|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (24. rész)
|
A törvény előírja azoknak a gazdasági információknak a
biztosítását, nyilvánosságra hozatalát, amelyek elengedhetetlenül
szükségesek ahhoz, hogy a potenciális befektetők megítélhessék:
érdemes-e az adott értékpapírba befektetni, milyen hozamra
számíthatnak, és milyen kockázattal kell számolniuk. Hasonló, sőt
ennél szigorúbb szabályok minden fejlett értékpapírpiacon
megtalálhatók, hiszen ezek nélkül a nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapírok vásárlása nem megalapozott befektetési döntést, hanem
egy szerencsejátékban való részvételt jelentene. A nyilvánosság, az
információigények kielégítése nélkül nem lehet a befektetőket
megnyerni, s így a termeléshez, a szolgáltatáshoz szükséges tőkét
biztosítani.
A nyilvános értékpapírpiac megteremtését, a befektetők
informálását és védelmét szolgálják a törvényjavaslatnak az
úgynevezett bennfentes információn alapuló értékpapír-kereskedelem
tilalmára, illetve korlátozására vonatkozó szabályai is. E szabályok
korlátozzák a tisztességtelen versenyelőny kihasználását azok
számára, akik egy adott értékpapír kibocsátójáról vagy az értékpapír
árfolyamát befolyásoló egyéb tényekről olyan információval
rendelkeznek, amelyet a többi befektető, a nyilvánosság nem ismer. A
törvényjavaslat tartalmazza azokat az értékpapírpiacra vonatkozó
versenyszabályokat is, amelyek megakadályozhatják monopolhelyzetek
kialakulását, és az ebből származó piactorzító, piacbefolyásoló
tevékenységet.
A miniszter véleménye szerint az természetes, hogy nem lehet
egyik napról a másikra elérni a célul kitűzött állapotot, ehhez idő
kell. A törvényjavaslatban biztosított hároméves átmeneti idő
azonban elég a fejlettebb viszonyok kialakításához, a szigorúbb
követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Hosszabb átmeneti idő vagy
liberálisabb szabályok azzal az veszéllyel járnának, hogy a
jelenlegi, kialakulatlan piac összeomlik, mielőtt még megerősödhetne
és fejlődésnek indulhatna.
A törvényjavaslat szerint - annak érdekében, hogy különválasszák
a pénzpiaci és tőkepiaci szereplőket - a jelenlegi bankok a
hároméves átmeneti időszakot követően nem foglalkozhatnak
értékpapír-forgalmazói tevékenységgel. Erre a feladatra önálló, a
bankoktól elkülönült gazdasági társaságoknak kell létrejönniök. A
nemzetközi tapasztalatok szerint - amit az eddigi hazai ismeretek is
megerősítenek -, az önálló cégeknek lényegesen nagyobb az
érdekeltségük a piac fejlesztésében, az ügyfelek kiszolgálásában,
mint a bankoknak, hiszen egyedül ezt a tevékenységet végezhetik,
ebből kell megélniük. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|