|
|
|
|
Antall József - Le Soir (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 7. kedd (MTI-tud.) - Magyarország
stratégiai célja az, hogy elérje csatlakozását az Európai
Közösségekhez. Erre Ausztria után, de a többi egykori
,,kelet-európai,, ország belépését megelőzően, 1995 körül kerülhet sor
- jelentette ki Antall József miniszterelnök a belga Le Soir-nak adott
interjújában. A magyar miniszterelnök fényképével illusztrált
nyilatkozat az országos napilap keddi számában jelent meg.
Antall József az EK-csatlakozással összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy immár nem lehet egységes tömbként kezelni a kelet-európai országokat. Magyarország - gazdasági és politikai téren vállalt szerepe következtében - számos területen kedvezőbb helyzetbe került, s igazságtalan lenne e tény figyelmen kívül hagyása.
A nyugati országok által a Szovjetuniónak kilátásba helyzett segélyekkel kapcsolatban a magyar miniszterelnök üdvözölte Kohl nyugatnémet kancellár és Mitterrand francia elnök tervét a Szovjetunió megsegítésére, miközben reményét fejezte ki, hogy e támogatás nem vonja majd el a nyugati országok figyelmét a közép-európai országoktól. A két kérdést külön kell választani, s a nyugati országoknak is tudatában kell lenniük annak, hogy a Szovjetunió megsegítése nem történhet meg a magyar nehézségek enyhítését célzó erőfeszítések kárára - vélekedett a magyar kormányfő.
A gondokat éppen a Szovjetunió okozza - mutatott rá a miniszterelnök, aki tarthatatlannak nevezte azt, hogy a szovjet fél - ellentétben a múltbeli szerződésekkel - 1990 negyedik negyedévétől mintegy 30 százalékkal akarja csökkenteni Magyarországra irányuló olajszállításait. ,,Ez katasztrófát jelent Magyarország számára.,, Csupán emiatt az idén Magyarország 55-60 millió dollár értékben kényszerül olaj vásárlására a világpiacon. (folyt.)
1990. július 17., kedd 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József - Le Soir (2.rész)
|
A magyar kormányfő a magyarországi nehézségeket kiváltó okok sorában ezt követően az NDK-ba irányuló export csökkenésének következményeiről beszélt. Említést tett arról is, hogy a Szovjetunió 2,5 milliárd rubeles kártérítést követel csapatai kivonása fejében. ,,Mindezen okok miatt is számítunk a nyugat nagymértékű támogatására, - mondta Antall József.
Magyarország elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését pártolja a kelet-európai országok között, melyek rivalizálnak egymással - fejtette ki a magyar miniszterelnök. A magyar kormány inkább abban hisz, hogy Nyugat- és Kelet-Európa között létrejön egy olyan ,,pólus,, amely az egymással szolidáris országokat, nevezetesen Olaszországot, Ausztriát, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Magyarországot fűzi egybe.
Antall József szólt arról is, hogy magyar részről fokozott erőfeszítéseket kell tenni a külföldi beruházások feltételeinek javítására. Intenzív munkára van szükség a hitelfeltételek biztosítására is.
A magyarországi belpolitikával kapcsolatban Antall József úgy vélekedett, hogy a gazdasági nehézségek erősödése esetén a helyzet rosszabbdohat és konlfiktusok, sztrájkok alakulhatnak ki. Antall József annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar dolgozók többsége - a történelmi tapasztalatok ismeretében - nem enged a szociális demagógiának. ,,Egyidejűleg nem tapasztaltam obstrukciós magatartást a parlamenti ellenzék részéről. Reményeim szerint folytathatók lesznek a reformok a liberálisok és a haladó szocialisták összefogásával, akik hozzájárultak a jelenlegi átmeneti időszakhoz,, - fejtette ki Antall József.
Szólt a magyarországi kisebbségekről, akikkel szemben nem alkalmaznak semmilyen politikai elnyomó intézkedést. A kormányfő egyúttal teljesen megalapozatlannak nevezte a választási kampány idején elhangzott antiszemita vádakat.
Az interjú végén Antall József arról beszélt, hogy pártja ellenezte a júliusi népszavazást, miközben nagy jelentőségűnek tartja a szeptember 30-ikai helyhatósági választásokat. Csak az általános választások után lehet a parlamenti demokrácia valódi megvalósulásáról beszélni. Egyidejűleg végrehajtják az országban a privatizációs programot, mert gazdasági demokrácia nélkül nem lehet politikai demokrácia - fejtette ki a magyar miniszterelnök. +++
1990. július 17., kedd 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|