Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Rehabilitációs vita - Kozák-interjú

London, 1989. március 21. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk Siklós
István a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagját, Kozák Gyulát
hívta fel telefonon Budapesten, hogy megkérdezze tőle: mi az oka az
új rehabilitációs bizottsággal kapcsolatos vitának?
    
    - Mielőtt a kérdésre válaszolnék, fontosnak tartom elmondani, hogy
a Történelmi Igazságtétel Bizottság már egy évvel ezelőtt három
szekciót hozott létre: a jogit, a kegyeletit és a történeti
szekciót. Az nagy öröm számunkra, hogy a hatalom ugyanezeket a
bizottságokat létrehozta, és a kegyeleti szekcióban folyó munka
kapcsán az Igazságügyi Minisztériummal rendkívül jó együttműködés
alakult ki. Ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy egy par
excellence tudományos kérdés esetében, amilyen a rehabilitáció
kérdése, ahol a történészeknek és a szakmának rendkívül nagy
jelentősége lenne, ott a történészeket, pártatlan történészeket,
illetve a másik oldalról elfogult történészeket nem kérdezték meg.
    
    Nagy megdöbbenést keltett a történészek, szociológusok körében
Czinner Tibornak a társelnöki kinevezése, hiszen már 1987-ben, ha
jól tudom, Litván György cikke jelent meg az Élet és Irodalomban,
amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy Czinner Tibor láthatóan,
ha nem is monopolhelyzetben van, de olyan dokumentumokhoz fér
hozzá, amelyekhez más történészek nem nyúlhatnak hozzá. Ugyanakkor
Czinner Tibor személyének a megítélésében a történészek és
általában a társadalomtudósok úgy vélekednek, hogy nem a szakma
reprezentánsa. Az ő kinevezésével kapcsolatban elsőnek a Hajnal
István Kör reagált: azt hiszem, hogy egy interjú keretében a
Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Litván György, Hegedűs
B. András, és Erdélyi Tibor utasította el Czinner Tibor személyét,
végül pedig a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Hajnal István
Kör és a Történettudományi Intézet demokratikus szakszervezete,
tehát egy valóban szakmailag kompetens kör fejtette ki az
álláspontját.
    
    Azt szeretnénk, és az lenne a méltányos, hogyha ennek a
bizottságnak a történész társelnöke egy olyan elfogulatlan, nagy
tekintélyű történész lenne, akit mindenki becsül, és magában a
bizottságban mindazoknak a csoportoknak a részéről lenne képviselő,
amely csoportok érintettek. Tehát az lenne a jó, hogyha a
Történelmi Igazságtétel Bizottságból, a Recski Szövetségből,
ugyanakkor természetesen a másik oldalról, a párt részéről is
lennének ennek tagjai, és végül a legerősebb részét ennek a
bizottságnak pártatlan szakemberek csoportjának kellene képeznie.
    
    - Mely tárgyalásokra, illetve mely koncepciós perekre terjedne ki
ennek a bizottságnak a figyelme?
    
    - Berend T. Iván nyilatkozata szerint ennek a bizottságnak fel
kellene ölelnie az 1956 utáni megtorlások korszakát. A Történelmi
Igazságtétel Bizottságnak az a véleménye, hogy 1945-től
tulajdonképpen napjainkig kell terjednie egy ilyen bizottság
munkájának, hiszen a koncepciós perek, a koncepciós jellegű perek
nem a Rajk-perrel kezdődtek, hanem sokkal korábban, és nem
fejeződtek be a Nagy Imre perrel, mert még az 1956-os megtorlások
is folytatódtak jóval tovább. De elég egyetlen példát kiemelni:
Péter Györgynek a személyét, aki teljesen tisztázatlan körülmények
között, mint a gazdasági reform egyik atyja pusztult el a BM Corvin
Ottó Kórházában. Vagy még később, a Haraszti Miklós elleni perre ha
gondolunk. Tehát a koncepciós perek nem értek véget, sőt egészen
napjainkig húzódtak, csak most már nem perként jelentek meg, hanem
enyhébb formában, állásból való eltávolításban, emigrációba
kényszerítésben, egzisztenciától megfosztásban.
    
    - Kiterjedne tehát a figyelme a bizottságnak, vagy ki kellene hogy
terjedjen a bizottságnak például a Mindszenty-perre is?
    
    - Feltétlenül, a Mindszenty-perre is ki kellene, hogy terjedjen.
    
    Ugyanúgy ki kellene terjednie a másik oldalról a Demjén Pál elleni
perre is, akit mint kommunistát szinte a politikai rendészeti
osztály, tehát a PEO megalakulása pillanatában tartóztattak le, és
1956-ban a forradalom előtt az utolsó volt, aki a börtönből
kiszabadult.
    
    - Mi tehát a következő lépés, mire lehet számítani?
    
    - Azt remélem, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak sikerült
az Igazságügyi Minisztériummal a temetések ügyében rendkívül jó
együttműködést kialakítani. Így a Tudományos Akadémia elnöke által
vezetett bizottság történeti szekciójában is sikerülni fog egy jó
együttműködést kialakítani. Természetesen ennek az a feltétele,
hogy ne Czinner Tibor, vagy ne egy Czinner Tibor kaliberű és
presztízsű történész vezesse ezt a történeti... szóval ne ő legyen
a társelnöke ennek a rehabilitációs bizottságnak. +++
    


1989. március 21., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD