|
|
 |
|
 |
A Kisgazdapárt
|
München, 1989. február 21.(SZER, Világhíradó) - Múlt év
novemberében a Pilvax Kávéházban meghirdették a Független Kisgazda-
, Földmunkás- és Polgári Párt működésének megindítását. A
Kisgazdapárt nemrégiben közzétette az ideiglenes vezetőség
irányelveit, amelyek a végleges pártprogram kidolgozását hivatottak
segíteni. Az irányelvek néhány pontját emeli ki Vadász János.
- A Kisgazdapárt még nem léphetett kidolgozott és jóváhagyott
programmal a társadalom nyilvánossága elé. Ez csak egy demokratikus
folyamat eredménye lehet az újjászerveződő párton belül. De ennek a
folyamatnak az első lépése megtörtént. A Kisgazdapárt ideiglenes
vezetősége irányelveket készített pártprogram kidolgozásához és
ezeket nyilvánosságra hozta. Az irányelvek összeállítói korántsem
lépnek fel a teljesség igényével. A dokumentumot csupán egy
pártbeli vita kiindulópontjának tekintik. Most csupán néhány
jellegzetességre indokolt rámutatni, elsősorban arra, amiben ez a
tervezet az MSZMP állandóan módosuló,, kvázi-programjaitól
különbözik.
A tervezet bevezetőjében hangsúlyozzák: a Kisgazdapárt lehetőséget
kíván nyújtani az ország polgárainak, hogy részt vegyenek abban a
politikai munkában, amely a mély válságba jutott nemzet
fölemelkedését szolgálja. Ez a fogalmazás arra hívja fel a
figyelmet, hogy csak a társadalompolitikai öntevékenysége hozhat
kibontakozást, és a politikai pártok ennek nem a pótlására, hanem
előmozdítására hivatottak.
Az irányelvek négy fejezetre tagolódnak. Az elsőben az ország
nemzeti érdekeiről és külpolitikai, külgazdasági orientációjáról
van szó. A Kisgazdapárt politikailag semleges országot tekint
kívánatosnak, a megújulás egyik feltételének tartja a szomszédos
országokban élő magyar kisebbségek önrendelkezési jogainak
biztosítását. Sürgeti a KGST-viszony felülvizsgálását és az európai
integrációhoz való kapcsolatok erősítését.
A második fejezet irányelvei az ország demokratikus átalakulását
célzó programpontokat ölelik fel.
- A Kisgazdapárt az európai és nemzeti hagyományokon nyugvó
korszerű, magyar jogállam megteremtését kívánja. Ennek a tömör
bevezető mondatnak komoly érdeme mindaz, ami kimaradt belőle.
Önmagáért beszél a két következő mondat: - Szabad választásokon és
többpártrendszeren alapuló, állandóan ülésező Országgyűlést! -
Kizárólag az Országgyűlésnek felelős, független kormányt! Ékes
bizonyságául annak, hogy a legfontosabb tennivalókat csak
egyszerűen lehet megfogalmazni.
Figyelmet érdemlő, hogy a Kisgazdapárt az új alkotmányt nem kívánja
a jelenlegi parlamentre bízni. Sürgeti alkotmányozó nemzetgyűlés
összehívását - bár helyesebb lett volna választást mondani
összehívás helyett - és az új alkotmány népszavazás útján történő
elfogadását. Lényeges a világnézeti pluralizmusra és egyenlőségre
irányuló követelés, mert ennek biztosításával kerülhető el, hogy
bármilyen párt valamiféle vezető világnézet kisajátításával vezető
szerepre tartson igényt a többivel szemben.
Sajnos a rögtönzés és bizonyos rendszertelenség jegyeit viseli a
harmadik fejezet, amely a gazdasági és szociális feladatokkal
foglalkozik.
A programpontok lényegesen nem különböznek az MSZMP reformista
szárnyának gazdasági elképzeléseitől. Ez bizonyos fokig vonatkozik
a mezőgazdaság reformját érintő pontokra is. A Kisgazdapárt
tradícióit, hagyományos profilját figyelembe véve ezen a területen
különösen indokolt a falusi lakosság érdekeit kifejező program
átfogó és következetes megfogalmazása, amire a pártnak még
természetesen alkalma nyílik. Komoly érdeme a tervezetnek, hogy
külön fejezetben foglalkozik a környezet és az életminőség védelmét
célzó feladatokkal. Követeli például a társadalom népszavazásban
érvényesülő vétójogát minden döntésben, amely a környezet sorsát,
jövőjét befolyásolja. Mindent összevéve, ez a tervezet értékes
hozzájárulás a demokratikus átalakuláshoz,, egy újjászerveződő
politikai párt önálló programja felé tett első lépés. +++
1989. február 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|