|
|
 |
|
 |
A taxisok és a benzin probléma
|
------------------------------
München, 1990. október 26. (SZER, Magyar Híradó) - A taxis
demonstrációról, okairól és lehetséges következményeiről hallgassák
meg Vadász János kommentárját.
- A benzin árának drasztikus felemelése már jó ideje, mondhatni
a levegőben lógott. A kormány napirendjére került, mihelyt kiderült,
hogy a Szovjetunió olajszállításai jó részét nem hajlandó
teljesíteni és a hiányzó mennyiséget a világpiacon keményvalutáért
kell megvenni. És elkerülhetetlenné vált, amikor az öbölválság miatt
égbe szökött az olaj világpiaci ára. A kegyelemdöfést megadta az a
szovjet követelés, hogy január 1-jétől már a szovjet olajat is
keményvalutáért, világpiaci áron kell megvásárolni.
A kormány szemlátomást halogatta a döntést, de előbb-utóbb
szembe kellett néznie vele. Az egyetlen alternatíva a benzin
árusítás korlátozása lehetett volna. Nehéz feltételezni, hogy az
kisebb tiltakozást váltott volna ki és végső soron azt is a benzin
árának felemelése követte volna. Egyszerűen arról van szó, hogy egy
döntő energiahordozó kényszerű, külső körülmények miatt rendkívül
megdrágult egy energiában szegény ország számára. Tehát az
energiával takarékoskodni kell. Önkéntes takarékoskodást azonban még
nem jegyzett fel a gazdaságtörténet.
Egy piacgazdaságban, vagy legalábbis a piacot építő gazdaságban
a takarékoskodást csak a magasabb ár érvényesítheti. Ha valami
megdrágul, kevesebbet vesznek belőle igénybe. Nem véletlenül a
benzin nyitotta meg a sort. Mert ennél az árucikknél ez az
összefüggés közvetlenül és nyomban érvényesül. De sorra kell
kerülnie a vegyiparnak, amelynek termékei sok nyersolaj
felhasználását igénylik és általában minden energiaigényes terméknek
illetve ágazatnak. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A taxisok és a benzin probléma - 1. folyt.
|
Ebből következik, hogy a kormánynak nehéz döntések,
konfrontációk sorával kell szembenéznie. És nem csupán ennek a
kormánynak, hanem bármilyen kormánynak, amely a piaci átalakulást az
életképes gazdaság kiépítését következetesen végig kívánja vinni.
Először történetesen a taxisokkal került szembe. Holnap talán a
vegyipari érdekcsoporttal, holnapután esetleg a szovjet piacra
berendezkedett gépipari lobbyval kell megmérkőznie. Mégpedig úgy,
hogy a kormány döntései minden fordulóban nemcsak szűk szakmai
csoportok, hanem azokon keresztül sok-sok ezer ember pillanatnyi
érdekeibe ütköznek.
A taxisok a törvénnyel nem egészen egyeztethető módon, de kétség
kívül nagyon hatásosan szervezték meg tiltakozó akciójukat.
Tiltakozásukat meg lehet érteni. Ha drága a benzin, fel kell
emelniük a viteldíjat. Ha drága a viteldíj, jóval kevesebben ülnek
taxiba. Jövedelmük csökken, jelentős részük a szakma elhagyására
kényszerül. Jóllehet, a fővárosi taxisok jó ideje éppen amiatt
panaszkodnak, hogy túlságosan sokan vannak és ezért keresnek
kekveset. De mindegy.
Tételezzük fel, hogy ebben a konfrontációban érvényesítik
tiltakozásukat. Marad a mesterségesen alacsony benzinár. Mi
történik? Ezután is hatalmas mennyiségben fogy az az árucikk,
amellyel takarékoskodni kellene és amelyből amúgy is csak nagyon
korlátozott mennyiség áll rendelkezésére. Továbbá: ha a kormány
most, az első alkalommal takarodót fúj, sokkal nehezebb, talán
tarthatatlan helyzetbe kerül a következő menetekben, amikor más
érdekcsoportokkal szemben kell érvényesítenie azt az elvet, hogy
mesterséges árakkal vagy költségvetési támogatásokkal, akár az
államháztartás, akár a fizetési egyensúly terhére nem lehet többé
szakmákat, ágazatokat, vállalatokat eddigi méreteikben fenntartani.
(folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A taxisok és a benzin probléma - 2. folyt.
|
A kormány a hibát akkor követte el, amikor azt hitte, hogy a
gazdasági kibontakozást, egy hatékony piacgazdaság életrehívását
konfrontációk vállalása, fájó, népszerűtlen döntések meghozatala
nélkül, szinte észrevétlen adagolás útján meg lehet valósítani.
Most a külső körülmények rákényszerítették a kormányt, hogy
meginduljon az egyetlen úton: a göröngyös úton. És ezen az úton
végig kell mennie. Bármilyen szabadon választott kormánynak, amely
radikális kibontakozást kíván, végig kell mennie. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|