|
|
|
|
A választási hadjárat első felvonása után
|
-----------------------------------------
München, 1990. február 26. (SZER, Magyar híradó) - Farkas Péter:
- A választási hadjárat első felvonása utáni helyzetet értékeljük. Ettől aligha választható el a türelmetlenség jegyeit is magán viselő közhangulat, amelyhez mintegy adalékul szolgál mai műsorunk is.
Most 12 párt nevét olvasom fel, ugyanis az Országos Választási Bizottságnál ez a 12 párt jelentette be jelöltjeit az országos listára: Agrárszövetség, Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Vállalkozók Pártja. A jelöltek nevét legkésőbb szerdáig teszi közzé az Országos Választási Bizottság.
Ezek után néhány szót arról, hogy mi is ez az országos lista? Eddig elsősorban az egyéni és a területi listákról beszéltünk, mert a választópolgár március 25-ikén csak ezzel a két szavazólappal találkozik a szavazófülkében. Az országos listára tehát senki sem szavaz közvetlenül. Mégis erről a pártlistáról kerül majd ki a 386 országgyűlési képvisselőből 58.
Ezen a listán csak pártok szerepelnek, mégpedig olyan pártok, amelyek sikerrel tettek eleget két törvényes feltételnek. Az első feltétel így szól: országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben listát állított.
A második követelmény magának a területi lista állításának a feltétele. Vagyis, területi listán az a párt állíthat jelöltet, amelyik az adott területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni körzetben jelöltet tudott állítani. (folyt.)
1990. február 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási hadjárat első felvonása után - 1. folyt.
|
A meglehetősen bonyolult jogi szabályozás célja az, hogy minél kevesebb szavazat menjen veszendőbe. Ezt a töredékszavazatok összeszámlálása biztosítja. Ha ugyanis például egy pártjelölt az egyéni körzetben veszít, a rá leadott szavazatok azonban mégsem mennek kárba, mert országos szinten mint töredékszavazatokat összesítik. Így a töredékszavazatokból kialakul egy országos lista, amelyről - mint mondtam - 58 képviselő jut be a Parlamentbe.
Az országos lista jelentősége azonban sokkal nagyobb, mint ez az 58 mandátum. Azt jelzi ugyanis, hogy mely pártok mögött áll valódi tömegtámogatás. Ez persze nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a többi párt programja hibás, vagy jelöltjei tehetségtelenek. Viszont kiegyensúlyozott kormányzáshoz biztos kormányra van szükség. Olyan kormányra, amelyet nem ingathat meg a koalíciós vetélkedés, és képes nemet mondani egyes csoportok követeléseire, hogy az egész társadalom érdekeit szolgálja.
Az országos lista hivatalos közzététele tehát bizonyos iránytű szerepet tölthet be a magyar politikai térképen. +++
1990. február 26., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|