|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)
|
1990. január 25., csütörtök - Kilenc óra után néhány perccel
az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Országgyűlés januári
ülésszakának harmadik munkanapját. Az előzetes jelzés ellenére nem
az Állami Vagyonügynökségről és az állami vagyon védelméről szóló
törvényjavaslatok vitájával, hanem a titkosszolgálati eszközök és
módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló
törvényjavaslat határozathozatalával folytatták a munkát.
Horváth Lajos elsőként két percre szót adott volna Roszik Gábornak (Pest megye 4. vk.), hogy válaszoljon az előző napi vitában neki címzett kérdésre, ám a képviselő még nem jelent meg a teremben. Így a döntéshozatalra került sor. Ezt megelőzően Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság előadója kapott szót. Elmondotta: a két bizottság szerdai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslat vitatott részét, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezése a legfőbb ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos hatáskörébe tartozzon. A bizottságok más lehetőséget is mérlegeltek, végül is az eredeti álláspontjuk mellett maradtak. A két bizottság úgy ítélte meg: olyan személy kaphatja ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg. A köztársaság legfőbb ügyészét a Parlament választja, az Országgyűlésnek tartozik beszámolni, interpellálható, visszahívható, közvetlen jogosítványait a Parlamenttől kapja.
A bizottsági ülésen fontolgatták azt is, az ügyészi szervezet érdekelt lehet a rendőri nyomozás sikerében, és ezáltal károsan befolyásolhatja döntését. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ez az érdekeltség lényegében nem áll fenn. A legfőbb ügyész személye mellett szól az is, hogy a témában jelentős szakmai ismeretekkel rendelkezik. Végül az is ezt az álláspontot erősíti, hogy átmeneti rendelkezésről van szó, csupán egy-három hónapra vonatkozik. Erre az időszakra parlamenti biztost kiválasztani, munkába állítani, meglehetősen körülményes és nehézkes lenne. Ezért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a nemzetvédelmi hivatal létrehozásával kapcsolatos törvény megalkotásakor kell részletesen megvizsgálni a kérdést: véglegesen milyen funkciót betöltő személy, milyen hatáskörrel végezheti az engedélyezési eljárást. Mivel az idő sürget, s a praktikus szempontok sem elhanyagolhatók, ezért a két bizottság úgy döntött: a legfőbb ügyészre kell bízni, hogy engedélyezze a titkosszolgálati eszközök alkalmazását. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 09:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rés
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rész) Mielőtt a szavazásra került volna sor, Gál Zoltán ---------- belügyminisztériumi államtitkár kért szót, és szintén azt a változatot ajánlotta a képviselők figyelmébe, amely szerint a legfőbb ügyész rendelhetné el egyes különleges eszközök alkalmazását.
Ez alkalommal adott választ Raffay Ernő képviselőnek az előző napon feltett kérdésére, miszerint a KGB-nek, illetve a szovjet belügyminisztériumnak vannak-e tanácsadói Magyarországon. Mint mondta, ilyen tanácsadók nem tartózkodnak hazánkban, itt vannak azonban képviselőik, mint ahogy a magyar Belügyminisztériumnak is vannak munkatársai e két szovjet szervezetnél.
Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) annak az álláspontjának ---------- adott hangot: az a tény, hogy a lehallgatási botrány kirobbanhatott, annak is köszönhető, hogy a legfőbb ügyész nem állt hivatása magaslatán. A legfőbb ügyésznek ugyanis - véleménye szerint - hivatalbeli kötelessége lett volna, hogy a köztársaság kikiáltása után felülvizsgálja mindazokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek az alkotmánnyal ütköznek. Ezt a legfőbb ügyész nem tette meg, ezért személy szerint is felelősnek tekinthető. Így a képviselő nem ajánlotta az Országgyűlésnek, hogy a további ellenőrzéssel a legfőbb ügyészt vagy helyetteseit bízzák meg.
Az elnöklő Horváth Lajos kérésére ezután az Országgyűlés megszavazta, hogy ne nyissanak újabb vitát a törvényjavaslat felett, majd szavazás következett. A szerdaihoz hasonló módon most sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minősített, kétharmados szavazati többséget a különleges eszközök alkalmazását engedélyező személyre tett két javaslat egyike sem.
Ekkor állt fel Németh Miklós miniszterelnök, és a kormány nevében ------------- egy újabb javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti időre, amíg az új parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvényt, addig az igazságügyminiszter legyen az, aki engedélyt adhat a különleges eszközök alkalmazására.
Mivel merőben új javaslat hangzott el, az elnök a házszabályok szerint szünetet rendelt el, s a kérdést kiadta megvitatásra a jogi igazgatási és igazságügyi bizottságnak. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 10:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (3. rész)
|
A szünet után Fodor István vette át az elnöklést, s - mivel úgy vélte, elhúzódik a bizottság ülése - javasolta, hogy folytassák a munkát az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatok vitájával.
Filló Pál (Budapest 18. vk) az utóbbiról kívánta véleményét --------- kifejteni. Mint mondotta: ez egyike azoknak az alapvető gazdasági jogszabályoknak, amelyek ugyan kevésbé látványosak, de meghatározzák a gazdaság továbblépésének útját. Véleménye szerint azonban az előterjesztett törvénytervezet szélsőségesen egyoldalú gazdaságpolitikai álláspontot képvisel. Javasolta, hogy azok a vállalatok, amelyek jelenleg is vállalati tanácsi, illetve közgyűléses irányítás alá tartoznak, kapjanak törvényi biztosítékot arra, hogy a vállalat csak akkor kerülhessen államigazgatási felügyelet alá, ha ezzel a dolgozói kollektíva többsége egyetért.
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) utalva arra, hogy az ------------- állambiztonsági ügyek kapcsán Tamás Gáspár Miklós képviselőtársa Németh Miklós mértéktartó, határozott és jövőbe mutató hozzászólását minősíthetetlennek ítélte, annak a véleményének adott hangot, hogy a miniszterelnök tételesen valóra váltotta korábbi ígéreteit. A most tárgyalt két gazdasági törvényjavaslat is ennek jegyében került az Országgyűlés elé. A továbbiakban a vagyonügynökséggel kapcsolatos törvénytervezetet elnagyoltnak, helyenként szakszerűtlennek ítélte; javasolta, hogy a szakbizottság jogászok bevonásával tárgyalja meg.
(folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 11:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.) helyeselve a vagyonügynökség --------------- létrehozását, rámutatott: jelenleg sem körvonalazódott a tulajdonreform törvényi koncepciója, holott éppen ebből kellett volna levezetni a kapcsolódó törvényeket, így a vagyonvédelemét is.
A tulajdonreform kapcsán a képviselő fontosnak tartotta az alkalmazotti részvényvásárlást, a dolgozói tulajdon megteremtését. Mint mondotta, ha késik ennek jogi szabályozása, úgy félő, hogy a munkavállalók kiszorulnak az állami vagyon működtetéséből. A továbbiakban felhívta a figyelmet a cégbírósági bejegyzések elhúzódására, hangsúlyozva, hogy ez gátolja a tőkemozgást, valamint a külföldi tőke befektetési lehetőségeit is. Végezetül ismételten leszögezte, hogy egyetért az Állami Vagyonügynökség létrehozásával, ám óva intett attól, hogy intézmény felállításával megismétlődjön a központi újraelosztás, a gazdasági folyamatokba való beavatkozás.
Marx Gyula (Zala megye 2. vk.) támogatta, hogy a privatizáció ---------- ellenőrzött folyamat legyen, s ennek kézbentartására egy jól szervezett, rugalmas szervezetet tartott alkalmasnak. Az állami vagyon kiárusításának állandó dilemmájával összefüggésben nyugati szakemberek véleményét idézte: szerintük mi ábrándokba ringatjuk magunkat, ha azt hisszük, hogy lepusztult vállalatainkat majd nagy lelkesedéssel fogják megvásárolni vagy azokba betársulni a különböző vállalkozók, tőkések. Arra is figyelmeztettek, hogy valószínűleg túlértékeljük saját helyzetünket, amikor azt hisszük, hogy egy nyugati vállalkozó szemében is annyit ér egy eladásra kínált vállalatunk, mint amennyit mi arról gondolunk. Meggyőződése szerint tehát azoknak, akik a vagyonalappal foglalkoznak majd, ezeket a szempontokat is mérlegelniük kell. A továbbiakban a képviselő hangsúlyozta: olyan tisztségviselőkre van szükség, akik messzemenő bizalmat élveznek. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 11:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) azt kifogásolta, ----------------- hogy bár már egy éve tapasztalhatók a spontán privatizáció nemkívánatos hatásai, az e folyamat megállítását célzó törvényjavaslatok mégiscsak most kerültek a Parlament elé. A benyújtott törvénytervezetek pedig - véleménye szerint - hézagosak, kijátszhatók, kompromisszumoktól szabdaltak. Ezért több módosító javaslatot is benyújtott, mert úgy véli, hogy változtatások nélkül e jogszabályok nem érhetik el alapvető céljukat.
Koltai Imre (Pest m., 28. vk.) azt fejtegette, hogy a tárgyalt ----------- törvényjavaslatok találkoznak a menedzserek érdekeivel is, amennyiben azok nemcsak az államadósság és a költségvetési hiány csökkentését szolgálják. A menedzsereknek is az az érdekük, hogy tőkebevonással lehetőséget kapjanak az elavult technikai színvonal megújítására. Majd szomorúan állapította meg, hogy miközben az Országgyűlés elviekben elfogad olyan nagy horderejű döntéseket, mint például a piacgazdaság építése, a működőtőke bevonása, egyre több az ellenvetés amikor más törvénytervezetek kapcsán azokat a gyakorlatban is érvényesíteni kellene.
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) azt hiányolta: a --------------- jogszabálytervezeteket úgy tárgyalják, hogy még nem léteznek azok a vagyonpolitikai irányelvek, amelyek a vagyonügynökség működésének alapjául szolgálnának. Mivel az elképzelések szerint a vagyonpolitikai irányelveket a jövőben mindenkor az új esztendő költségvetésével együtt tárgyalnák, erre az idén is csak az év végén kerülne sor. Ezért azt javasolta, hogy a Minisztertanács az idén kivételesen korábban, még a törvénytervezetek hatályba lépése előtt nyújtsa be az Országgyűlésnek a vagyonkezeléssel kapcsolatos irányelveket, mert anélkül a vagyonügynökség létrehozásáról, működéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés nem fogadhatja el. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 11:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)
|
Bognár József (országos lista) határozottan ellenezte a két ------------- törvény meghozatalának elhalasztását; arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy ez súlyos gazdasági következményekkel járhat. Elsősorban azzal, hogy a külföldi tőke számára kedvezőtlenebbé válhatnak a magyarországi feltételek, s a tőkés úgy is dönthet, hogy nem nálunk fekteti be a pénzét. A privatizációval kapcsolatban Bognár József az előnyöket hangsúlyozta, mégpedig azt, hogy így megindulhat a gazdasági fejlődés, bővülhet a piacképes termékek köre. Helytelennek tartotta, hogy a privatizációt sokan az ország kiárusításával azonosítják. Ebben az esetben - hangsúlyozta - azt kell figyelembe venni, hogy mekkora szellemi kincset, menedzseri tudást, magasabb technikai színvonalat kapunk cserébe gyakran értéktelen anyagi javakért, annak érdekében, hogy az ország gyorsabban tudjon előrehaladni.
Fodor István az általános vitát lezárva bejelentette, hogy a részletes vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. E munkafázisban csak Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kért szót, aki --------- hangsúlyozta, hogy mindkét törvényjavaslatot támogatja. A vagyonügynökség felügyelete kérdésében egyetért a kormány álláspontjával, amely szerint az a Minisztertanács alá tartozzon. Benyújtott módosító javaslataihoz hozzáfűzve kezdeményezte: rögzítsék törvényben, hogy a vagyonügynökség az állami vagyon elidegenítését vagy kezelésbe adását csak kivételesen tehesse meg. Ajánlotta továbbá, hogy a vagyonpolitikai irányelvek mindenkor abból induljanak ki, hogy az állami vagyon értékesítéséből származó bevételek elsősorban az államadósság csökkentésére legyenek felhasználhatók, s a költségvetési kiadások fedezetéül nem szolgálhatnak. Indítványozta azt is, hogy a spontán és az állami privatizálás egyaránt ellenőrzés alatt álljon - utalva az úgynevezett engedékenység és a korrupció veszélyére. Javasolta, hogy a vagyonügynökség igazgatótanácsát első ízben az 1990. évi országgyűlési választások után kell megválasztani. Az ügyvezető igazgatót azonban - ideiglenes jelleggel - az Országgyűlés a törvény hatályba lépésével egyidejűleg válassza meg, s bízza meg az ügyek intézésével. Végleges megválasztásáról az igazgatótanács megválasztásával egyidejűleg kell dönteni.
Ezzel a részletes vita lezárult. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Ezt követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik Gábor ------------ (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A gödöllői képviselő a Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására tett javaslatot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését László Jenő államtitkár ismertette, hangsúlyozva: a Ptk. rendelkezéseinek módosítását az teszi indokolttá, hogy az elmúlt ülésszakon elfogadott új lakásgazdálkodási koncepcióhoz kell igazítani a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó passzusait.
A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta.
A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása után a plénum a Kossuth-díjról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját.
László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas mulasztása, hogy az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész, tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai okokból nem került sor. E kiválóságok egy része hazánkat elhagyva, jelentős alkotásokat hozott létre, nemzetközi tekintélyre tett szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének időpontjául pedig március 15-ét javasolja.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a nagy hagyományú Kossuth-díj odaítélése akkor is alkalmasnak tűnik az elismerésre, ha a jelenlegi adományozási rendszer miatt sokat veszített presztízséből. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy e kitüntetés erkölcsi súlyát visszaállítsa, s odaítélése a nemzet tiszteletét és megbecsülését fejezze ki.
Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot általános és részletes vitában tárgyalta. Először Tóth János, a kulturális bizottság előadója kapott szót, aki olyan alternatív javaslatot ismertetett, amelyet a bizottság még nem tárgyalt. Nevezetesen azt, hogy a díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el. Véleménye szerint a tudományos-kulturális teljesítmények össztársadalmi hasznának állami elismerése jogosan köthető össze Széchenyi nevével. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 12:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)
|
Hozzáfűzte: nem kívánják Kossuth és Széchenyi szembeállítását folytatni, ahogyan azt a történelmi viták során tették, főként az 1950-es években, ám a névváltoztatás a nemzeti szimbólumrendszer egészséges működtetését szolgálhatja.
A javaslatra elsőként Bognár József (országos lista) reagált, ------------- aki ugyancsak a nemzedékeken áthúzódó történelmi vitára utalva felhívta a figyelmet arra: támogatja egy új díj alapítását, amelyet Széchenyiről neveznek el, de a Kossuth-díj nevének ilyetén megváltoztatása nemzeti érzést sérthet.
Eke Károly (Csongrád megye 10. vk.) a névváltoztatásról véleményt ---------- formálva nem féltette Kossuth tekintélyét, mondván: az ő igazsága egyre mélyebben él az emberi szívekben. Miután azonban itt egy díjról van szó, amelynek tekintélyét hihetetlenül lejáratták - s beszennyezték az idők során Kossuth nevét és szellemét is azzal, hogy arra teljességgel méltatlanoknak ítélték oda -, egyetért a névváltoztatással. Szerinte a díj tekintélyének visszaállítását szolgálhatja, ha azt Széchenyi nevével fémjelzik.
Ördög Ferenc (Zala megye 7. vk.) szerint az arra méltatlanoktól ------------ vissza lehet vonni a díjat, de a hirtelen névváltoztatás nem a legszerencsésebb megoldás. Ezért javasolta, hogy a Parlament döntése előtt a javaslatot tárgyalja meg a kulturális bizottság.
Ehhez az indítványhoz csatlakozott Cselőtei László --------------- (Pest megye 2. vk.), hozzátéve, hogy válasszák ketté a díjat, s a volt Állami-díjat minősítsék át Széchenyi-díjjá, ez jobban kifejezi az elismerés tartalmát is.
Glatz Ferenc művelődési miniszter ezzel a kompromisszumos megoldással értett egyet.
A törvényjavaslat részletes vitájában senki sem kért szót. Az elnöklő Fodor István a névváltoztatásra vonatkozó javaslatot véleményezésre kiadta a kulturális bizottságnak. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 12:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (9. rész)
|
Ezután a képviselők rátértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési határozattervezet megvitatására.
A kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést az előre kiküldött írásos előterjesztéshez. A miniszter emlékeztetett arra: az 1990. évi állami költségvetés előterjesztésekor arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy 1990-től a költségvetés tervezésének és finanszírozásának rendjében fontos változtatást terveznek. Annak lényege: 1989 lesz az első olyan esztendő, amikor a IV. negyedévi állami költségvetést terhelő kamatkiadások már nem húzódnak át a következő évre. Az előző ülésszakon arról is tájékoztatta a Parlamentet, hogy annak nagyságrendje a zárszámadásig pontosan nem mérhető fel, de minden bizonnyal a csomagtervben jóváhagyott 21 milliárdos hiánnyal szemben ez a negyedéves áthúzódás körülbelül 30-33 milliárd forintos többlethiányt fog 1989-re jelenteni. A végső elszámolásra természetesen a költségvetési zárszámadás keretében kerülhet sor, valamennyi vállalati, illetve költségvetési szerv mérlegbeszámolójának ismeretében, ami a szokásoknak megfelelően, valamikor az év közepe táján kerülhet a Parlament elé. Addig azonban gondoskodni kell a költségvetés finanszírozásáról, a likviditás megőrzéséről. Most tehát nem az 1989. évi költségvetés előzetes hiányának jóváhagyásáról van szó - mondta a miniszter -, hanem a kormány ahhoz kér felhatalmazást, hogy a zárszámadás törvényének végleges elfogadásáig átmenetileg felhatalmazást kapjon rövid lejáratú jegybanki hitel finanszírozásához. A Parlamentet e felhatalmazás megadására kérte.
Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 19. vk.) a mostani ------------
Országgyűlés eddigi munkáját úgy összegezte: politikai téren sokat tettek, a gazdaságot viszont az összeomlás határához juttatták. Támogattak és megtapsoltak három miniszterelnököt, négy OT-elnököt, négy pénzügyminisztert, s mindeközben egyre nőtt a költségvetés hiánya. Meggyőződése, hogy a nagy rábeszéléssel elfogadtatott idei költségvetés ellenére is bekövetkezik az azzal éppen elkerülni kívánt összeomlás. Így pedig jobb lett volna korábban tiszta vizet önteni a pohárba egy koalíciós kormány megalakításával. Ma sincs látszata a kilábalásnak annak ellenére, hogy évek óta bizalmat adnak a kormányoknak, a hiány rendezésére pedig engedélyt. Mikor mondjuk már, hogy elég - tette fel a kérdést a képviselő. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 13:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (10. rész)
|
Utalva a kormány korábbi jószándékú, de megalapozatlan intézkedéseire kifejtette kétségét: aki nem tudja, hogy saját népe miként reagál egy intézkedésére, az nem ismeri a népét, s ha nem ismeri, hogyan tudja vezetni, méginkább szolgálni. Mint mondta: nála már kiapadt a bizalom kútja.
Király Zoltán (Csongrád megye 5. vk.) kérdéssel fordult a -------------
a miniszterhez, s mint mondotta, a választól teszi függővé, elfogadja-e a költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló határozattervezetet. Szakmai forrásokból szerzett értesülései szerint évek óta létezik egy titkos letéti számla, melyen 10 milliárd forintot tart a Pénzügyminisztérium. Ha ez valóban így van, akkor a miniszter adjon számot arról, hogy ez mi célt szolgál és miért nem a költségvetési hiány kiegyenlítésére fordítják.
Békesi László pénzügyminiszter válaszában azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az eddigi hibás gazdaságpolitikával való végleges leszámoláshoz az egyik legfontosabb feltétel: minden területen, így az államháztartás elszámolásának területén is tiszta helyzetet kell teremteni. A kormány vállalkozott erre, ezt tükrözi a decemberi ülésszakon beterjesztett idei költségvetés is. Az akkori állapotokhoz képest nem alakult ki új helyzet, legfeljebb az, hogy az idén nem folytatják azt a gyakorlatot, miszerint az előző esztendő utolsó negyedévének állami kamatterheit a következő évre csoportosítják át. Ennek részben technikai okai voltak, de kétségtelen az is, hogy ezzel a kamatteherrel kímélni lehetett a tárgyév költségvetését. Az 1990-es költségvetést már tisztán, a folyó esztendő bevételeinek és kiadásainak egyenlegeként állítják elő, azt a múlt egyetlen áthúzódó öröksége sem fogja terhelni.
A decemberben hangoztatott 49-50 milliárdos költségvetési hiány, illetve a most bejelentett 53-54 milliárdos hiány közötti különbséget az is előidézte - folytatta Békesi László a magyarázatot -, hogy december utolsó két hetében 26.5 milliárd forintot tett ki a kedvezményes lakáshitelek egyösszegben való törlesztése; ennek 45 százaléka azonban a költségvetést terhelte. Bár még nincs meg a végleges zárszámadás, az már biztos, hogy a Parlament által is elfogadott 21 milliárd forintos költségvetési hiánnyal szemben a tényleges hiány körülbelül 16-17 milliárd forint lesz. Ez az, amit az év végi kedvezményes hiteltörlesztési akció, illetve a negyedik negyedévi kamatátütemezés megszüntetése ,,visz fel,, körülbelül 53-54 milliárd forintra. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (11. rész)
|
A miniszter vitatkozott Técsy László képviselőnek azzal az állításával, hogy a magyar gazdaság összeomlása elkerülhetetlen. Véleménye szerint ez a gazdaság számos feszültséggel, válságjellel küzd, de a kormány felelősséggel állítja, az összeomlás elkerülhető. Jó esély van arra, hogy erre az évre az ország külső finanszírozását meg lehet oldani. Elkezdhetünk végre azon a keserves úton menetelni - mondotta -, amely az eddigi hiány drasztikus csökkentését és így az egyensúly javítását célozza. Az idén maximum 10 milliárd forintos hiányról lehet szó; a gazdaság valamennyi előirányzata s programja ennek a célnak a megvalósítását szolgálja.
A miniszter arról is szólt, hogy a felhalmozódott költségvetési hiány - amelynek értéke körülbelül 500 milliárd forint az 1100 milliárdos összes államadósságból - nem egyszerűen a belső állami költekezés következménye. Nem szabad elfeledkezni a magyar gazdaságnak arról a sajátosságáról, hogy a kívülről igénybe vett erőforrások a költségvetés közvetítésével kerültek a magyar gazdaság vérkeringésébe. Azaz: a 20 milliárd dollárnyi eladósodás megjelenik a magyar államháztartás hiányában. A hiány tehát lényegében forintban fejezi ki a bruttó dolláros adósságállományt.
Király Zoltán kérdésére a miniszter úgy válaszolt, hogy nincs tudomása semmiféle letétről, az államháztartást teljeskörűen mutatta be a kormány a Parlamentnek. Olyan külön letéti számlák, amelyek nem az államháztartás részeként számolhatók el, nem léteznek.
Végül a miniszter kérte a képviselőket, ne értsék félre a kormány szándékát, nem megelőlegezett döntést kérnek az 1989. évi zárszámadás elfogadásáról, nem a tavalyi deficit jóváhagyását kérik, hanem csak átmeneti felhatalmazást addig, amíg a költségvetési törvényjavaslat a Parlament elé kerül, hiszen a költségvetést addig is finanszírozni kell.
Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés 188 igenlő szavazattal, 40 ellenvéleménnyel és 61 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló határozattervezetet. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 13:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész)
|
Ezt követően Bölcsey György kért szót, hogy a jogi bizottság --------------
álláspontját tolmácsolja Németh Miklós miniszterelnök javaslatával kapcsolatosan, miszerint az igazságügyminiszter felügyelje a belső biztonsági szolgálat tevékenységét. Bölcsey György elmondta: a bizottság egyetért a miniszterelnök indítványával, és ennek értelmében az erről szóló előterjesztés immár egy harmadik változatban kerül a Tisztelt Ház elé. Felkérte ugyanakkor az Országgyűlésben jelenlévő pártok képviselőit: nyilatkozzanak e kérdésben, hogy azután ne lehessen lépten-nyomon megkérdőjelezni, úgymond ,,megtorpedózni,, a miniszter ilyen irányú tevékenységét. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 13:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (13. rész)
|
A szünet után a képviselők az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatták a munkát. A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Elmondta: a működőképes piacgazdaság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a tulajdonviszonyok átfogó átalakítása. Lényeges, hogy a gazdaságban növekedjék a magántulajdonon alapuló vállalkozások részaránya. A vállalkozások különböző formáit, az állami vállalatokat, a gazdasági társaságokat, a szövetkezeteket már törvények szabályozzák. A társasági törvény rendelkezései kiterjednek a társas magánvállalkozások széles körére is. Mind ez ideig hiányzik azonban a nem társasági formában működő magánvállalkozások törvényi szabályozása. A magánvállalkozások bizonyos területeit a kisiparról, illetve a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletek szabályozzák. Ezek a szabályok azonban a személyes munkavégzéssel járó hagyományos kézműipari, illetve kiskereskedői tevékenységgel foglalkoznak. Jelenleg Magyarországon 40 ezer magánkereskedő tevékenykedik, s a magánkereskedelemben dolgozók létszáma eléri a 72 ezret. A kisiparosok száma 164 ezer, s a foglalkoztatottakkal együtt pedig 225 ezerre tehető.
A magánvállalkozás gazdaságban betöltött szerepének növeléséhez feltétlenül szükség van arra, hogy az ilyen vállalkozások köre jelentősen kiszélesedjen. A törvényjavaslat ezért nem tesz különbséget a kisipari, magánkereskedői tevékenység között, kiterjed a magánszemély által létesített vállalatszerű vállalkozásra is. Az egyéni vállalkozó ipari, kereskedelmi szolgáltató vagy mezőgazdasági tevékenységet, iskolán kívüli magánjellegű oktatást, kulturális szolgáltató tevékenységet egyaránt folytathat. Egy vállalkozónak több üzlete, illetve több telephelye is lehet. Ezekben több, akár egymástól jelentősen eltérő gazdasági tevékenységet folytathat. A vállalkozó a jövőben kérelmére egyéni cégként a cégjegyzékbe bejegyezhető.
A törvényjavaslat elfogadása esetén az egyéni vállalkozás alanyi joggá válik. Minden Magyarországon élő nagykorú személy vállalkozhat, ha csak a vállalkozás szempontjából súlyosnak minősülő bűncselekményt nem követett el, vagy a vállalkozástól súlyos mulasztás miatt nem tiltották el. A törvényjavaslat megszünteti a kisipari, illetve a magánkereskedelmi jogszabályokban eddig előírt engedélyezési eljárást. A tanácsi szakigazgatási szervek a vállalkozásra jogosító igazolványt a vállalkozó bejelentése alapján mérlegelés nélkül kötelesek kiadni, ha a vállalkozó a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész)
|
Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy az előzetes viták során elsősorban a KIOSZ és a KISOSZ felvetette: a vállalkozóknál is meg kellene határozni a képesítési előírásokat. A javaslat szerint képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozás keretében is csak az végezhet, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. A képesítési előírások azonban nem a vállalkozói igazolvány kiadásához, hanem egy-egy konkrét tevékenységhez, telephelyhez, üzlethez kötődnek. A szaképettségre ugyanis nem általában a vállalkozáshoz, hanem a konkrét tevékenységhez van szükség. A szükséges képesítéssel rendelkezhet maga a vállalkozó, de segítő családtagja vagy alkalmazottja is. Ez a javasolt szabályozás összhangban van a társasági törvény előírásaival is.
A képesítési követelményeket egyébként sem az egyéni vállalkozásról szóló törvényben kell megállapítani. Ezeknek az előírásoknak egyaránt érvényesülniük kell az állami vállalatok, a szövetkezetek és a gazdasági társaságok esetében is. A törvényjavaslat szerint a vállalkozó a felelős azért, hogy a képesítéshez kötött munkakört szakképzett személy lássa el. Ennek megsértése esetén a szakigazgatási szerve az igazolványt visszavonhatja, az adott telephelyen a tevékenység folytatását megtilthatja.
A személyes munkavégzés helyett a javaslat a vállalkozó személyes közreműködését írja elő az üzleti tevékenység folytatásában. Így az egyéni vállalkozó nem az igazolványban meghatározott tevékenység személyes gyakorlására kötelezett. Személyes közreműködése a vállalkozásban a szervezésig, az irányításig terjedhet, hiszen elsősorban befektetett tőkéjének gyarapításában érdekelt.
Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen hatályba a törvény, amennyiben azt a Parlament elfogadja. Addig ugyanis feltétlenül szükséges, hogy megtörténjen a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van. A törvény javasolt hatályba lépéséig rendelkezésre álló idő lehetőséget ad a tanácsi apparátus felkészülésére is. Ez egyébként nem jelent többlet adminisztrációs terhet. A már működő kisvállalkozók ugyanis a korábban kiadott magánkereskedői vagy iparigazolványuk, illetve működési engedélyük alapján folytathatják tevékenységüket.
Végezetül az igazságügyminiszter arról szólt, hogy a törvényjavaslattal párhuzamosan szükség van a társasági törvény helyenkénti módosítására is. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (15. rész)
|
Így célszerű hatályon kívül helyezni a társasági törvénynek és a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a külföldiek gazdasági társaságban csak akkor vehetnek részt, ha hazai joguk szerint céggel rendelkeznek, vagy őket a hazai joguk szerinti vállalati nyilvántartásba bevezették. Ezáltal a külföldi természetes személyek magyarországi befektetései jelentősen könnyebbé válnak.
Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat emellett a vállalkozások nagyságrendjét adminisztratív eszközökkel nem kívánja korlátozni. Nem állapítja meg ezért a foglalkoztatható alkalmazottak számát sem. Ennek következtében szükséges a társasági törvény azon szakaszainak hatályon kívül helyezése, amelyek kizárólag természetes személyekből álló gazdasági társaságoknál előírják az alkalmazotti létszámhatárt, s ezt 500-ban állapítják meg - mondotta befejezésül Kulcsár Kálmán. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (16. rész) -
|
A minisztert követően a reformügyi bizottság képviseletében felszólaló Morvay László (Bp. 33. vk.) kijelentette: a bizottság az ------------- egyéni vállalkozás átfogó, összehangolt, egységes szabályozását indokoltnak tartja. Utalt arra, hogy az elmúlt években megnőtt a gazdaságban a kisvállalkozások jelentősége, egyre erőteljesebben bekapcsolódnak a háttéripari feladatok ellátásába, a hiánycikkek csökkentésébe, a szolgáltatások bővítésébe. Bár eddig is voltak kezdeményezések a kisvállalkozások és a nagyipar sokoldalú együttműködésére, az ehhez szükséges jogi, szervezeti formák, a gazdasági szabályozás hiánya fékezte annak kibontakozását. A továbbiakban az egyéni vállalkozásokról szóló törvény alapvető gazdasági célkitűzéseit sorolta: segítse elő a szellemi teljesítmények gyorsabb hasznosítását, a műszaki, technikai fejlődést, bővítse a fejlesztési és beruházási lehetőségeket, járuljon hozzá, hogy kisebb-nagyobb pénzeszközök bekerülhessenek a gazdasági vérkeringésbe; csökkentse a bürokráciát.
A képviselő a továbbiakban kitért arra, hogy a törvényjavaslat a személyes ipargyakorlás kötelezettsége helyett a személyes közreműködést írja elő. Ez azzal jár - hangsúlyozta -, hogy a kisiparos vállalkozóvá válhat, mert mint közreműködő a vállalkozás irányítójaként is működhet. Beszámolt arról is, hogy a bizottság ülésén élénk vita folyt a törvényjavaslatról, s a kialakult állásfoglalás szerint indokolt annak mostani tárgyalása. Jogosnak tartotta azt az indítványt, amely szerint a hatályba lépés idejét el kell halasztani a képesítéshez kötött tevékenységekről szóló jogszabály megszületéséig. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (17. rész)
|
A bizottsági előadó előterjesztését követően megkezdődött a törvényjavaslat általános vitája. Miután több képviselő, illetve a Csongrád megyei képviselőcsoport is azt javasolta, hogy az Országgyűlés vegye le napirendjéről a törvényjavaslatot, az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet a házszabály rendelkezéseire. Ezek szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslatot a plénum köteles megtárgyalni, viszont az általános vita után dönthet úgy, hogy azt részletes vitára alkalmatlannak tartja, és visszautalhatja az előterjesztőnek.
Az általános vitában elsőként Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) ------------- kapott szót. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezt a törvényjavaslatot a plénumnak most kell megtárgyalnia, és vita után elfogadnia. Mivel a képviselő módosító javaslatait az illetékes bizottság jórészt beépítette a törvényjavaslatba, s azokkal a miniszter is egyetértett, részletesen nem tért ki rájuk, csak azt kérte képviselőtársaitól, hogy a szavazáskor támogassák azokat. Végezetül azt kérte a sajtótól, hogy a sikeres vállalkozásokkal éppúgy foglalkozzék, mint azzal, ha néhány ember pártot alapít, mert a gazdaság a vállalkozások, a produktum nélkül nem tud kilábalni kilátástalan helyzetéből.
Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) a törvényjavaslat egyetlen ------------ paragrafusát emelte ki, amely úgy szól: a képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathatja, ha a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Példákat és kérdéseket sorolt annak illusztrálására, mennyire helytelen, ha maga a vállalkozó nem rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Hiszen - véleménye szerint - ez a magyar kisipari tevékenység lezüllesztéséhez vezethet. Élesen ellenezte azt is, hogy a törvényjavaslat eltörölje a mestervizsgát. Összehasonlításként elmondta, hogy még négy-öt évvel ezelőtt hazánkban 38 mestervizsgához kötött ipari tevékenység volt, addig ma csak 14, míg az NSZK-ban például 124. Varga Miklós hangsúlyozta: nem azt javasolja, hogy a szakmával nem, de tőkével és vállalkozói kedvvel rendelkező állampolgár ne vállalkozhasson, hanem azt, hogy csak olyan területen kaphasson engedélyt, amely nem kapcsolódik a szakmunkásképzéshez. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)
|
Balogh László (Pest megye 29. vk.) a törvényjavaslat ------------- szellemét, törekvéseit jónak minősítette, ugyanakkor nagyon fontosnak tartotta, hogy a vállalkozni szándékozókat előre tájékoztassák mindazokról a tudnivalókról, amelyeket később számonkérhetnek rajtuk, nehogy utólag, a későbbi büntetések révén ismerjék csak azokat.
Több hozzászóló nem lévén, itt lezárták a törvényjavaslat általános vitáját, majd az Országgyűlés döntése alapján az elnök részletes vitára bocsátotta azt.
A részletes vitában elsőként Varga Lajos (Pest megye 26 vk.) ----------- kapott szót, aki az MSZP vállalkozói tagozatának észrevételei alapján Huber Jenő képviselőtársával közösen több módosító javaslatot terjesztett be a jogszabálytervezethez. Ezekről szólva üdvözölte, hogy kezdeményezésük nyomán a törvénytervezetben megfogalmazódik: az egyéni vállalkozók befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Ez a kitétel ugyan az Alkotmányban is benne foglaltatik, de mint mondta, itt olyan ismétlésről van szó, amely a bizalmat erősíti.
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) a törvénytervezettel ------------------- kapcsolatos javaslatait ismertette a képviselőházzal. Mint mondotta: e szövegmódosításokkal elsősorban a vállalkozások nagyobb jogbiztonságát kívánja elősegíteni, illetőleg csökkenteni annak lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozást korlátozhassák.
Javaslatai sorában szerepelt egyebek közt az a kitétel, hogy egy személy, akár több vállalkozásba is kezdhessen. Ugyancsak felvetette, hogy töröljék a tervezetből a ,,segítő családtag,, fogalmát, mivel ez igazságtalan adóhátrányokat okozhat a vállalkozók számára.
Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) bejelentette, hogy -------------- javaslatainak jó részét írásban terjesztette be, most csak a vállalkozók biztonságát szolgáló kiegészítő javaslatot tesz. Véleménye szerint szükség van arra, hogy megteremtsék a cég- és bankinformáció rendszerét. Választ várt arra a kérdésre, hogy a társadalombiztosítási járulék esetleges be nem fizetése miért jár a vállalkozók engedélyének visszavonásával, s első lépésben miért nem csak bírósági eljárást von maga után. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (19. rész)
|
Még az ebédszünet előtt a plénum visszatért a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatra azzal a szándékkal, hogy végre megszülessék a döntés. Elsőként a Parlament politikai csoportjainak vezetői ismertették csoportjuk álláspontját arról, hogy kinek a joga legyen a különleges titkosszolgálati eszközök engedélyezése.
(Reggel a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság a legfőbb ügyészt javasolta a Parlamentnek. Eke Károly Csongrád megyei képviselő ezt élesen ellenezte, s a szavazás sem hozott eredményt. Ekkor javasolta Németh Miklós miniszterelnök, hogy az említett jogot az igazságügyminiszter kapja meg. A két bizottság ismételten összeült, és végül is ezt a javaslatot támogatta. Állásfoglalását írásban szétosztották a képviselők között.)
A két bizottság legutolsó javaslatát, vagyis azt, hogy a felügyeleti jogot az igazságügyminiszter és személy szerint Kulcsár Kálmán kapja meg, támogatta a független képviselők, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Néppárt és a semleges képviselők csoportja.
Eke Károly, a független képviselők csoportjának vezetője egyben bejelentette: indítványozzák, hogy a parlamenti vizsgáló bizottság elnöke Mezey Károly legyen, Viola Károlyt pedig tagnak javasolják. Hámori Csaba, az MSZP frakcióvezetője elmondta: ülésükön új kérdésként vetődött fel a képviselők mentelmi joga, illetve a különleges eljárások kapcsolata. Újabb törvénymódosító javaslattal nem kívánnak élni, ám ezt a szempontot javasolják figyelembe venni a nemzetbiztonsági törvény kidolgozásakor. Király Zoltán, az MDF-csoport ügyvivője bejelentette: tavaly augusztusban azzal a szándékkal hozta létre az ellenzéki demokraták parlamenti frakcióját, hogy az ellenzék pártoktól független intézményes képviseletét is megjeleníthessék a Parlamentben. Mivel ez a csoport ezután MDF-csoportként működik tovább, ő pedig személy szerint nem tagja az MDF-nek, lemond ügyvivői tisztéről. Lékai Gusztáv ekkor jelentette be a plénumnak, hogy az eddig pártokhoz nem tartozó képviselők ezentúl semleges képviselők csoportja elnevezéssel tevékenykedik, 127 taggal. S miután így a független képviselők csoportjával együtt a Parlament többségét alkotják, javasolta, hogy a felállítandó vizsgálóbizottság elnökét e két csoport tagjai közül válassza meg a bizottság. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 15:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)
|
Szót kapott Boros László képviselő, a Független Szociáldemokrata Párt tagja, aki ebbéli minőségében kérte, hogy elmondhassa véleményét, s egyben javasolta, hogy a vizsgálat során a Szabad Demokraták Szövetsége rendelkezésére álló anyagot minden párt kapja meg.
Már a csoportvezetők hozzászólásaiból is kitűnt, hogy egyúttal állást foglaltak a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról is. Erre két változatot terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság. Az egyik változat szerint ebbe a bizottságba csak a független képviselők csoportjának tagjai, a másik változat szerint valamennyi politikai csoport egy-egy képviselője kerülne be. A plénum minősített többséggel úgy döntött, hogy ezt az utóbbi változatot támogatja. Ugyancsak minősített többséggel elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, ehhez kapcsolódóan Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter felügyeleti jogát.
Még a szavazás előtt szólásra jelentkezett Balla Éva, aki ígéretet tett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége minden, a birtokában lévő anyagot átad a többpárti parlamenti vizsgálóbizottságnak.
A szavazás után Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke Károly délelőtti hozzászólására, amelyben a képviselő enyhén szólva elmarasztalta őt a Duna-gate botránnyal összefüggésben. Szíjártó Károly hangulatkeltőnek és bántónak ítélte a képviselő felszólalását. Mint mondotta: minden törvényi alapot és tárgyi ismeretet nélkülöz ez a magatartás, mert a Belügyminisztérium állambiztonsági főcsoportfőnöksége tevékenységének törvényességi felügyelete, vizsgálata, a belső utasítások és rendelkezések észrevételezése soha nem tartozott a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szervezet kompetenciájába. Erre semmiféle jogszabály, törvény nem hatalmazta fel a legfőbb ügyészt.
Végezetül Roszik Gábor válaszolt arra a kérdésre, hogy a lehallgatási ügy kapcsán miért a Fekete Dobozhoz fordult, s miért nem a Parlamenthez. Kifejtette: három nappal korábban Raffay Ernő ugyanebben a kérdésben a belügyminiszterhez fordult, de nem kapott kielégítő választ, sőt bebizonyosodott később, hogy a miniszteri válasz nem is felel meg a valóságnak. Azzal a megjegyzéssel pedig, hogy az iratok megsemmisítése folyik, nem látta értelmét ismét a belügyminiszterhez fordulni a plénum előtt. Ez ugyanis egyhónapos csúszást jelentett volna, s továbbra is lehallgatták volna a telefonokat, felbontották volna a postát, gyűjtötték volna az adatokat. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 15:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (21. rész)
|
A szünet után Bíró Imre (országos lista) kért szót, hogy --------- bejelentést tegyen. Elmondotta: szerdán este több ezer ember békésen tiltakozott a budapesti Művész mozi előtt a Jézus Krisztus utolsó megkísértése című film vetítése miatt. A film súlyosan sérti a vallásos emberek érzéseit. Bíró Imre az Országgyűlés egyházi képviselői nevében arra kérte a miniszterelnököt, hogy rendelje el a film vetítésének megtiltását.
Ezután az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy időhiány miatt a januári ülésszakon valamennyi napirendi pontot nem tudják megtárgyalni. Ezért dönteni kell arról, melyek azok a kérdések, amelyekben mindenképpen határozniuk kell a képviselőknek a januári ülésszakon. A kormány szükségesnek tartja, hogy a képviselők tárgyalják meg az egyes értékpapírok forgalmazásáról, a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá minősítéséről szóló határozati javaslatot. Fodor István szerint mindenképpen meg kell vitatniuk a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot, a képviselőjelöltek költségvetési támogatásáról szóló határozattervezetet, állást kell foglalniuk a népi kezdeményezésről. A többi napirend megvitatására a februári ülésszakon kerülne sor.
Ezt követően több képviselő jelezte, hozzá kíván szólni. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.,) hangsúlyozta: mindenképpen ------------------ fontosnak tartja, hogy a földtörvény módosításáról is tárgyaljanak a mostani ülésszakon. Nagy társadalmi feszültség forrása ugyanis az, ha tovább halogatják a jogszabály megváltoztatását.
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) arra kérte a képviselőket, ------------- semmiképpen se halasszák el a családjogi törvény módosításának megtárgyalását. Több száz örökbefogadásra váró gyermek sorsát határozza ez meg. A törvény módosítása másfél éve húzódik.
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) tiltakozott az ellen, ----------- hogy az Országgyűlés februárra halassza az átalakulási törvény általa javasolt módosításának megtárgyalását. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (22. rész)
|
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) azt javasolta, hogy a ------------ januári ülésszakot a következő héten csütörtökön folytassák, s akkor valamennyi napirendi pontot meg tudnak tárgyalni.
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) arra hívta fel a figyelmet, ---------------- hogy a földtörvény egyre inkább a magyar belpolitika botránykövévé válik. Május óta lehetőségük lett volna a jogszabályalkotás során elkövetett hibát kijavítani. A mezőgazdasági tárca halogató taktikája oda vezetett, hogy még jelenleg is folyik a földek megváltása, s ez a mezőgazdasági lakosság körében mérhetetlen feszültség forrása lehet. Ezért azt javasolta, hogy a földtörvényt mindenképpen tárgyalják a mostani ülésszakon.
Ezután határozathozatal következett. A képviselők úgy foglaltak állást, hogy a földtörvény és a családjogi törvény módosítását a mostani ülésszakon megtárgyalják, míg az átalakulási törvény tárgyalására csak februárban kerül sor.
Az elfogadott tárgyalási sorrendnek megfelelően ezt követően a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvényjavaslatról határoztak a képviselők. Tóth János, a kulturális bizottság előadója ----------- bejelentette, hogy a bizottság elfogadta Cselőtei László képviselő és Glatz Ferenc miniszter egybehangzó javaslatát, és úgy határozott, hogy a korábbi módosításokat is magában foglaló új szöveget terjeszt a Parlament elé. A módosított törvénytervezet értelmében: különösen kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy Széchenyi-díj adományozható. (Az utóbbi a korábbi Állami-díj helyébe lép.) A két díj minden tekintetben azonos értékű, és külalakjában azonos jelvényekkel társul. A javadalmazás mértéke is mindkét díj esetében azonos. A Kossuth-díjjal együtt járó jutalom összegének igazodnia kell a kitüntetés jelentőségéhez, ugyanakkor biztosítani szükséges a jutalom értékének megőrzését is - szögezték le a törvényjavaslatban. Ezért a jutalom összegét, figyelembe véve ezt a szempontot, mindig a Minisztertanács határozza meg. A bizottság nevében kérte az Országgyűlést, hogy a javaslattal értsen egyet. A képviselők nagy többsége öt ellenszavazattal, nyolc tartózkodás mellett elfogadta a módosított törvénytervezetet. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (23. rész)
|
Ezt követően rátértek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat megtárgyalására.
Békesi László pénzügyminiszter expozéjában elmondotta: a ------------- piacgazdaság fokozatos kiépítése megköveteli az egyes részpiacok, így a tőkepiac kibontakoztatását, tudatos fejlesztését is. Hatékonyan működő gazdaság nem nélkülözheti ezt a piacot, ahol lehetővé válik a tőketulajdonosok döntése alapján a gazdaság tőkeigényének legjobb kielégítése. A tőkepiac biztosítja azt a lehetőséget, hogy a megtakarítások, a rendelkezésre álló tőkék azokra a területekre, ágazatokba áramolhassanak, ahol legnagyobb a valószínűsége az eredményes, jövedelmező befektetésüknek.
A befektetési lehetőségek között Magyarországon is egyre fontosabb szerepet töltenek be az értékpapírok különböző fajtái, a kötvény, a részvény, a letéti jegy, a kincstárjegy és a vagyonjegy - mondotta a miniszter -, az értékpapírok kibocsátása folyamatosan bővült az elmúlt években. Ahhoz azonban, hogy az értékpapírpiac, illetve a tőkepiac megfelelő szerepet tölthessen be a gazdaságban, tovább kell növekednie az értékpapírok kibocsátásának, a forgalomban lévő értékpapírok mennyiségének, gazdagítani kell az értékpapírok kínálatát is. A leglényegesebb feladat: a befektetők ösztönzése az értékpapír vásárlásra. Ennek érdekében az első fontos lépést már megtette az Országgyűlés tavaly novemberben, amikor módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, amely ettől az évtől kezdve adókedvezményt biztosít az értékpapír vásárlók számára. A második lépés a most beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehet. Ez a törvény ugyanis garanciáival erősítheti a befektetők bizalmát, és növelheti az értékpapírpiac biztonságát.
A törvény célja tehát az - mutatott rá Békesi László -, hogy védje a befektetőket, hozzáférhetővé tegye számukra és az egész gazdaság számára a reális döntésekhez szükséges gazdasági információkat, garantálja a tiszta és egyenlő verseny feltételeit a piac szereplői között, és biztonságos kereteket adjon a koncentrált értékpapírpiac, az értékpapírtőzsde létrehozásához. A törvény gyökeresen megváltoztatja a jelenlegi helyzetet, ahol a megfelelő gazdasági információk híján nincs mód a befektetés kockázatának reális felmérésére, a forgalomban lévő értékpapírok értékelésére, ugyanakkor tág lehetőség nyílik a piac manipulálására. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (24. rész)
|
A törvény előírja azoknak a gazdasági információknak a biztosítását, nyilvánosságra hozatalát, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a potenciális befektetők megítélhessék: érdemes-e az adott értékpapírba befektetni, milyen hozamra számíthatnak, és milyen kockázattal kell számolniuk. Hasonló, sőt ennél szigorúbb szabályok minden fejlett értékpapírpiacon megtalálhatók, hiszen ezek nélkül a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok vásárlása nem megalapozott befektetési döntést, hanem egy szerencsejátékban való részvételt jelentene. A nyilvánosság, az információigények kielégítése nélkül nem lehet a befektetőket megnyerni, s így a termeléshez, a szolgáltatáshoz szükséges tőkét biztosítani.
A nyilvános értékpapírpiac megteremtését, a befektetők informálását és védelmét szolgálják a törvényjavaslatnak az úgynevezett bennfentes információn alapuló értékpapír-kereskedelem tilalmára, illetve korlátozására vonatkozó szabályai is. E szabályok korlátozzák a tisztességtelen versenyelőny kihasználását azok számára, akik egy adott értékpapír kibocsátójáról vagy az értékpapír árfolyamát befolyásoló egyéb tényekről olyan információval rendelkeznek, amelyet a többi befektető, a nyilvánosság nem ismer. A törvényjavaslat tartalmazza azokat az értékpapírpiacra vonatkozó versenyszabályokat is, amelyek megakadályozhatják monopolhelyzetek kialakulását, és az ebből származó piactorzító, piacbefolyásoló tevékenységet.
A miniszter véleménye szerint az természetes, hogy nem lehet egyik napról a másikra elérni a célul kitűzött állapotot, ehhez idő kell. A törvényjavaslatban biztosított hároméves átmeneti idő azonban elég a fejlettebb viszonyok kialakításához, a szigorúbb követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Hosszabb átmeneti idő vagy liberálisabb szabályok azzal az veszéllyel járnának, hogy a jelenlegi, kialakulatlan piac összeomlik, mielőtt még megerősödhetne és fejlődésnek indulhatna.
A törvényjavaslat szerint - annak érdekében, hogy különválasszák a pénzpiaci és tőkepiaci szereplőket - a jelenlegi bankok a hároméves átmeneti időszakot követően nem foglalkozhatnak értékpapír-forgalmazói tevékenységgel. Erre a feladatra önálló, a bankoktól elkülönült gazdasági társaságoknak kell létrejönniök. A nemzetközi tapasztalatok szerint - amit az eddigi hazai ismeretek is megerősítenek -, az önálló cégeknek lényegesen nagyobb az érdekeltségük a piac fejlesztésében, az ügyfelek kiszolgálásában, mint a bankoknak, hiszen egyedül ezt a tevékenységet végezhetik, ebből kell megélniük. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (25. rész)
|
Ez az erős érdekeltség pedig kedvezően hat a piac fejlődésére is.
Az kétségtelen - mutatott rá a miniszter -, hogy jelenleg a bankok fiókhálózata jelenti az értékpapír-forgalmazás infrastruktúráját, amelynek kiesése zavart okozna ezen a piacon. Ám lehetőség van arra, hogy az új értékpapír-forgalmazó szervezetek ne a nulláról kezdjék a fiókhálózat kiépítését, a szakemberek kiképzését, hanem bérleti, megbízási szerződések keretében építsenek a már kialakult banki infrastruktúrára.
Az értékpapírtőzsde megalakítására és működésére vonatkozó szabályokról Békesi László elmondta, hogy ezek csupán a garanciális kereteket jelölik ki a tőzsde megbízható működéséhez, de a tőzsde megalakítását részletes szervezeti, működési, kereskedelmi szabályainak kidolgozását a tőzsde megalakításában érdekelt értékpapír-forgalmazó cégekre bízzák. A már jelenleg is működő előtőzsdéből akkor jön létre a törvényjavaslat szabályainak megfelelő, hivatalos, valódi értékpapírtőzsde, amikor a bankok és egyéb értékpapír-forgalmazó cégek a tőzsde megalakítását elhatározzák.
A szabályok betartásának ellenőrzése, a tisztességes verseny követelményeinek érvényesítése érdekében a törvényjavaslat egy kis létszámú - tíz dolgozót foglalkoztató - piacfelügyelet, az Állami Értékpapírfelügyelet megszervezését tartja ajánlatosnak.
Mivel a törvényjavaslat számos korábbi jogszabályt érint, az összhang biztosítása érdekében szükség van azok egyes rendelkezéseinek módosítására. Így például meg kell szüntetni a legkisebb részvénynévérték meghatározását, s eltörölni a 10.000 forintos határt, ami által szélesebb körben lehetővé válik a kisebb megtakarításokkal rendelkező magánszemélyek számára is a részvényvásárlás.
A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat kidolgozásában részt vettek a pártok és az illetékes parlamenti bizottságok. A terv- és költségvetési bizottság elnökének felhatalmazására Békesi László ismertette a bizottság állásfoglalását. Eszerint: a bizottság egyetért a beterjesztett törvényjavaslattal, egyben azt ajánlja, hogy az értékpapírfelügyelet elhelyezését még februárban tekintse át a Parlament. Kérte az Országgyűlést, hogy módosítsa a törvény hatályba lépéséről rendelkező passzust úgy, hogy a hatályba lépés napja 1990. március 1-je legyen. Erre véleménye szerint azért van szükség, hogy elegendő legyen a felkészülési idő. Végül Békesi László kérte a képviselőket, hogy fogadják el a beterjesztett törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)
|
Mivel a törvényjavaslathoz sem a képviselők, sem pedig a bizottságok nem nyújtottak be módosító javaslatot, az elnöklő Fodor István azt javasolta, hogy a jogszabálytervezet általános és részletes vitáját együttesen folytassák le. Ezt a képviselők meg is szavazták. Hozzászólásra azonban senki sem jelentkezett, így a miniszteri expozét a határozathozatal követte. Az értékpapír- törvényt az Országgyűlés elfogadta.
A következő napirendi pont a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1987. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat volt. A törvényjavaslat céljairól szólva Hütter Csaba mezőgazdasági ------------ és élelmezésügyi miniszter kiemelte: a módosítások révén a földtulajdonnal bíró szövetkezeti tagok kvázi tulajdonosból valódi tulajdonossá válnának, emellett megnyugtatóan rendeződne a földforgalom szabályozása. A törvény változtatása arra irányul, hogy a tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse el, mit szándékozik tenni földjével, s ne a szövetkezet önkormányzata, közgyűlése határozza azt meg számára. A jogszabálytervezet elfogadása esetén a tulajdonosnak joga lesz akár azonnal kilépni a szövetkezetből,és kivinni a földjét. Ezzel együtt megszűnnének azok a szabályok, amelyek korábban a földmegváltásra vonatkoztak, hiszen itt már a tényleges tulajdonos döntene, az ár pedig az eladó és a vevő alkujában alakulna ki.
A miniszter szólt arról, hogy a társadalmat élénken foglalkoztatja a földforgalom kérdése; sokan annak szabadosságát hangsúlyozzák, mások befagyasztását szorgalmazzák, a többség azonban a további, szabályozott, de szabad földforgalom mellett van. A miniszter szerint nem kérdőjelezhető meg, hogy a földforgalom szabadsága, ha a piacgazdaság felé haladunk, hozzátartozik a gazdasági szabadsághoz, a privatizációs folyamathoz. Annak ellenére, hogy a híradásokból olyan nagynak tűnt tavaly a földforgalom, a miniszter szerint ténylegesen mindössze 7.147 hektár termelőszövetkezeti, állami gazdasági föld cserélt gazdát. Ezeknek mintegy 9 százaléka házhelyek, lakótelkek kialakítását szolgálta. Felmerült, hogy ebben a folyamatban visszásságok is voltak, ezért többen javasolták a földforgalom befagyasztását. A miniszter azonban kételkedett abban, hogy e témában bármilyen abszolút adminisztratív korlátozás akár csak ideig-óráig is célravezető lenne, mert a bizalmatlanság keltése mellett megbénítaná a házhelyek, lakóterületek kialakítását, korlátozná a földigényes magánvállalkozások indítását, s megjelennének az úgynevezett ,,zsebszerződések,,. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (27. rész)
|
A miniszter szerint mindebből az következik, hogy a földforgalmat nem szabad megtiltani, szabályozni azonban szükséges. Éppen ezért lenne indokolt, hogy ha két éven belül a föld kezelője - a kisebb tételeket is összevonva - egymillió forint feletti értékű földet szándékozik eladni, az afölötti részt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban be kell jelentenie az Állami Vagyonügynökségnek. Ezzel lehetőség nyílna az értékesítés tisztaságának ellenőrzésére, az államérdekek betartására, a nyilvánosság biztosítására, s az eladási ár is felülvizsgálhatóvá válna.
A törvény sokak kérésére megszüntetni tervezi a termelőszövetkezetek ingyenes, határidő nélküli használatába adott, állami tulajdonban lévő földek tulajdonjogának megszerzését. Ez a javaslat 220 ezer hektárt érint. A szövetkezetek tulajdonában álló ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogokat már a jelenleg érvényes szabályozás is a közgyűlés hatáskörébe utalja. A tervezet tovább lép, s a minősített többség előírásával a tagság szélesebb rétegét vonja be a szövetkezeti ingatlanok elidegenítésére vonatkozó döntésbe.
A változások hatását érzékeltetve a miniszter megemlítette: közel 2 millió hektár tagi tulajdonú föld, az összes mezőgazdaságilag művelt terület 30.7 százaléka a törvény hatályba lépésével a tulajdonos döntése szerint adásvétel tárgya lehet. Nem valószínű - mondotta -, hogy ezt a területet tulajdonosaik teljes egészében farmergazdaságként kívánnák hasznosítani. Ahhoz ugyanis a legszerényebb számítások szerint is legalább 200 milliárd forint indulótőke kellene.
Hütter Csaba végezetül hangsúlyozta: a törvényjavaslat elfogadásával az utóbbi három évtized birtokviszonyaiban legnagyobb mértékű formai, tartalmi változás indulna el. A változás várható iránya és üteme tekintetében eltérőek a nézetek. A miniszter szerint a gazdasági versenyben majd utat tör magának a nemzet érdekeinek leginkább megfelelő mezőgazdasági termelési forma. Mindezek után a törvényjavaslat megvitatását, változtatás nélküli elfogadását kérte az Országgyűléstől. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (28. rész)
|
Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság --------------- előadójaként fűzött észrevételeket a beterjesztett törvénymódosításhoz. Mint mondotta: a mezőgazdasági bizottság tisztában van azzal, hogy az 1947 utáni államosítások, a téeszesítés során történtek törvénytelenségek, s egyetért azzal, hogy az érintettek valamilyen formában kapjanak kártérítést, rehabilitációt. Hangsúlyozta viszont, hogy a földdel kapcsolatos problémákat nem lehet érzelmi alapon, társadalmi összefüggéseiből kiragadva kezelni.
A kijelentését azzal támasztotta alá a képviselő, hogy - mint rámutatott - a választások felé közeledve számos politikai szervezet éppen a földtulajdon körüli kérdésekből próbál politikai tőkét kovácsolni magának. Hozzátette: az 1947-es földtulajdon-viszonyok visszaállításának követelése hangzatos jelszó lehet, ám figyelembe kellene venni, hogy az elmúlt 40 év alatt felnőtt egy új agrárgeneráció.
A továbbiakban Solymosi József kifejtette: a földtulajdon kérdését csak valamennyi érdekelt fél bevonásával és meghallgatásával lehet megnyugtatóan rendezni. Emlékeztetett arra, hogy éppen ennek érdekében hívták életre a nemzeti agrárkerekasztalt, amely a közelmúltban meg is kezdte tevékenységét. Végezetül kérte a képviselőket, hogy változtatás nélkül fogadják el a beterjesztett törvénymódosítást, és semmilyen újabb módosító indítvánnyal ne értsenek egyet.
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) úgy vélte, hogy a földdel ----------- kapcsolatos vitában sokkal több az előítéletekből táplálkozó, a szenvedélyektől izzó kinyilatkoztatás, mint amennyit a konkrét esetek indokolnának. Véleménye szerint sokan vannak az országban, akik nem gazdálkodni akarnak, sőt nem is érdekli őket, hogy mi történik a földdel. Tapasztalataira hivatkozva javasolta: ne akarják a képviselők megítélni, hogy mi jó a mezőgazdaságban dolgozóknak, inkább a lehetőséget teremtsék meg arra, hogy saját maguk döntsenek arról. A földről szóló törvény jelenlegi módosítását kielégítőnek találta, de szövegmódosítást javasolt, amely szerint a föld tulajdonba adásához a mezőgazdasági ágazat közgyűlésén megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyetértése szükséges. Így - hangsúlyozta - azok határoznának, akik a földdel foglalkoznak, s akkor lesz megfelelő a döntés. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)
|
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) minden miniszteri ---------------- felszólítás ellenére a benyújtott törvényjavaslat módosítása mellett tette le a garast. Véleménye szerint az előterjesztett törvényjavaslat elfogadható megoldást kínál egyrészt az állami földek védelmére, másrészt - a mezőgazdasági szövetkezetek tagjait és jogutódjaikat sértő megváltás eltörlésével - a tulajdonviszonyok rendezésére.
Az elmúlt évtizedek során azonban a megváltással a földeknek mintegy hatvan százaléka szövetkezeti tulajdonba került. Ez óriási vagyon, amelynek ellenértékét a mezőgazdasági szövetkezetek a megváltással ténylegesen nem fizették meg. Ez a törvénytervezet pedig teljességgel érzéketlen marad azokkal szemben, akiktől a földet annak idején kártalanítás nélkül egyszerűen elvették, vagy földjüket a bérlők vitték be a szövetkezetbe, avagy időközben azt megváltották. Ugyancsak érzéketlen a javaslat a megalakuló önkormányzatokkal szemben, mert számukra a földtulajdon visszaszerzésére még csak megoldást sem kínál.
Indulatoktól sem mentesen tette fel a kérdést: azt a réteget, azt a több százezer embert, akiket kulákként bármilyen becsmérlő jelzővel illetve, lélekben megtaposva, lehetetlenné téve hallgatásra kényszerítettek, nem kívánjuk támogatni? Milyen tisztesség az, amely azokat bünteti, akik akaratuktól függetlenül jutottak ilyen pozícióba? Tallóssy Frigyes véleménye szerint a megoldás a világ legegyszerűbb dolga, nevezetesen az, hogy vissza kell állítani azoknak a tulajdonjogát, akiktől a földet elvették. Ezzel nem történik más, minthogy az ő nevüket írják be a telekkönyvbe, hiszen a földet nem kell kivinni a szövetkezetből, de a volt tag, illetve örököse és a szövetkezet megállapodást köthet a további használatról. Mint mondotta: ismeretei szerint százezrek vennék megelégedéssel tudomásul ezt a megoldást. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a föld ügye miatt óriási feszültség halmozódott fel a társadalomban, ez már a különböző pártpolitikai csatározások központi témájává vált. A Parlamentnek pedig nincs szüksége arra, hogy a feszültség robbanásban csúcsosodjék ki. S ha most nem lép, akkor a hajdani jogokat már nem lehet később helyreállítani. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)
|
Vass Mihály (Hajdú-Bihar m., 12. vk.) elmondotta, hogy véleménye ----------- szerint az 1967. évi III. törvény etikátlan és jogsértő. Ez a törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a szövetkezetek a bevitt földet a szabad forgalmú földhaszonbérlet töredékéért váltsák meg. Lényegében a korábbi tulajdonosokat a vagyonukból kiforgatták. A tulajdonos, ha akarta, ha nem, a földet megváltották tőle. Abba pedig nem volt beleszólása, hogy ez a megváltás milyen áron történjék. A szövetkezetek haszonélvezői voltak ennek a törvénynek, bár az is igaz, hogy az állam jövedelmeik egy részét elvonta. A képviselő ezért módosító javaslatában leszögezte: az 1967. évi III., valamint az 1987. évi I. törvény alapján történő földmegváltásokat érvényteleníteni kell, a volt tagnak, illetve örököseinek tulajdonjogát vissza kell állítani. A termelőszövetkezetekből való földkiadást csak az egyéni gazdálkodók és a munkanélkülivé váltak részére szabad lehetővé tenni.
Új földosztásra van szükség - jelentette ki Király Zoltán ------------- (Csongrád megye 5. vk.), aki választókörzetében szerzett tapasztalatok alapján konkrét példákkal érvelt felszólalásában az előterjesztés mellett. Kifejtette: nemcsak három-négy évtizeddel ezelőtt, de ma is megalázó módon történik a föld megváltása. A termelőszövetkezetek méltatlanul alacsony összegeket ajánlanak földjükért az egykori tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek. El kell kezdeni a földjog helyreállítását, azonban nem az 1947-es állapotoknak megfelelően, mint ahogy például a kisgazdapártiak javasolják - szögezte le. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) kétségének ------------- adott hangot: vajon kibírja-e az ország gazdasága a földtulajdon rendezésével együtt járó megváltási, kártalanítási összegek kifizetését. Rámutatott továbbá arra is, hogy az esetleges megváltás számos egyéb problémát is felvet. Így például, hogy az egykori földtulajdonosok köréből ma már csak kevesen vannak életben, s ugyancsak gondot jelent az is: több százezer hektárnyi földterület az évtizedek során kikerült a mezőgazdasági hasznosításból. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem új földosztásra van szükség, hanem a tulajdon megállapítására. Varga János (Tolna m., 6. vk.) annak a véleményének adott ----------- hangot, hogy ez a Parlament nem vállalkozhat 30 évre visszamenőleg a földkérdés generális megoldására. Elfogadhatatlannak tartotta a szélsőséges véleményeket, vagyis az egyik póluson a konzervatívok követelését, hogy maradjon változatlan a szövetkezeti mozgalom, a másik póluson pedig a ,47-es földosztáshoz hasonló megoldást sürgetőkét. Szerinte e két pólus között kell a megnyugtató rendezést megtalálni, éppen ezért egyetért a miniszteri javaslattal, ami ezt célozza. Lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki, aki akar, foglalkozhassék a földdel, ugyanakkor szükség van arra is, hogy rehabilitálják, akiket sérelem ért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a földkérdést teljes egészében csak a tulajdonreformmal együtt lehet megoldani.
Sebők József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozta, hogy az elmúlt ------------ évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a jelenlegi parasztságot. A képviselő véleménye szerint Tallóssy Frigyes gondolata - ha azt megvalósítanák - ezt eredményezné. A szövetkezetek jelentős része - az állam hibás gazdaságpolitikája következtében - nagyon nehéz helyzetbe került. Ha a megváltott földek visszakerülnének az örökösökhöz, a tsz-ek gyakorlatilag föld nélkül maradnának. Arra kényszerülnének, hogy bérbe vegyék a visszaszolgáltatott földeket. A bérleti díjat viszont a jelenlegi jövedelmezőségi viszonyok között nem tudnák megfizetni. Ez a folyamat a termelőszövetkezetek megsemmisüléséhez vezetne, ami semmiképpen sem kívánatos. Jelentős mértékben veszélyeztetné az ország élelmiszerellátását, csökkentené a mezőgazdasági exportot, amely létfontosságú az ország külkereskedelmi egyensúlyának javítása szempontjából. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szerkesztőségek figyelmébe
|
---------------------------
Mai MTIB2002.21 - Az Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész) című hírünk utolsó bekezdése után (Fodor Erzsébet képviselő hozzászólása) a következő pótlást adjuk:
... von maga után.
Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitáját ezután felfüggesztették, és az elhangzott észrevételeket véleményezésre a reformbizottság elé bocsátották. (MTI)
1990. január 25., csütörtök 18:49
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (32. rész)
|
A képviselő szerint teljes egyenlőséget kell teremteni a szövetkezeti és a magángazdálkodás között, s azé legyen a föld, aki azt eredményesebben műveli meg. Átmeneti megoldásként a kormány javaslatát tartotta elfogadhatónak.
Lakos László (Pest megye 9. vk.) a kormányelőterjesztést ------------ helyeslő mondatok után javasolta: a plénum ne támogassa Vassné Nyéki Ilona, Tallóssy Frigyes és Vass Mihály képviselőtársaik módosító indítványait. Múlhatatlanul sürgősnek tartotta azonban, hogy a törvénytelenségek kárvallottjai a köztársaság alkotmányának szellemében teljes politikai, erkölcsi és anyagi kártérítésben részesüljenek. A Parlament napirendjén szerepel egy általános jóvátételi törvény megalkotására irányuló javaslat - mondotta. Véleménye szerint ennek a megalkotását kell kiemelt feladatnak tekinteni, s az említett módosító javaslatok is e törvény tárgykörébe tartoznak. Tehát a jóvátételi törvénynek kell rendelkeznie a földmegváltás kárvallottjainak kártalanításáról a legszélesebb körű közmegegyezés alapján.
Hangsúlyozta: semmiféle kényszerítő gazdasági alapja nincs a mezőgazdaság körül dúló viharnak. Szerinte ezek a törekvések politikai indíttatásúak, a választási küzdelemhez tartoznak. Kijelentette, hogy már az elmúlt évtizedekben is súlyos károkat szenvedett az ország azért, mert a gazdasági döntéseket mértéktelenül állították a politikai érdekek szolgálatába. Itt tért ki arra a képviselő, hogy a Magyar Szocialista Párt hazánk magas színvonalú, kiegyensúlyozott, biztonságos élelmiszerellátását a belpolitikai stabilitás döntő tényezőjének, a békés átmenet elengedhetetlen feltételének tekinti. Ezért fontosnak tartja a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átalakítását, de úgy, hogy közben más fontos nemzetgazdasági érdekek ne sérüljenek. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (33. rész)
|
Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) nyomatékosan felhívta a figyelmet ------------ arra, hogy a föld- és a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos javaslattevőknek széles körű információkkal kell rendelkezniük. Utalt arra, hogy általános támadás tapasztalható ma a szövetkezeti vezetőkkel szemben, pedig tekintélyes részük az agrárértelmiség azon rétegéhez tartozik, amely szakmai felkészültsége alapján a jövőben alkalmassá válhat egy más jellegű mezőgazdasági tevékenység folytatására. Felvetette azt is, hogy azok, akik ma a földtulajdon visszaállítását igénylik, annak idején elhagyták településüket, mert az akkori politikai és gazdasági koncepció alapján máshol volt szükség rájuk. Hozzátette: jövedelmük ma is jóval meghaladja a mezőgazdasági ágazatban dolgozókét.
Kérte képviselőtársaitól: józanul mérlegeljenek döntésüknél, hiszen ha Európához akarunk tartozni és az európai házban nem cselédszobát akarunk megszerezni magunknak, akkor ezt a kérdéskört is megfelelő intelligenciával kell kezelni. Ez a Parlament nem vállalhat fel részkérdéseket olyan témában, amely az egész tulajdonreformot érinti. A szabad választásokat követően létrejövő többpártrendszerű parlamentnek sürgős feladata lesz áttekinteni a tulajdonreform az egész társadalomra kiterjedő rendezését.
Balogh László (Békés m., 14. vk.) hozzászólásában azt ------------- hangsúlyozta, hogy nem szabad a mintegy egymilliós tsz-tagság helyzetét bizonytalanná tenni. Hozzátette: e tsz-tagság köréből sokan nem igénylik vissza földjüket, csupán nagyobb támogatást várnak a mezőgazdasági termelőmunka számára. A képviselő csatlakozott azokhoz a korábbi felszólalókhoz, akik a törvénytervezet elfogadását javasolták a miniszter által előterjesztett formájában.
1990. január 25., csütörtök 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (34. rész)
|
Balogh György (Fejér m., 4. vk.) elöljáróban ------------- leszögezte: a kormány előterjesztését tartja jónak, s nem tud egyetérteni Tallóssy Frigyes és Vassné Nyéki Ilona módosító javaslataival. Szerinte ugyanis óriási gondot okozna a földkérdés kiragadása a tulajdonreform egészéből. A bérleti díj bevezetése pedig mindenképpen a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek áremelkedését hozná magával. A tulajdonreformmal együtt legyen földosztás, s akkor is azok kapjanak földet, akik azt művelik. Nem lenne szerencsés a szövetkezetek eszközállományát szétverni - mondottta, s hangsúlyozta: a majdani szabályozással olyan feltételeket kell teremteni, hogy a tulajdoni alapon a már meglévő gépekre, létesítményekre épüljenek fel a szövetkezések.
Tóth László (Csongrád megye, 12. vk.) a kormány előterjesztésében ----------- foglaltakat ugyancsak elégséges lépésnek tartotta, s annak a javaslatának a támogatását kérte, hogy a különféle politikai erők, a most javaslatot tevők bevonásával haladéktalanul kezdjék meg a tulajdonreform-koncepció alapelveinek kidolgozását. Hozzátette: a parasztság rehabilitációja nélkül a földkérdést nem lehet megoldani. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 19:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)
|
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) emlékeztetett arra, hogy az ------------------ elmúlt években többször is felhívta a Parlament figyelmét a földtulajdonnal kapcsolatos társadalmi feszültségekre, s szorgalmazta a megoldást. Tavaly októberben önálló indítványt nyújtott be, amelynek az volt a célja, hogy az állami és szövetkezeti termőföldek forgalmát átmenetileg betiltsák. Akkor visszavonta indítványát, mert a miniszter ígéretet tett arra, hogy a kormány nevében olyan törvénymódosítást terjeszt elő, amely megoldást hoz az általa felvetett problémákra. Mivel azonban ez nem történt meg, hiszen a mostani törvényjavaslat sem akadályozza meg a földeladásokat, és nem tartalmaz kártalanítást, ezért nyújtotta be újból a módosító indítványt.
A képviselőnő egyebek között hangsúlyozta: ma a gazdaság nem képes arra, hogy az önkéntesség megsértésével a termelőszövetkezetekbe erőszakolt parasztságot és örököseit maradéktalanul és azonnal kártalanítsa. Amíg azonban a kártalanítás nem kezdődik meg, semmiképpen se legyen eladható egyetlen darab föld sem. Kérése indoklásaként Vassné Nyéki Ilona a jelenlegi helyzetben adódó ellentmondásokat hozta fel. Megemlítette például, hogy számos esetben a helyi önkormányzatok, illetve tanácsok csak magas vételár vagy kisajátítási ár fejében szerezhetnek meg egy-egy közcélú épülethez szükséges területet a gazdaságoktól, ugyanakkor az állami tartalékföldek szinte teljesen ingyen kerültek ezeknek a gazdaságoknak a tulajdonába.
A képviselő szólt arról is, hogy az átalakulási törvény a földek 80 százalékának szétosztását teszi lehetővé, a megmaradt 20 százalék azonban nem ad fedezetet a rendezetlen kérdések megoldásához. Ez az úgynevezett ,,földosztás,, - szerinte - kiszámíthatatlan vitákat eredményezhet, hiszen ezeknek a földeknek az értéke jóval meghaladja a ,,párt- és munkásőrvagyon,, értékét.
Vassné Nyéki Ilona azt is szükségesnek tartja - s ezt indítványában is megfogalmazta -, hogy az eddig megváltott földekre vissza kell állítani a volt tagnak és örökösének tulajdonjogát, s a tulajdonos a földjével szabadon rendelkezhessen. Ez - véleménye szerint - nem igényel a gazdaságtól anyagi ráfordítást. Leszögezte: a tulajdonjog helyreállítása nem jelenti a nagyüzemek szétverését. Nem jár együtt a termelés csökkenésével sem, márcsak azért sem, mert az új földtulajdonosok nagy része már nem rendelkezik a termelési eszközökkel, s kedvezményes hiteleket sem kapna. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 19:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (36. rész)
|
Ezek a kedvezőtlen körülmények azt jelentik: az új tulajdonosnak nem lesz, nem lehet első dolga, hogy a saját földjét azonnal használatba vegye, kivegye a közös művelésből. A tulajdon helyreállítása csupán lehetőség a magángazdálkodásra, a nagyüzemen belüli egyéni és társas vállalkozásra vagy újonnan létrehozott szövetkezeti formákra. Azok a földek, amelyeket a tulajdonosok nem kívánnak visszavenni vagy gazdátlanná váltak, kerüljenek a területileg illetékes községi vagy városi tulajdonba.
A képviselőnő felhívta társai figyelmét a felelősség nagyságára, kérte egyetértésüket és támogatásukat.
Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) lényegében összegezte az --------------- eddigi vitát. Megállapította, hogy két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy a földforgalmazást jelentős mértékben korlátozzák, s csak indokolt esetekben engedik meg a föld elidegenítését. A másik megoldás ennél lényegesen szigorúbb: átmenetileg befagyasztják a földforgalmat. Véleménye szerint ez utóbbit kellene elfogadni, már csak azért is, mert a földtörvény ügye valószínűleg fél éven belül ismét a Parlament elé fog kerülni. Addig azonban nem szabad semmi olyat sem tenni, ami helyrehozhatatlan károkat okozna. Arra hívta fel a pártok figyelmét, hogy amennyiben befagyasztják a földforgalmazást, az intézkedés kedvezőtlen hatásait ne használják fel saját kampánycéljaikra.
Mivel az idő előrehaladt, ezért az elnöklő Fodor István berekesztette a földtörvény módosítása feletti vitát. Ezzel az Országgyűlés januári ülésszaka harmadik munkanapja befejeződött. Pénteken a földtörvény módosítása feletti vitával folytatják munkájukat a képviselők. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmébe
-----------------------------
|
1990. január 25., csütörtök - A mai mtib2030 számú, Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész) c. hírünk 2. bek. 2. sorában a szám helyesen:
...a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény... ---
(MTI)
1990. január 25., csütörtök 19:53
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (37. rész)
|
Az Országgyűlés januári ülésszaka harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban (1. rész)
Csütörtökön reggel a titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat határozathozatalával folytatta munkáját az Országgyűlés. Elsőként Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság előadójaként kapott szót, majd Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár emelkedett szólásra, utóbb Eke Károly (Csongrád megye 10. vk.) fejtette ki álláspontját. Szavazás következett, és a szerdaihoz hasonló módon most sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minősített, kétharmados szavazati többséget a különleges eszközök alkalmazását engedélyező személyre tett két javaslat egyike sem.
Németh Miklós miniszterelnök - a kormány nevében - egy újabb javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti időre, amíg az új Parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvényt, addig az igazságügyminiszter legyen az, aki engedélyt adhat a különleges eszközök alkalmazására. Miután merőben új javaslat hangzott el, az elnök a házszabályok szerint szünetet rendelt el, s a kérdést megvitatásra kiadta a jogi bizottságnak.
A bizottsági ülés elhúzódása miatt az Országgyűlés az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját. A vitában felszólalt:
Filló Pál (Budapest 18. vk.),
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye 13. vk.),
Zsidei Istvánné (Heves megye 5. vk.),
Marx Gyula (Zala megye 2. vk.),
Debreczeni József (Bács-Kiskun megye 3. vk.),
Koltai Imre (Pest megye 28. vk.),
Kovács Lászlóné (Budapest 7. vk.),
Bognár József (országos lista),
Balla Éva (Budapest 46. vk.).
A téma függőben maradt, a még nyitott kérdéseket bizottsági vitára bocsáttották, ezért a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik Gábor (Pest megye 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A két előterjesztésről együttesen határozott az Országgyűlés, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (38. rész) - Dió 2.
|
A Parlament a Kossuth-díjról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját; a téma előterjesztője: László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár volt.
A vitában felszólalt:
Bognár József (országos lista),
Eke Károly (Csongrád megye 10. vk.),
Ördög Ferenc (Zala megye 7. vk.),
Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.).
A vitában elhangzott névváltoztatásra vonatkozó javaslatot véleményezésre a kulturális bizottság hatáskörébe utalták.
A képviselők ezután rátértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési határozattervezet megvitatására. Békesi László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez.
A vitában felszólalt:
Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 19. vk.),
Király Zoltán (Csongrád megye 5. vk.).
Az elhangzottakra Békesi László válaszolt.
Ezután visszatérve a titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat vitájára, Bölcsey György, a jogi bizottság álláspontját tolmácsolva kifejtette, hogy az igazságügyminiszter felügyelje a belső biztonsági szolgálat tevékenységét, s ennek értelmében az erről szóló előterjesztés immár egy harmadik változatban került a képviselők elé, majd a Parlament politikai csoportjainak vezetői ismertették csoportjuk álláspontját.
A következőkben az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Morvay László, a reformügyi bizottság előadójának szóbeli kiegészítője után a vitában felszólalt:
Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.),
Varga Miklós (Veszprém megye 10. vk.)
Balogh László (Pest megye 29. vk.),
Varga Lajos (Pest megye 26. vk.),
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.),
Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar megye 16. vk.),
(folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész) - Dió 3.
|
Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitáját ezután felfüggesztették, s az elhangzott észrevételeket véleményezésre a reformügyi bizottság elé bocsátották.
Ezt követően a plénum visszatért a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének szabályozására. A pártok képviselői támogatták a miniszterelnök azon javaslatát, miszerint a felügyeleti jogot az igazságügyminiszter kapja meg. Az Országgyűlés minősített többséggel döntött a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság összetételéről, majd elfogadták a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, valamint Kulcsár Kálmán felügyeleti jogát.
A szavazást követően Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke Károly délelőtti hozzászólására.
Ezt követően szót kért:
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.);
Bíró Imre (országos lista).
Az előbbi képviselő Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárnak válaszolt arra, hogy miért a Fekete Dobozt értesítette a lehallgatási botrány ügyében. A másik felszólaló pedig a Jézus Krisztus megkísértése című film betiltását kérte.
Ezután vita bontakozott ki arról, melyek azok a napirendek, amelyeket a mostani ülésszakon még feltétlenül meg kell tárgyalniuk a képviselőknek. Az ügyrendi vitában felszólalt:
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.);
Bánffy György (Budapest, 4. vk.);
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);
Dauda Sándor (Bp. 45. vk.);
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.).
Végezetül a Tisztelt Ház ügy döntött: a földtörvény és a családjogi törvény módosítását a mostani ülésszakon tárgyalják meg, míg az átalakulási törvény csak februárban kerül napirendre. Ezután a képviselők a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvényjavaslatról határoztak. E napirendi ponthoz hozzászólt:
Tóth János, a kulturális bizottság előadója.
A képviselők elfogadták a módosított törvénytervezetet, majd rátértek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A tervezetet Békesi László pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé, s egyúttal ő ismertette a terv- és költségvetési bizottság állásfoglalását is. Hozzászólási szándékát egy képviselő sem jelezte, s az értékpapír-törvényt az Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (40. rész) - Dió 4.
|
Következő napirendi pontként a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat került a Tisztelt Ház elé.
A törvényjavaslatot Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter terjesztette elő. A vitában szót kért:
Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság előadója;
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.);
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);
Vass Mihály (Hajdú-Bihar m., 12. vk.);
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);
Varga János (Tolna m., 6. vk.);
Sebők József (Heves m., 8. vk.);
Lakos László (Pest m., 9. vk.);
Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.);
Balogh László (Békés m., 14. vk.);
Balogh György (Fejér m., 4. vk.);
Tóth László ( Csongrád m., 12. vk.);
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk);
Cselőtei László (Pest m., 2. vk.);
Ezzel az Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapja befejeződött. (MTI)
1990. január 25., csütörtök 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|