|
|
|
|
Európai közösségi tagság?
|
-------------------------
London, 1990. július 18. (BBC, Panoráma) - A szovjet tömb korábbi kereskedelmi szervezete, a KGST felbomlóban van. Egyre csökken a korábban megbízhatóan érkező szovjet energiaszállítmányok mennyisége. Van tehát elég ok arra, hogy Kelet-Európa kialakulóban lévő demokratikus országai az Európai Közösség felé forduljanak. Magyarország mindig is élenjárt a Közösséghez fűződő szorosabb kapcsolatok kialakítását célzó nemhivatalos versenyfutásban. Moszkva szövetségesei közül elsőként két évvel ezelőtt Budapest kötött kereskedelmi és együttműködési egyezményt az Európai Közösséggel. Azóta már a Varsói Szerződés más tagországaival is kötöttek ilyen egyezményeket.
A következő lépés a folyamatban az, hogy a kelet-európai országok a Közöség társult tagjaivá váljanak. Ehhez különben dublini csúcstalálkozóján hozzájárult az Európai Közösség is. Most azonban Magyarország jelezte, hogy minél hamarabb lépni szeretne az ügyben. Antall József miniszterelnök célkitűzése az, hogy Magyarország mostantól számított 1,5 év múlva kapja meg a társult tagságot, és a miniszterenök azt szeretné, ha Budapest 1995-re az Európai Közösség teljes jogú tagja lenne.
Első pillantásra talán kissé ambíciózusnak tűnik a magyar miniszterelnök által vázolt ígéret. Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés. Ezt azzal magyarázta, hogy hosszú időre van szükség annak az óriási átalakulásnak a lezajlásához, ami szükséges ahhoz, hogy Magyarországon mőködő és életképes piacgazdaság alakuljon ki. (folyt.)
1990. július 18., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|