Rendszerváltás és az MTI

	A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (2. rész)
Antall József elmondta, hogy 1972 és 1988 között, azaz a magyar átalakulás elindulása előtt csupán mintegy 250 vegyesvállalat jött létre és ez a folyamat 250 millió dollár értékű külföldi tőkebeáramlást eredményezett. 1989. január 1-je és 1990. június 30-dika között a bejegyzett új vegyesvállalatok száma megközelítette az 1800-at és a beáramlott külföldi működő tőke mintegy 800 millió dollárt tett ki, azaz mára már összesen több mint 2000 a bejegyzett külföldi részvételű gazdasági társaságok száma és a külföldi közvetlen befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt. A befektetett külföldi tőke mintegy 60 százaléka négy országból áramlott be, a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, az Egyesült Államokból és Svájcból. A miniszterelnök a külföldiek részére a jövőben az alábbi területeken ítélte kívánatosnak és fontosnak a befektetéseket: a telekkommunikáció, a gyógyszeripar, a finomvegyipar, a gépipar (ezen belül a mezőgazdasági gépek, farmokhoz tartozó kisgépek) terén, a személygépkocsigyártásban és az ehhez tartozó háttériparban, a környezetvédelmi technológiák berendezéseinek kifejlesztésében, az aluminiumipari fejlesztések és az infrastruktúra fejlesztése terén, valamint a számítógéprendszerek kidolgozásában és a szállodaiparban. Megemlítette a beruházási lehetőségek között az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítást, amelynek a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekkel együttes várható beruházási költségkihatása 2 milliárd dollárra tehető. E nagyértékű beruházásban természetesen számít hazánk a külföldi működő tőke aktív részvételére is. Az ajánlati felhívás a napokban jelent meg a legnagyobb nyugati gazdasági napilapokban. Mint elmondta, becslések szerint az elkövetkezendő időszakban évente 1-2 milliárd dollár értékű külföldi tőke beáramlására számíthatunk. Antall József hangsúlyozta, hogy a magyar piac ugyan relatíve kicsi, de az itt beruházó külföldiek lehetősége már a jövő év elejétől lényegesen szélesedik, mivel a legnagyobb KGST-beli partnereinkkel - nevezetesen a Szovjetunióval, Lengyelországgal, természetesen az NSZK-val egyesülő NDK-val is áttérünk a transzferábilis rubel helyett a konvertibilis valutákban történő elszámolásra. Ez a Magyaroroszágon működő külföldi részvételű gazdasági társaságok számára is közvetlen piacrajutási lehetőséget teremt az említett országokban. Ezzel egyidejűleg tovább folytatjuk az Európai Gazdasági Közösséggel és az EFTA-val megkezdett tárgyalásainkat, amelyek célja Magyarország integrálása a nyugati világhoz. Ennek egyik fontos állomása lesz Magyarország ez év őszére várható felvétele az Európa Tanács tagjainak sorába. (folyt.köv.) 1990. szeptember 10., hétfő 16:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »