|
|
|
|
Marosvásárhely - Novoje Vremja (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 30. péntek (MTI-tud) - Értelmetlen
döntőbíróként fellépni bármilyen nemzetiségi konfliktusban, ha az a
cél, hogy valamelyik fél oldalára álljunk. Ilyen ügyben az egyetlen
helyes irányvonal: tiszteletben tartani a személyiséget, a törvényt,
elítélni minden erőszakot. Ez az a vezérlő csillag, amelynek fénye
sosem halványul el - írja Marina Sakina a Novoje Vremja című szovjet
hetilap legfrissebb számában. Az újságírónő a marosvásárhelyi
tragédia tanulságait igyekszik összegezni, arra törekedve, hogy
minden oldalát megvilágítsa a véres eseményekbe torkolló
konfliktusnak. Cikke az erdélyi eseményekről szóló szovjet írások
közül mindeddig a legtárgyilagosabb hangvételű.
Sakina várakozásai igazolódtak, hiszen igyekezett mind budapesti, mind romániai forrásokból tájékozódni, s így információi homlokegyenest ellentétesek voltak a tények tálalását illetően. Utalt rá, hogy a két fél kölcsönösen a másikat vádolta nacionalizmussal.
Ismerteti az írás a kiváltó okok romániai verzióját, amely szerint a bajok forrása az volt, hogy március 15-én Szatmárban, Marosvásárhelyen és Szovátán ,,a Magyar Köztársaság állampolgárai elkezdték kihívóan kifüggeszteni a magyar jelképeket, a román nyelvű feliratokat lecserélték magyar nyelvűekre. .... Mindennek a betetőzése volt az ideiglenes magyar államfő, Szűrös Mátyás felhívása a romániai magyarokhoz, amikor +ősi magyar földnek+ nevezte Erdélyt,,.
E verzióval szemben ismerteti Sakina az MDF szóvivőjének, Kiss Gy. Csabának a szavait. Elmondta, hogy a március 15-i ünnepségeken valóban sok magyar állampolgár vett részt Romániában, s köztük sokan voltak az ellenzéki pártok képviselői. A Magyar Köztársaság képviselői Aradon például románokkal és németekkel közösen koszorúztak, s a román-magyar barátságról beszéltek. Ami pedig Szűrös kijelentéseit illeti, Kiss Gy. Csaba szerint az ideiglenes elnök azt mondta, hogy Erdély ,,románok és magyarok ősi földje,,.
A románok arra emlékeznek, hogy évezreden át elnyomták őket a magyar földesurak, míg a magyarok emlékezetében a Ceausescu-idők erőszakos beolvasztása él elevenen - írja a cikk. (folyt.)
1990. március 30., péntek 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Marosvásárhely - Novoje Vremja (2. rész)
|
Két évvel ezelőtt - írja Sakina - az egész világot felháborította az erdélyi ,,faluszisztematizálás,, terve. Akkor hosszasan beszéltek arról, amit az egész világ tudott már: a romániai magyar nemzeti kisebbség elleni megkülönböztetésről (Sakina megírja, hogy Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége az erdélyi magyarság, melynek lélekszámát másfél millióban jelöli meg). Szó esik arról, hogy súlyos gondok voltak a magyar nyelvű oktatással, a magyar nyelv, a magyar földrajzi és személynevek használatával.
A diktátor halála után a ,,szisztematizálási,, tervhez nem fogtak hozzá, de a beolvasztási politika nehéz öröksége, elsősorban a lelki, az megmaradt.
- Erdélyben évszázadok óta együtt élnek magyarok, románok, németek, szerbek, ez az ő ősi földjük, hiszen a föld azé, aki rajta él - hangoztatja a szovjet hetilap.
Visszautalva a március 15-i ünnepre, Marina Sakina a következő gondolattal zárja cikkét: - Ha a szerbiai Vajdaságban, valamint a Kárpártalján magától értetődőnek vették a magyar nemzeti lobogó megjelenését, el kell jönnie annak az időnek, amikor a Ceausescu-vonalat olyan nemzetiségi politika váltja föl, amelyben tiszteletben tartják az etnikai kisebbségek jogait és érdekeit. +++
sa/hl lb
1990. március 30., péntek 18:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|