy tudom, hogy az elnökválasztás körül vannak problémák. Nemrég beszélgettem valakivel az amerikai kongresszusból, Radványi Miklóssal, talán hallotta a nevét. Vele kizárólag erről a petícióról volt szó, a 200 ezer aláírással ellátott népszavazási kérelemről, az elnökválasztás elhalasztását illetően. Arról beszéltünk, hogy ez alkotmányjogi krízis, mert hiszen az alkotmány kimondja, hogy 100 ezer aláírás már elég, ahhoz hogy ezt a referendumot kiírják. Mégis mi történik most? - Hát ez megint egy próbaköve annak, hogy ez a parlament komolyan veszi-e azokat a törvényeket, amelyeket saját maga hozott. Ezt a népszavazási törvényt ez a parlament szavazta meg, méghozzá nem is régen, néhány hónappal ezelőtt a Bős-Nagymarossal kapcsolatos népszavazási kérelem ügyében. Akkor arra hivatkozva nem tartottak népszavazást - annak ellenére, hogy több mint 100 ezer aláírás volt -, mert a 100 ezer aláírás összegyűltéig nem volt még meg a törvény. Gyorsan meghozták a törvényt, amely kimondta, hogy 100 ezer aláírás esetén népszavazást kell tartani, mert ez a sajátos stílusa, vagy politikai rövidlátása ennek a kormányzatnak, parlamentnek - a kormányzatnak, mert a kormányzat többé-kevésbé megmondja a parlamentnek, hogy mit szavazzon meg, meg mit csináljon meg ennek kormányzatnak. Valahogy azt képzelik, hogyha valamit elhatároz, abban a pillanatban megáll az idő és a határozatának sosem lesznek következményei. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 1. folyt.
|
Így történt akkor, amikor Magyarország bejelentette a csatlakozását a genfi menekültügyi konvencióhoz. Akkor valószínűleg azt gondolta a Belügyminisztérium, hogy most már nem történik semmi, ezzel minden el van intézve - holott nyilvánvaló volt, hogy a menekültprobléma probléma lesz néhány hónap múlva, amikor az egyezmény hatályba lép. Ugyanígy mikor megszavazták, és hát ez meg is történt, és súlyos gondokat és konfliktusokat okozott, a menekültkérdés, melyek szerencsére jól megoldódtak. A fejtörés akkor kezdődött, amikor már az orrukkal ütköztek a problémába, holott nyilvánvaló volt, hogyha valaki elindul egy fal felé és nem hajlandó megállni, akkor neki fog menni a falnak. Ugyanez történt ezzel a népszavazási üggyel. Akkor látványosan megszavazták a népszavazási törvényt azért, hogy a Nagymaros ügyben elégedetlen közvéleményt kielégítsék és most meg vannak lepve, hogy ezt a törvényt működtetni kellene. Teljesen egyértelmű jogi helyzet, a népszavazást ki kell írni. Nem tudom, hogy milyen trükköt tudnak kitalálni annak a meggátolására, hogy ezt kiírják. - Kulcsár Kálmán azt állította, hogy az aláírások esetleg nem hitelesek. - Minthogy 200 ezer aláírásunk van, tehát beadtunk 140 ezret körülbelül és a holnapi napon fog az SZDSZ újabb 60 ezret benyújtani a parlamenthez. Elég nehéz azt mondani, hogy nem hitelesek az aláírások. Hogyha ez derülne ki - ami egyébként kizárt dolog, mert nagyon sok esetben voltam tanúja annak, hogy hogyan írták alá az emberek és hogyan álltak sorban az aláírópultok előtt a budapesti aluljárókban -, hogy vannak rosszul beírt személyi számok, vagy olyan okból nem hiteles aláírások, akkor is a meglévő mennyiség a duplája annak. Kizárt dolog, hogy azt mutatnák ki, hogy az aláírások fele nem hiteles. Ha ezt tennék, akkor nyilvánvalóan csalnának - persze a csalásra módjuk van, de nem hiszem, hogy jót tenne a magyar kormány hitelképességének, hogyha csalnának. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 2. folyt.
|
- Hadd hivatkozzam megint Radványi Miklósra. Ő azt mondta, hogy egy ilyen csalás könnyedén ellenőrizhető, hiszen megvan rá a mód, hogy akármelyik ellenzéki párt, amelyik az új alkotmány, vagy az alkotmánymódosítás értelmében egyenjogú a kormánypárttal, felkérjen egy nemzetközi alkotmányjogi bizottságot, egy szakértőkből álló bizottságot, akik megállapítják, hogy valóban hitelesek-e ezek az leírások, vagy sem. - Így nem volt erről még szó, de nyilvánvalóan meg fog történni. Tehát hogyha netán azt mondanák, hogy azért nem fogadják el az aláírásokat, mert nem hitelesek, akkor fel fog kérni az SZDSZ egy nemzetközi bizottságot. Gondolom, ez teljesen kézenfekvő. Nem hiszem egyébként, hogy ezzel élnének. Inkább azt hiszem, hogy arra fognak hivatkozni - mint ahogy már tették is -, hogy a felvetett, tehát a népszavazásra bocsátandó kérdések közül, mint mondják, a legtöbb már megoldódott. Ugye a munkásőrséget feloszlatták. A párttörvény kimondja, hogy a munkahelyeken nem lehet pártszerveződés, és a pártvagyonnal való elszámolást is kötelezővé teszi a párttörvény. - Ebben az esetben mik a tervek? Mit tesz az ellenzék? - Na most én azt hiszem, hogy a népszavazás iránti kérelmet nem teszi semmissé, hogy erre vonatkozóan parlamenti döntés született - ugyanis egyrészt a népszavazás sokkal súlyosabb legitimációt ad ezeknek a döntésekenek, mint a parlament döntése. Különösen ezé a parlmenté, amelyről tudjuk, hogy mindent megszavaz, amit eléje tesznek. Többé-kevésbé mindent megszavaz, ha időnként most újabban vitázik is. Egyszerűen ha most kimondták, hogy a munkahelyeken nem működhetnek pártok, ezt egy következő döntéssel akár egy hónap múlva megint megváltoztathatják. Miért ne tehetnék? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 3. folyt.
|
Ezzel szemben, hogyha egy népszavazás dönt így, akkor ennek a megváltoztatása - legalábbis morálisan - sokkal nehezebb. Ezért gondoljuk azt, hogy nem intézte el a parlament az ügyet azzal, hogy megszavazta, amit feltehetőleg a népszavazás meg fog szavazni. Azt akarjuk - hogyha a dolog már idáig jutott -, hogy ezekben a kérdésekben igenis legyen népszavazás, legyen népi döntés, döntsön az egész társadalom. Szóval sokkal nagyobb súlyú ez a döntés így és egyszerűen nincs törvényes, alkotmányos alapja annak, hogy ezt a népszavazási kérelmet elutasítsák. - Na már most, ez viszont hozza magától értetődően a következő kérdést, azt, hogy: az MSZMP nevéből kivettek egy M-betűt - a kettő közül az egyiket - az jelenti-e valóban azt, hogy egy új párttal állunk szemben? Hogy azok az emberek, akik mostanáig az MSZMP-t vezették, egyik pillanatról a másikra megváltozott világnézettel egy megváltozott pártot irányítanak? - Nem. A pártkongresszus nem szüntette meg a pártnak, a jelenlegi kormányzó pártnak az állampárt jellegét. Egy kompromisszum született a pártapparátus és a pártnak a reformértelmisége, vagy reformvezetői között. A pártapparátus elfogadta azt, hogy a reformszöveg lett most az aktuális szöveg, tehát hogy hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a többpártrendszer viszonyai között kell léteznie. A reformvezetés, vagy reformszárny, viszont bevette az apparátust a maga soraiba. Tulajdonképpen egy ilyen kiegyezés történt a pártapparátus és a reformszárny között. Ez a lényege a pártkongresszusnak. Ugyanakkor történt valami, amivel azt hiszem a pártkongresszus alatt nem számoltak, nevezetesen, és ez is a népszavazás követelésnek az eredménye, hogy a parlament megszavazta, hogy a pártok nem működhetnek munkahelyeken. Ezzel voltaképpen a kormányzó pártnak egy döntő bázisa szűnik meg, ha ezt a törvényt végrehajtják, hogyha a pártszervezetek tényleg kivonulnak a munkahelyekről. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 4. folyt.
|
- A törvény hatályba lépett, de a pártszervezetek kivonulására van egy terminus. Igen, az év végéig szól a haladék, tehát addig kell a pártszervezeteket felszámolni. Nagyon jellemző, hogy máris meghosszabbították az új pártba való jelentkezés határidejét, ugyanis elég nyilvánvalónak tűnik az, hogy az emberek - a volt párttagok, az MSZMP tagjai - nem akarnak átiratkozni az új pártba. Ami nem azt jelenti, hogy a régi pártban akartak volna megmaradni, csak a legtöbb ember számára, aki egzisztenciális okokból lépett be a pártba, egyszerűen megszűnik az értelme, a funkciója a párttagságnak. Nagyon könnyen lehet, hogy ez az új párt, az MSZP nagyon kis párt lesz. Politológusok 100-200 ezer közötti tagságot jósolnak, de én nagyon valószínűnek tartom, hogy a tényleges tagság jóval kevesebb lesz ennél és a 100 ezret sem fogja elérni. Szóval nagyon furcsa módon a párt valóban elkezdte felszámolni önmagát, és ez a népszavazás-követelés által kikényszerített döntés - tehát, hogy nem fognak a pártszervezetek a munkahelyeken működni - ez egy döntő lökést adott ennek, egyszerűen nem lesznek párttagok. A párt nem biztos, hogy úgy fog elvérezni ezen a választáson, mint Lengyelországban, hogy a köteles részen kívül nem kapott semmiféle szavaztot, hanem hogy a választás időpontjára már alig lesz párt - mert lesz ugye egy, az MSZP-hez tartozó kormány -, de MSZP már alig lesz. - És a munkásőrség feloszlatására van valamiféle határidő? - Azt azonnali hatállyal oszlatták fel. Nagyon fontos azt figyelembe venni és tudatosítani, hogy bár ezeket a végső döntéseket a parlament szavazta meg, itt voltaképpen nem arról van szó, hogy a parlament bölcsen és demokratikusan viselkedett, hanem a parlament engedett annak a nyomásnak, amely a szabaddemokraták választási, népszavazási felhívása nyomán öltött formát. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 5. folyt.
|
Azt hiszem, hogy nem dicsekszünk túlzottan, ha azt mondjuk, hogy a munkásőrség feloszlatása és a munkahelyi pártszervezetekről való döntés a szabaddemokraták győzelme. - Tehát az ön véleménye szerint tulajdonképpen ami történt, hogy a parlament abban a reményben, hogyha ebben a két fontos kérdésben enged a szabaddemokratáknak, enged a demokratikus ellenzéknek, akkor az elnökválasztást megtarthatja, kiírhatja és az MSZP a saját jelöltjét berakhatja az elnöki pozícióba? Valami ilyesfajta kulisszák mögötti gondolkodás történt itt és kicsit túl gyors lépés? - Lehet, hogy ők ezt így gondolják - sőt az is lehet, hogy ezt meg is teszik, de ha megteszik, akkor ez törvényellenes lesz. Az az elnökválasztás, ami most úgy zajlik le, hogy nem történt meg előtte a népszavazás, az egy törvényellenes, egy kierőszakolt elnökválasztás. Mindenkinek tudnia kell, aki elmegy szavazni az elnökre, hogy egy törvénytelen aktusban vesz részt. Az elnökválasztás - legalábbis jogi értelemben - nem érinti a parlamenti választást, tehát a parlamenti választás remélem, hogy valóban szabad választás lesz, és akit ez a szabadon választott parlament, akinek bizalmat szavaz ez a szabadon választott parlament, az Magyarország törvényes miniszterelnöke lesz. Ebben a tekintetben remélem, hogy nem áll semmi az útjába a demokratikus fejlődésnek. Ettől elkülöníthető kérdés az államfő megválasztása. Nekünk az a véleményünk - egyébként a most elfogadott alkotmány is ezt mondja -, hogy az államelnököt a parlamentnek, a szabadon választott parlamentnek kell megválasztania. Ez most egy kivételes, egyszeri alkalomra szóló jogszabály, hogy most, ezúttal az elnököt - éppen azért, bár ez nincs benne az indoklásban, de nyilvánvalóan erről van szó, mert a mostani parlament által kapott felhatalmazás nem igazán legitim, nincs hitele a társadalom előtt - most egy alkalommal az egész nép választja az elnököt. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 6. folyt.
|
Na de hát ki határozta ezt el? Ez a parlament, amely nem legitim. Ezt nem tekintjük legitimnek, tehát ezért gondoljuk azt, hogy nemcsak az elnök személyének a megválasztását kell, vagy lehet szükséges legitimálni, az adott helyzetben népszavazással, hanem egy lépéssel előbbről kell kezdeni a problémát. Vagyis azt megszavazni, vagy népszavazással eldönteni, hogy szükséges-e a szabad választás előtt elnököt választani bármilyen módon, akár a parlament által, akár népszavazással. Ez az, amit a társadalom, a szavazók ítéletére akarunk bízni. +++
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|