Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
Ezt követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik Gábor ------------ (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A gödöllői képviselő a Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására tett javaslatot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését László Jenő államtitkár ismertette, hangsúlyozva: a Ptk. rendelkezéseinek módosítását az teszi indokolttá, hogy az elmúlt ülésszakon elfogadott új lakásgazdálkodási koncepcióhoz kell igazítani a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó passzusait. A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása után a plénum a Kossuth-díjról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját. László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas mulasztása, hogy az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész, tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai okokból nem került sor. E kiválóságok egy része hazánkat elhagyva, jelentős alkotásokat hozott létre, nemzetközi tekintélyre tett szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének időpontjául pedig március 15-ét javasolja. Az államtitkár szólt arról is, hogy a nagy hagyományú Kossuth-díj odaítélése akkor is alkalmasnak tűnik az elismerésre, ha a jelenlegi adományozási rendszer miatt sokat veszített presztízséből. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy e kitüntetés erkölcsi súlyát visszaállítsa, s odaítélése a nemzet tiszteletét és megbecsülését fejezze ki. Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot általános és részletes vitában tárgyalta. Először Tóth János, a kulturális bizottság előadója kapott szót, aki olyan alternatív javaslatot ismertetett, amelyet a bizottság még nem tárgyalt. Nevezetesen azt, hogy a díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el. Véleménye szerint a tudományos-kulturális teljesítmények össztársadalmi hasznának állami elismerése jogosan köthető össze Széchenyi nevével. (folyt.köv.) 1990. január 25., csütörtök 12:28
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »