|
|
 |
|
 |
RMDSZ helyzete
|
--------------
München, 1990. július 21. (SZER, Politikai magazin) - Ara-Kovács
Attila interjúja Szőcs Gézával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
főtitkárával a román törvényhozás szenátorával.
- A májusi romániai választásokat követően megszaporodtak azok a
jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy ellentétek
mutatkoznak az RMDSZ-en belül, mégpedig főként a tekintetben, hogy
az RMDSZ képviselői vállaljanak-e állami funkciókat és vállalják-e a
felelősséget közösen a jelenlegi román vezetéssel. Mi a véleményed?
- Induljunk abból, hogy az RMDSZ május végén Sepsiszentgyörgyön
elkötelezte magát amellett a gondolat mellett, hogy a végrehajtó
hatalomban nem kíván résztvenni, tehát nem kíván koalícióra lépni a
Frontba. Ez az akkori megállapodás, ez az akkori határozat ma is
érvényben van. Felmerültek ugyan kételyek azzal kapcsolatban, hogy
ha bizonyos minisztériumokban kulcspoziciót kínálnának fel nekünk,
akkor ezeket nem kellene-e elfogadni. Végül is az az igazság, hogy
nem kínáltak fel ilyen kulcspoziciókat és magában a kormányban tehát
miniszteri, vagy államtitkári szinten nincs is RMDSZ jelenlét.
- Nem rejti-e perspektivikusan magában azt a veszélyt ez
helyzet, hogy a régi gárda - az opportunista rétege a magyarságnak,
akik Ceausescut is kiszolgálták minden fentartás nélkül-, most újra
aktívizilódik és elfoglalja helyét, immáron az új vezetés oldalán.
- Az RMDSZ vezetőségének új összetétele nem valószínűsit egy
ilyen fejleményt. Nem szabad elfelejteni, hogy az RMDSZ-en kívül
létezik az úgynevezett Független Magyar Párt, amely már a
választáson is úgy mint riválisa lépett fel az RMDSZ-nek és néhány
száz szavazatot el tudott hódítani anélkül persze, hogy parlamenti
képviselethez juthatott volna. Ennek a pártnak az elnöke, a legújabb
elnöke, Lőrincz László, aki az elmúlt évtizedekben általában tanügy
minisztériumban töltött be felelős funkciókat. Nos, hogy a kormány
gondol-e arra, hogy nem az RMDSZ-ből, tehát nem egy parlamenti
pártból válasszon bizonyos kirakat- funkciókra személyeket, hanem a
független pártból vagy, pedig teljesen pártfüggetlen személyek közül
választanak-e ilyeneket, ezt nem tudom. Végsőfokon nem lehetetlen.
(folyt.)
1990. július 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- RMDSZ helyzete - 1. folyt.
|
Azt hiszem, hogy egyenlőre ennek a kormánynak meggyőződése az,
hogy nemzetiségi részvétel nélkül is képes kormányozni. Erre utal
többek között mind Iliescunak, mind Petre Roman miniszterelnöknek
beköszöntő beszéde, melyben nem volt szó a nemzetiségi kérdésről. Ez
jelzi azt, hogy ez a kormányzat ilyen értelemben teljesen magabiztos
és azt kívánja ábrázolni, hogy az alapvető kérdéseket kisebbségi
részvétel nélkül is képes megoldani.
- Vajon nem rejti annak veszélyét ez a magabiztosság, hogy az
igéreteket a kormányzat szeptemberben nem fogja betartani, mi több
az ellenzék sem fog fölcsatlakozni mellénk? Van olyan, aki azt
mondta, hogy amennyiben szeptemberben nem indul meg magyar egyetem,
nem indulnak meg magyar iskolák. akkor ő is kivonul majd a magyarok
oldalán tüntetni. De egy ilyen magabiztosság esetleg megkérdőjelezi
majd azt a nagyvonalúságot, amit korábban tanúsított ez a vezetés és
korábban a román ellenzék is tanúsított velünk szemben. Az
iskolakérdés mindeképpen kulcskérdés lesz a következő hónapokban, és
ha ez a kormányzat lesz annyira szűklátókörü, hogy amúgy is tetemes
gondjait még ezzel is szaporítsa, hogy mozgolódást, nyugtalanságot
vállaljon iskolaügyek miatt, nemzetiségi vidékeken akkor tényleg
csak zavaros és bizonytalan jóslatokat tudunk megfogalmazni. Arról,
hogy aztán ki kinek az oldalán fog kivonulni tüntetni, végképpen nem
tudom, hogy mit gondolhatunk. Érdekes, hogy nemrég Doina Cornea
asszonnyal beszélgetve Koppenhágában az derült ki, hogy neki fogalma
sem volt arről, hogy a magyarok rosszallóan fogadták némely
kijelentését, vagy némely neki tulajdonított kijelentést. Annál is
inkább meglepte, mert az elmúlt hetekben a kolozsvári román sajtóban
olyan értelmű célozgatások, sőt rendkívül alattomos módszerekkel
végig vitt hivatkozások jelentek meg, melyek szerint Cornea a
magyarok ügynöke lenne. (folyt.)
1990. július 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- RMDSZ helyzete - 2. folyt.
|
Például ezt ő elmondta Insbruckban is azon a meghallgatáson,
amelyet az Európa Tanács delegátusai folytattak a román
delegációval. Doina Cornea elmondta és meg is mutatta a kolozsvári
román napilapban megjelent apróhírdetést, amely így szól: Juhasz
Cornea Doina asszony, hangsúlyozva a - Juhász - az ő nem magyar
férjének a magyar neve. Juhasz Cornea Doina asszony fogadja
jókívánságainkat, gratulációinkat abból az alkalomból, hogy a Dialog
Szociál csoporttal együttműködve oly sikeresen irányította az
Egyetem téri tüntetést. Aláírás, Dr. Kocsis elvtárs, tehát camarad
Dr. Kocsis - magyar helyesírással írva a Kocsist.
Röviden ez az apróhírdetés, amelyikben a második ilyen
természetű volt, azt kívánta bizonyítani egyrészt, hogy Doina Cornea
az Egyetem téri zavargások mögött áll, tehát a tüntetők mögött az ő
szervezőmunkája áll. Másfelől, hogy ezt magyar minőségében tesz,.
tehát egy csapásra két legyet is lehetett volna ütni ezzel a
sandasággal, és hát Cornea asszony nagyon keményen kikelt ezek ellen
a módszerek ellen.
Nos tehát elkalandoztam egy kicsit a kérdéstől. A lényeg az,
hogy az iskolakérdésben lehetséges, hogy a kormány szűklátókörű de
nem tudom elképzelni, hogy hogyan fogja tudni megkerülni a
kormányzat az egyházi vagyon visszaadásának kérdése kapcsán hogy az
egykori felekezeti magyar iskolákat visszaadják. Tehát, hogyan tudná
elérni azt, hogy ezek az iskolák ne kerüljenek ismét magyar
felekezeti irányítás alá.
És azt sem tudom elképzelni még, hogy hogyan fogja tudni
megakadályozni egy felekezeti egyetem létrejöttét, hogyha például a
Bólyai egyetemet nem fogják állami alapokból engedélyezni, és ha az
Erdélyben létező négy nagyobb magyar egyház és ideszámíthatunk még
néhány szektát is, hogy ha az ő részvételükkel, anyagi áldozatukkal
egyetem jönne létre, hogyan tudja majd azt a kormány megakadályozni,
hogyan tudja ezt úgy megtenni, hogy ne legyen harsányan
diszkriminatív.
- E kérdés már felvet egy még aktuálisabb és még általánosabb
problémát, ami gazdasági jellegú. A miniszterelnök, Petre Roman
nemrég 50-60 százalékos privatizációt igért a gazdaság terén.
(folyt.)
1990. július 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- RMDSZ helyzete - 3. folyt.
|
- Ez nemzetiségi szempontból is természetesen pozitív dolog
lenne, de vajon nincs-e módja a jelenlegi bukaresti vezetésnek arra,
és a két világháború között már történt ilyesmi, hogy efféle
privatizáció révén szintén diszkriminatív elemeket csempészett a
politikába, tehát a kisebbségek kevesebbet kapjanak, mint a többségi
románság?
- Természetesen van módja rá, és annak, hogy az RMDSZ a román
parlamentben ott lehet, tulajdonképpen az első igazi
létjogosultságát az jelentheti, hogy ha ilyen diszkriminatív
kisérlet történik, akkor anélkül, hogy lehetősége lenne már
megszavazott, megszavazandó törvényeket óriási többséggel
megszavazandó törvényeket megváltoztatni vagy rendelkezéseket
befolyásolni, mégis felhívhatja rá a nagy világ figyelmét,
felhívhatja ott és akkor, ha a diszkrimináció történik.
Itt még valamit el szeretnék mondani, ami talán még az első
kérdéshez kapcsolódik, hogy noha az RMDSZ nem vállal kormányzati
funkciót, azért a parlamenti bizottságokban természetesen jelen
kíván lenni és jelen is leszünk, tehát több parlamenti bizottságban
elnöki, illetve alelnöki funkciót kívánunk magunknak, és a legtöbb
bizottságban tagként jelen vagyunk mindenképpen. Na most ez nem
teszi majd lehetővé azt, hogy a kormány rendkívül egyszerűen és
brutálisan átugorjon bizonyos normákat. Vagy hogy nyilvánvaló
igazságtalanságokat kövessen el anélkül, hogy ez ellen mi ne tudnánk
tiltakozni.
Szerintem ez a kormány arra van ráutalva, hogy megnyerje a
Nyugat bizalmát, nemcsak politikusainak a bizalmát, hanem a Nyugat
üzletembereinek is a bizalmát. Tehát azt mondhatnám, hogy ha van
benne egy annyi ráció, hogy eldöntse magában, hogy többet veszi
azzal, ha tegyük fel a privatizáció, reprivatizáció kapcsán
igazságtalanul és méltánytalanul bánik el a magyar féllel, ezzel
többet veszíthet, mint azzal, hogy ha ezt korrekt módon és
lelkiismeretesen teszi meg. Hiszen az utóbbi egyrészt garanciát
jelent arra, hogy nem keletkeznek újabb feszültségek, másfelől
megnyeri azoknak a gazdasági partnereknek is a bizalmát, akiknek a
segítségére bizony nagyon rá lesz utalva a román kormány, mint ahogy
az egész román társadalom. (folyt.)
1990. július 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- RMDSZ helyzete - 4. folyt.
|
- Ha meglátjuk a legújabb romániai fejleményeket vagy Románia
szereplését a nemzetközi porondon, akkor ezzel ellentétes
jelenségekkel találjuk magunkat szemben. Koppenhágában épp úgy
nagyon felemás volt a román akativitás, mint ahogy egyes román
vezetők így a már említett miniszterelnök, Petre Roman külföldi
szereplései is egyre nagyobb és súlyosabb kritikát kapnak. Most
olvastam a Wall Street Journalban, amelyik a múlt heti Petre Roman
svájci megnyilatkozásokat rendkívül hevesen kritizálta és végül is
mintegy objektív tényező mutatott rá arra, hogy itt egy a régi
rendszernek a tökéletes restaurációja folyik. Mégis ezeket a pozitív
dolgokat azon túl, hogy az erdélyi magyarság nem tehet egyebet, mint
reménykedik, mivel tudnád alátámasztani mint konkrétumokat?
- Nézd, előljáróban reflektálnék arra, amit Petre Romannal
kapcsolatban mondtál. Ceausescu annak idején azt a hibát követte el,
hogy miután hatalmas erkölcsi tőkét szerzett magának 1968-ban Nyugat
felé, ő azt gondolta, hogy ez az erkölcsi tőke, amelyből ő politikai
tőkét kovácsol, természetesen még gazdasági tőkét is, ő azt
gondolta, hogy ez kimeríthetetlen, és nem jött rá arra, hogy egy
adott pillanatban ez a tőke kimerül. Most már sokkal gyorsabb
ütemben, de valahogy mintha ugyanez történnék.
Petre Roman, aki nagyon megnyerő fellépésű, nagyon kulturáltan
beszélő politikus, a decemberi események után teljesen tiszta lappal
indulhatott, megnyerte a nyugati médiák rokonszenvét, és úgy tűnt,
hogy egy kimeríthetetlen erkölcsi tőkét szedett össze magának. Nos,
az azóta elmúlt hónapok alaposan megkérdőjelezték azt, hogy ez az
erkölcsi tőke, tehát ennek a mennyisége nincsen most már mára
kimerülőben. A kérdés az, hogy ő felfogja-e ezt ismerni, vagy sem.
Tehát azt, hogy nem lehet végtelen ideig politizálni egykor szerzett
helyzeti előnyök, helyzeti energiák alapján, hanem ezt az úgy
mondjam bizalmi invesztíciót meg kell tudni szolgálni.
Petre Roman, illetve az általa összeállított kormány gazdasági
filozófiája tulajdonképpen vonzók. Én magam is személy szerint
egyetértek ezzel a gazdasági elképzeléssel. (folyt.)
1990. július 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- RMDSZ helyzete - 5. folyt.
|
A kérdés az, hogy képesek lesznek-e ezek a politikusok arra,
hogy felismerjék, nem lehet egy decentralizált gazdaságot létrehozni
anélkül, hogy azt a strúkturát is decentralizálnák, amely egész
Európában a legösszpontosítottabb, legabszolitisztikusabb módon
összpontosított politikai irányító mechanizmus volt. Tehát az
egyiknek a működtetése nem lehetséges a másiknak a szétbontása,
leépítése nélkül. Ez nagyon egyszerű igazságnak tűnik, de Romániában
rendkívül nehéz lesz ennek a megvalósítása, és nem is véletlen, hogy
a miniszterelnöki beszédben, a programadó beszédben összehasonlítva
a kettőt az utóbbiról úgyszólván nem is esett szó. De hát ezek az
emberek végül is professzionálisan vannak annyira felkészültek, hogy
áldozatokat hozzanak a politikai elképzelések tekintetében az
uralkodó politikai szokások tekintetében a gazdasági célok miatt.
Ezenbelül, vagy mondhatnám azt is, sokkal pontosabb, hogy
emellett az RMDSZ-nek meg van-e a maga gazdasági elképzelése, és ha
igen, milyen ereje van legalább azokon a területeken érvényesíteni
ezeket az elképzeléseket, ahol többségi magyarság vagy pedig
jellegzetes tömegű magyarság él.
Ott, ahol nagy tömbökben él magyarság, a helyhatósági
választások után jön majd létre, jöhet majd létre olyan helyzet
(...) helyzet források kiaknázása, a helyi gazdasági potenciál
ésszerű hasznosítása megszervezése, megtermelése és lebonyolítása
garanciát jelenthet ahhoz, hogy egy működő magyar gazdasági erőről
beszélhessünk. Egész stáb foglalkozik azzal, hogy felmérje azokat a
gazdasági lehetőségeket, amelyek fölött mi rendelkezhetünk.
- Esetleg nemzetközi tényezőket vagy szakértőket bevontatok-e a
mukába?
- Természetesen ennek a munkának az egyik oldala nagyon
hangsúlyozottan nemzetközi jellegű.
- Ara Kovács Attila interjúját hallották a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség főtitkárával, a román törvényhozás szenátorával.
+++
1990. július 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|