|
|
|
|
Parlament - második nap (1. rész)
|
1989. október 31., kedd - Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt - reggel 9 órakor - a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Így az ülésszak soros elnöke, Horváth Lajos - a korábban már bevált gyakorlat szerint és az idővel való takarékosságot szem előtt tartva - rendelte el az interpellációk tárgyalását a bizottságok munkájának befejeztéig, illetve jelentéseik elkészültéig.
Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter - a házszabály adta lehetősséggel élve - írásban válaszolt a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a kialakult díjaránytalanságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével megszüntethetők. A minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféle lakossági díjkategória megszünjék, és helyettük - az egyes vállalatok működési területén belül - egységes lakossági díjat alkalmazzanak. Ezek kialakításán dolgoznak, s az új szabályozást 1990. január 1-jével tervezik bevezetni. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a Parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 10:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (2. rész)
|
A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a Parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint - ahogyan ez az újabb válaszban olvasható - annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a pont tárgyalásakor nem volt a teremben. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 11:13
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (3. rész)
|
Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény -------------- módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. A Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a Parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában elismerte, hogy a családjogi törvény valóban rosszul sikerült, s több szemponból is módosításra szorul. Mint mondotta: a kormányzat már tett lépéseket a legégetőbb problémák megoldására, igyekeznek megkönnyíteni az örökbefogadási procedúrát. A kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz ------------- intézett interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. Egy kiprovokált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba küldték kényszermunkára, az asszonyokat és a gyerekeket pedig Hortobágyra telepítették ki. Az elmúlt csaknem négy évtized nem volt elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon rendezzék, ezért kérte a képviselőnő, hogy részükre az erkölcsi, politikai rehabilitáció mellett anyagi jóvátételt is nyújtsanak. A kormány nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt az interpellációra. Emlékeztette a képviselőnőt, hogy az utóbbi időben már több olyan jogszabály is megjelent, amely éppen a felvetett gond megoldását segíti elő. A jelenlegi kormány kötelezettséget vállalt az igazságtalan ítéletek semmissé tételére, s az ezzel kapcsolatos rehabilitációra, az anyagi jóvátételre. Ám ez nem történhet egyik napról a másikra, figyelembe kell venni az ország teherbíró képességét is. A képviselőnő elfogadta a miniszter válaszát, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 11:14
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (4. rész)
|
Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez --------------- interpellált a fizető-vendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állandó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szükséges infrastruktúrát kialakítani. Véleménye szerint a Balatonnál termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a térség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszi lehetővé. Elégedetlen a gyógy- és üdülőhelyi díjak mostani helyzetével, s azzal, hogy a fizető-vendéglátásból származó jövedelmeknek csak nagyon kis hányada marad a helyi tanácsoknál. Szerinte a személyi jövedelemadó-rendszert is módosítani kellene, mivel a Balaton környéki kereskedelmi és vendéglátó egységek kezelői többnyire lakóhelyükön adóznak, s így az általuk befizetett pénzből is csak kevés jut az üdülőhelyi infrastruktúra fejlesztésére. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást. Így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a Parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás, a telekadó, a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról. Azt azonban nem tudta megígérni a pénzügyminiszter, hogy a személyi jövedelemadó-rendszert a képviselő kívánságának megfelelően módosítják; a jövedelmeknek a képviselő által javasolt megbontása technikailag keresztülvihetetlen. A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 11:23
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (5. rész)
|
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon Békesi László pénzügyminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. Az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a Parlament elnöke további vizsgálat céljából kiadta a terv- és költségvetési bizottságnak, amely részletes vita után a következő döntést hozta: ,,1990-ben a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai adószerkezetből a borforgalmi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők - évi 2 millió forint árbevételig - lényegében adó nélkülivé válnának. Ezért az 1990-es év egyfajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió forint tanácsi bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer - a helyi adók rendszere -, és ennek megfelelően rendezhető a borforgalmi adó kérdése is,,. Az interpelláló képviselő - aki a bizottsági döntéssel a testület ülésén egyetértett - most kijelentette: a választ csak megjegyzéssel fogadja el. Konkrét igéretet kér arra: a borforgalmi adó 1990-ben szűnjön meg, ugyanis ez az 1989-es év adója. Az Országgyűlés a bizottság jelentését fogadta el. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 11:40
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (6. rész)
|
Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi -------------- miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciójának tárgyában. Részletesen beszámolt a meg nem valósult felújítás okozta károkról, a rekonstrukció mielőbbi megkezdését sürgette, s kérte az egészségügyi kormányzatot, valamint a segíteni tudó minisztériumokat, hogy az ehhez szükséges, 1991-re megígért anyagiakat már 1990-ben biztosítsák. Válaszában Csehák Judit korrektnek és pontosnak minősítette az interpellációt. Elmondta, hogy bár az épület statikai vizsgálata lett volna ilyen pontos. Az intézményt 1987-ben ki kellett üríteni, mert életveszélyessé nyilvánították. Elkerülhető lett volna gondosabb és pontosabb szakértői munkával, hogy a kiürítés, valamint a felújítás költsége 80-100 millió forintra emelkedjen. A tárcának nem volt módja korrigálni e hibát, mert pénz hiányában elsősorban a már megkezdett rekonstrukciókat fejezik be. A gyógyintézet felújítására feltehetően csak 1991-ben nyílik lehetőség. A tárgyalások a külföldi partnerekkel eddig nem vezettek eredményre. Azonban a jövő évi költségvetés összeállításakor Mátraházát besorolták a rekonstrukciók közé. Kihasználva az alkalmat mindezzel összefüggésben megjegyezte: a felújítást meggyorsíthatja, ha a Parlament jóváhagyja majd, hogy az egészségügyet a társadalombiztosítás finanszírozza. Az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 11:55
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (7. rész)
|
Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek és ifjúsági üdültetés ----------- preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Megdöbbenve értesültem róla - mondotta -, hogy a költségvetési koncepcióban a körzeti, területi feladatok között nem preferált a gyermek és ifjúsági üdültetés. Az önkormányzatoknak nincs elegendő pénzük ennek finanszírozására. Akármennyire rossz az ország anyagi helyzete mindez megengedhetetlen. Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az 1990-es költségvetés jóváhagyása előtt hiba lenne a kormány részéről elígérkezni egyes részletkérdésekben. Az 1990-es költségvetés most készül, s ebben szó sincs arról hogy elvonnák a támogatást a gyermek és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz - ismerte el -, hogy az államháztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet e preferencia összege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta a választ. Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben -------------------- bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Elégedetlenségének adott hangot, mivel már korábban is intézkedéseket kért ebben a sokakat foglalkoztató ügyben, s ígéretet kapott a felülvizsgálatra. A helyzet viszont nem változott, a kistelepülések közlekedési feltételei egyre rosszabbak. Hibának nevezte, hogy a kistelepüléseken dolgozó szolgáltató vállalatoktól nyereséges gazdálkodást várnak, illetve a közszolgáltatás támogatását az önkormányzatokra hárítanák. A minisztérium nevében Udvari László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációkra a bős-nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 12:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (8. rész)
|
Börcsök Dezső (Budapest 38., vk.) ------------- a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez interpellált. Arra kért választ: mit tesznek annak érdekében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek megfelelő információkkal láthassák el a magyar gazdasági élet és a hivatalos szervek vezetőit a hazánkba érkező üzletfelekről. Nehezményezte ugyanis, hogy az utóbbi időben hazánkban magas szinten számos olyan ,,üzletembert,, fogadtak, aki sem a megfelelő gazdasági háttérrel, sem a szükséges morális tartással nem rendelkezett. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában rámutatott: a külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók kiválasztásában mindinkább a rátermettség, az idegennyelv-tudás, a szakmai képzettség és gyakorlat szempontjai érvényesülnek. A gondot azonban nem az információ megszerzése okozza - hiszen erre megvannak a megfelelő módszerek -, hanem az, hogy nem tudják, milyen információkra van szükség itthon. Ráadásul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok nagyfokú társadalmasítása következtében az egyes vállalatok az állami szervek közvetítése nélkül építik kapcsolataikat, s ez információs hézagot hoz létre a külképviseletek számára. A miniszteri válasszal a képviselő egyetértett, és azt az Országgyűlés is elfogadta. Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.) -------------- a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese - élve a Házszabály adta lehetőséggel - harminc napon belül írásban válaszol. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) és ------------------- Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) ----------- a petrolkémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szolgáló intézkedésekről kért tájékoztatást interpellációjában a miniszterelnöktől. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 13:55
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (9. rész)
|
Az interpellációra a kormány megbízásából Beck Tamás válaszolt. Mint mondotta, a külkereskedelem a hiányzó vegyipari benzinmennyiséget - miután a kormány döntése alapján a lakossági benzinfogyasztás elsőbbséget élvez - csak tőkés importból tudta és tudja pótolni. A külkereskedelmi szervezetek felajánlották a dollár elszámolású ipari benzin importját, s erre most is lehetőség van, igaz, a hazainál jóval magasabb áron. Egyelőre más megoldási lehetőség nincs. A miniszteri válasszal az interpelláló képviselők egyetértettek, és az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon működő ------------- nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Alig néhány olyan iskola maradt, ahol anyanyelvükön tanítják a nemzetiségi diákokat. Ez nem egyeztethető össze a nemzetiségeket megillető jogokkal - szögezte le a képviselő -, s megkérdezte a minisztert, hogy mit szándékozik tenni a tárca e kérdés megoldása érdekében. Glatz Ferenc elismerte az interpellációban foglaltak jogosságát, sőt mint mondotta, a nemzetiségi oktatás mindennapjai még komorabbak, mint ahogy azt Bánffy György lefestette. Az elmúlt negyven év kisebbségi politikájának teljes újragondolására van szükség ahhoz, hogy megfelelő módon rendeződhessen a nemzetiségi oktatás kérdése. A miniszter újból elismételte azt a véleményét, amelyet már a Parlament kulturális bizottságában is kifejtett: a hazai kisebbségi anyanyelvi oktatás alanyi jogon jár minden magyar állampolgárnak. A miniszter határozottan leszögezte: vissza kell vonni az 1960-ban az e tárgykörben kiadott miniszteri utasítást, s újat kell kibocsátani. Ennek előkészítését már megkezdték. Glatz Ferenc bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott arra, hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból. Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogadta a miniszteri választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 13:57
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (10. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) ugyancsak a művelődési ------------- miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású német nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében. A képviselő elmondta, hogy a főváros XX. kerületében 1970. óta működik német nemzetiségi tagozat, ám ez a növekvő igényeket nem képes kielégíteni. A kerületi tanács egy 16 tantermes általános iskolát és egy bölcsődét ajánlott fel egy német nemzetiségi gimnázium, illetve kollégium létesítésére. Az átalakításhoz azonban - bár a Fővárosi Tanács is támogatja ezt az elképzelést - nincs elegendő pénz. Glatz Ferenc kedvező választ tudott adni a képviselőnek. Elmondta, hogy mind az általános iskola, mind pedig a bölcsőde átépítéséhez a szükséges összegek rendelkezésre állnak. A bölcsőde kollégiummá alakításához a minisztérium 20 millió forintot adott. Véleménye szerint 2-3 év alatt megvalósul a képviselő által felvetett elképzelés. Az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta a miniszteri választ. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 14:00
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (11. rész)
|
dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) ----------------- katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. ,,A kapzsiságnak, a hatalommal való visszaélésnek, az elvtelen érdekösszefonódásoknak, a bürokratikus ostobaságnak, a közvagyon nyílt, cinikus és szemérmetlen dézsmálásának,, megannyi példáját szembeállítva a hadsereg becsületes, önfeláldozó katonáival és tisztjeivel, felbecsülhetetlen szolgálatot tett a szerző a társadalom forradalmi átalakításának - állította a képviselő. Utalt arra is, hogy a könyv negatív hősei közül sokan jelenleg is vezető pozícióban vannak, illetve ,,élvezik az összeharácsolt javakat,,, mint például Czinege Lajos hadseregtábornok, volt honvédelmi miniszter, nyugdíjas miniszterelnök-helyettes. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nem egyszer hangoztatott megújítási szándékát. Az ügy tanulságait levonva célszerű lenne olyan parlamenti bizottságot alakítani, amely a közelmúltban nyugállományba vonult, illetve az aktív párt- és kormányhivatalnokok törvényes jövedelmükkel arányban nem álló vagyoni gyarapodását felülvizsgálná. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a Parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott ,,merev retorzió,, között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy a hadsereget rendkívül érzékenyen érintő kérdést vetett fel az interpelláció. A könyv megjelenése óta ezzel a kérdéssel a hazai és a külföldi közvélemény is élénken foglalkozik. A miniszter éppen ezért Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét s néhány tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár - tette hozzá a miniszter. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (12. rész)
|
Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Sajnálatos, hogy a közelmúlttal a szerző nem foglalkozik behatóan, illetve csak negatív megítéléssel. Így a hadsereg jelenlegi helyzetét is úgy állítja be a közvélemény előtt, mint amilyen korábban volt. Mindezek alapján kérte a miniszter az említett vizsgálatot. Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása ,,reflexszerű, beidegződött retorzió-e,,. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Egyébként a nyugdíjkorhatár elérése után még négy évet tovább szolgált. ,,Elöljáró parancsnoka kellő körültekintéssel ajánlotta föl számára a nyugdíjazást, amelyet Bokor Imre egyetértéssel tudomásul vett.,, A könyvben sajnos olyan kitételek is szerepelnek - mondta Kárpáti Ferenc -, amelyek a ,,katonai függelemsértést érintik, katonai ügyészi eljárást igényelnének,,. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter - tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra - kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra harminc napon belül térjenek vissza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. Az elnöklő Jakab Róbertné a Házszabály értelmében nem kért szavazást. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 14:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (13. rész)
|
Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.) az ipari miniszterhez ------------- interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország tizenöt hasonló helyzetben lévő települése tárgyában. Beszámolt arról, miként alakult Karcagon az utóbbi években - kifejezetten önerőből a gázfejlesztés. Ezt a fellendülést a város határában lévő gázfogadó-állomás kapacitásának hiánya megállította, így a jövő évtől a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat több engedélyt nem ad ki, pedig egyre többen szeretnék lakásukba bevezetni a gázt. A képviselő hangoztatta, a város ezt a gondot nem tudja megoldani. Megkérdezte, hogy azok a vállalatok, amelyek ,,kitermelik,, a fejlesztési pénzeket, miért nem ütemezik előrelátóan bővítési feladataikat, miért kell helyettük a tanácsoknak és az állampolgároknak biztosítani a fedezetet? Szolnok megyében jelenleg öt település gázátadó állomása vár bővítésre. Horváth Ferenc ipari miniszter legjobb szándéka ellenére sem tudott egyértelműen pozitív választ adni. Beszélt arról, hogy a 70-es évek végéig a gázellátás fejlesztésére jelentős központi pénzeszközöket fordított a kormány. Később az állami hozzájárulások csökkentek, majd fokozatosan a lakosság, illetve a fogyasztó vette át ezt a terhet. Karcagon is állami pénzből készült el 1967-ben az gázátadó-állomás, most már viszont csak saját erőből oldhatják meg a fejlesztést. Nem hátrányos helyzetben van Karcag - jelentette ki a miniszter -, hanem a korábbi előnyös helyzetéből illeszkedik be az ország gazdasági lehetőségeibe. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt valóban megtermeli a képviselő által említett jövedelmeket, de azokból a meglévő hálózat működését, a kutatás feltételeit kell biztosítani. Fontos az is, hogy 1992-re jelentős mennyiségben legyen ólommentes benzin, illetve csökkentsék a benzin ólomtartalmát. Ezekre a körülményekre hivatkozva jelentette ki a miniszter, hogy az OKGT-nek nincs lehetősége saját erejéből fejleszteni a meglévő gázátadó-állomásokat. Továbbra is igénybe véve a lakosság és a felhasználók pénzét, olyan pályázati rendszert lehet működtetni a jövőben, amelyben a legnagyobb áldozatot vállaló települések és vállalatok közösen pályázhatnak a gázszolgáltatás bővítésére. Reményét fejezte ki a miniszter, hogy ehhez az együttműködéshez az OKGT a maga eszközeivel a jelenleginél nagyobb mértékben csatlakozik. Megemlítette a miniszter azt a szándékot is, amely szerint a jövőben a gázszolgáltató vállalatokat gazdasági társasággá alakítanák át, s a tanácsoktól, a vállalatoktól és a lakosságtól átvett juttatások tőkerészesedések lennének. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 15:27
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (14. rész)
|
A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is elutasította. A Parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt áttértek a kérdések tárgyalására. Elsőként Bánffy György (Budapest, 4. vk.) intézett ------------- kérdést az igazságügyminiszterhez. Azt tudakolta a képviselő, hogy miért 10 ezer forint a vásárolható részvények alsó értékhatára. Szerinte ez túl magas. Ezzel a kispénzű tömegek nagy részét fosztják meg ettől a befektetési lehetőségtől. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elmondotta: egyetért a felvetéssel, s e téren változás várható. Jelenleg még a társasági törvény szabályozza a részvényvásárlás alsó értékhatárát. Erre azért volt szükség, mert a jogszabály nem biztosította a kötvényeket, értékpapírokat vásárlók védelmét. Most elkészült az értékpapírtörvény, s ez már újra szabályozza a mértéket, jóval alacsonyabb összegben határozva meg a vásárolható részvény minimális értékhatárát. Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.) azt kérdezte a -------------- belügyminisztertől: Lengyeltóti, Buzsák, Öreglak, Somogyvár és körzetének lakosságának miért az 50 kilométerre lévő Siófokon kell bírósági, ügyészségi, rendőrségi ügyeit intéznie, miért nem a 20 kilométerre lévő Marcaliban. Horváth István belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a helyzetet megváltoztatják. Január 1-jétől az érintett térség lakossága Siófok helyett Marcaliban intézheti ügyeit. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 15:53
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (15. rész)
|
Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) a választások személyi, anyagi ------------- feltételeiről kérdezte a belügyminisztert. A képviselő hangoztatta, hogy a közelgő választások rendkívüli terheket rónak a helyi tanácsok munkatársaira. A tanácsok jelenlegi apparátusa felkészületlen erre a megnövekedett munkára, s a tanácsi dolgozók létszáma sem elegendő. Ennek kapcsán arról érdeklődött, a tanácsok, különösen a kisebb települések önkormányzatai milyen segítséget kapnak feladatuk ellátásához. Horváth István belügyminiszter osztotta Börcsök Dezső aggodalmait. Egyetértett a képviselővel abban, hogy a tanácsi apparátus már most is rendkívül leterhelt, s az elkövetkezendő hónapok feladatai további terheket rónak a tanácsokra. Gondot okoz az is, hogy a tanácsi alkalmazottak alacsony bére miatt jelentősen csökkent a tanácsi apparátusban végzett munka presztízse, a jól képzett szakemberek elvándorolnak a tanácsoktól. Mindez égetően szükségessé teszi a közszolgálati munkajog teljes körű felülvizsgálatát, rendezését. Ami a választásokat illeti, a belügyminiszter utalt arra, hogy egy-egy népszavazási akció lebonyolítása mintegy 200 millió forintba kerül. Ez az összeg viszont nem tartalmaz számos olyan költséget, amely a helyi tanácsokat terheli majd. A költségtöbbleten kívül a választások lebonyolítása jelentős többletmunkát is ró majd a tanácsok dolgozóira, aminek honorálásáról gondoskodni kell. Összegezve az elmondottakat Horváth István úgy vélte: a tanácsi dolgozók erőtartalékaik mozgósításával sikeresen ellátják többletfeladataikat. Hosszabb távon azonban az egyre növekvő követelményeknek csak egy olyan apparátus tud megfelelni, amelynek megfelelő munkakörülményeket biztosítanak. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (16. rész)
|
Dr. Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) az önkéntes véradás ------------------ feltételeinek javításáról kérdezte a szociális és egészségügyi minisztert, a pénzügyminisztert, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét. A képviselő utalt arra, hogy a munkahelyi vezetők nem alkalmazzák egységesen azt a Munka Törvénykönyvében rögzített kedvezményt, miszerint a munkaidőben történő véradás idejére a dolgozóknak átlagbér jár. Azt tudakolta a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy a gazdálkodó egységek a véradás támogatására fordított összegek után nem kaphatnának-e adókedvezményt. A válaszadásra Csehák Judit vállalkozott. Az egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a tárca júliusban 27 millió forintot fordított a vérellátás drámai helyzetének javítására. A tervek szerint a következő évi költségvetésben 400 millió forintot költenek a vérellátás gondjainak megoldására. A tárca végre kívánja hajtani azt a parlamenti bizottság által is jóváhagyott határozatot, amely teljesen új ár- és térítési rendszer kidolgozását, a vérkészítmények előállításával foglalkozó kórházak érdekeltté tételét szorgalmazza. Az egészségügyi minisztertől Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke vette át a szót. Arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy a munkaügyi jogszabályok megnyugtatóan rendezik a véradással kapcsolatos problémákat. Nevezetesen: a dolgozó mentesül a munkavégzés alól a véradás miatt távol töltött időre. Másrészt a jogszabály egyértelműen kimondja: ,,a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott időre, nem rendkívüli berendelés esetén pedig legfejlebb négy munkaórára jár az átlagkereset. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 15:58
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (17. rész)
|
Fetter Gyula (Pest m., 23. vk.), a pilisvörösvári német nyelvű ------------ nemzetiségi oktatóbázis tárgyában tett fel kérdést a művelődési miniszternek. Elmondta: a település 10 millió forint értékű területet tart fenn erre a célra, és több száz ezer forintért tanulmányterveket is megrendelt. Az intézmény több ütemben épülne fel, helyet adva általános és középiskolának, kollégiumnak. Mivel a település anyagi ereje egy ilyen létesítmény megvalósításához kevés, az iránt érdeklődött, hogy NSZK segítséggel vagy magyar anyagi forrásból miként kaphatnának több száz millió forintot az építkezéshez. Glatz Ferenc művelődési miniszter kifejtette: felelőtlenség lenne támogatást ígérni, hiszen a már megkezdett iskolaépítések miatt erősen korlátozottak a tárca anyagi lehetőségei. Az NSZK tartományi képviselőivel tárgyalva szóba hozzák - ígérte - a pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktató bázis ügyét is, s keresik a lehetőséget ennek a fontos létesítménynek a megépítésére. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) két kérdést is feltett. ------------- Elsőként a miniszterelnökhöz intézte szavait. A kulturális bizottság megbízásából arra kért választ, hogy miként védhető meg nemzeti identitásunk, kultúránk, rádiónk, televíziónk közszolgálati szelleme a rövid távú érdekek kiszolgálásától, az üzleti vállalkozásoktól. A nemzeti érdekeink védelmében életbe léptetett úgynevezett frekvencia moratórium ellenére úgy érzékeli - mondotta -, hogy a színfalak mögött egyezkedés folyik értékeink kiárusítására. A kormány megbízásából Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszolt. A kormány elkötelezett az állami rádió és televízió nemzeti jellegének, kulturális értékeinek megvédése iránt, s hozzá kíván járulni a politikai sokszínűség, a demokrácia kibontakozását segítő szerepkör erősítéséhez. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 16:06
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (18. rész)
|
A hazai és a külföldi tőkebefektetőket ugyanakkor érdekli ez az üzleti lehetőség, nagy az igény a különböző vételkörzetű rádió- és tv-társaságok alapítására, műsorszóró frekvenciák felhasználására. Jogszabályaink, intézményeink ugyanakkor nem garantálják - a műsorszórás egészére vontkozóan -, hogy megfelelően kezeljék ezt a kérdéskört. Ez ért került sor a nyáron a stúdióalapítást és a frekvencia-kijelölést tiltó moratórium elrendelésére. Azóta senki sem kapott engedélyt új adóra, adó létesítésére, vagy a meglévő adókon a szabad műsoridő bérbeadására. A kormánynak nincs tudomása a színfalak mögötti titkos megállapodásokról, s határozottan meg kíván akadályozni minden ilyen akciót. A moratórium elejét vette a kaotikus helyzet kialakulásának, a nemzeti értékek kiárusításának, viszont nem helyettesítheti a megfelelő szabályozást. Ezért még idén a Parlament elé kerül a tájékoztatási törvény és a postatörvény módosítása. A kormány a soron következő ülésen dönt a tájékoztatás felügyeleti feladatainak korszerűsítéséről. Ezután Bánffy György a közlekedési, hírközlési és építésügyi ------------- miniszternek tett fel kérdést arról, miként növelhető a Magyar Rádió és Magyar Televízió adáserőssége, illetve kivitelezhetők-e az irányított adások. Kérdezte ezt különös tekintettel a határainkon túl élő magyarság millióinak hiteles tájékoztatására. Udvari László válaszában elmondta, hogy az idegen nyelvű nemzetiségi műsorok csak a magyar adások terhére növelhetők. E kérdésben dönteni tehát kultúrpolitikai kérdés. Az adáserősségről, az irányított adásokról tájékoztatva a képviselőket rámutatott, hogy mindez a műsorszóró műholdak működésétől függ. Az első műholdas adásra az anyagi lehetőségeket figyelembe véve leghamarabb 1992-ben kerülhet sor. Más, hagyományos megoldások több milliárd forintot igényelnének. Az adáserősség növelése ugyanakkor a környező országoktól, a nemzetközi egy zmény szabályaitól is függ. A módosításokhoz szükséges a szomszédos államok egyetértése. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 16:11
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (19. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, -------------- a Magyarországra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselő társai figyelmét. Drámai szavakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Mint mondotta: igaz, hogy már megnyílt a hajdúszoboszlói befogadóállomás, s a költségvetésből 300 millió forintot különítettek el a menekültek megsegítésére, ügyük még sincs rendezve. Eddig is a Hajdúság fogadta be a legtöbb erdélyi menekültet, ám ehhez egyre szűkösebbek az itteni feltételek. Mind kevesebb azok száma, akik munkát s szállást lelnek, így egyre többen vannak azok, akik tartósan telepednek le a befogadóállomáson. Vészesen fogy a 300 millió forintos keret is. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem lehet csupán Hajdú-Bihar megye, s a Belügyminisztérium gondja. Országos összefogásra szólított fel mindenkit a képviselő, mondván: segítségre, ám nem használt ruhára vagy pénzsegélyre, hanem elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi lakatlan épületekre, megfelelő munkahelyekre van szükségük a menekülteknek. Enélkül elképzelhetetlen beilleszkedésük a magyar társadalomba. Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 16:13
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (20. rész)
|
Parlament - második nap (20. rész) Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos ------------- (Baranya m., 3. vk.) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják a politikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Az elnökjelölt legyen nagy tekintélyű politikus szakember, az elnökhelyettesek pedig legyenek szakmailag jól felkészültek, ismerjék az államháztartás ügyeit, s szervezői készséggel is rendelkezzenek. A jelölőbizottság húsz számításba jöhető jelöltről érlelte ki végső javaslatát, amelyet végül az befolyásolt, hogy az utolsó pillanatban nem vállalta a jelöltségét, Szalkai István, akit elnöknek és Puskás Sándor, akit elnökhelyettesnek jelöltek volna. Horváth Lajos kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön. Ezután Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a ------------------- terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Mint mondotta, a bizottság meghallgatta az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek javasolt személyeket, s véleményt alkotott a jelöltek szakmai felkészültségéről, rátermettségéről, az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos elképzeléseikről. Mindezek alapján a bizottság állásfoglalást fogalmazott meg. Mindenekelőtt leszögezték: ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék mihamarabb megkezdhesse működését, szükség van a Számvevőszék elnökének és két helyettesének egyidejű megválasztására. A bizottság az Állami Számvevőszék elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. A Ház megbízott elnöke külön-külön szavazásra tette fel, hogy az említett nevek felkerüljenek-e a szavazólapokra. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez nem kapta meg a képviselők többségének jóváhagyását. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 16:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (21. rész)
|
Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök javasolta: a két elfogadott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. E magyarázatok szövegére több módosító javaslat érkezett a jogi bizottsághoz. Az első kérdéshez - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - öt szövegszerű indítványt nyújtottak be a képviselők, s a bizottság végül is Filló Pál (Budapest, 18. vk.) javaslatát támogatta. (Eszerint a kérdés után az a szöveg olvasható majd: ,,Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg; ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg,,.) A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köztársaságielnök-választást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölését támogatja. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (22. rész)
|
A bizottsági tájékoztatót követően Kürti László ------------ (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.) református püspök fenntartotta azt a javaslatát, amely szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, illetve a köztársasági elnököt a következő országgyűlés válassza meg. Véleménye ugyanis az, hogy bonyolultan feltett kérdéssel a megkérdezettet szándékával ellentétes válasz megadására lehet késztetni. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi ------------- stúdiójának szerkesztő-riportere a népszavazásról szóló törvénynek arra a passzusára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést (kérdéseket). Ennek alapján pedig a törvény szövegének ellentmond Fekete János (Békés m., 11. vk.) hétfőn elhangzott javaslata, hogy az eredeti kérdésből - ,,Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására,, - maradjon ki a ,,szabad,, jelző. Mint mondotta, ő alkotmányjogászok véleményére alapozva javasolja, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az eredeti megfogalmazáshoz. Ugyanilyen megfontolásból indítványozta azt is, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez külön lapon mellékeljék a magyarázatokat. Úgy vélte, a Parlamentnek valóban törvényesen és korrekt módon kell eljárnia - annál is inkább, mert sérelmezte, hogy mások nem így cselekedtek. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari ----------------- Vállalat vezérigazgatója visszavonta azt az indítványát, hogy a népszavazást és a köztársaságielnök-választást az Országgyűlés ugyanarra a napra, mégpedig december 3-ára tűzze ki. Elengedhetetlennek tartotta viszont, hogy a Parlament már most, a népszavazás elrendelésével egy időben tűzze ki a köztársasági elnök választásának napját is, valamint a címer kérdésében a népszavazás időpontját. Ő is hangot adott annak a - már több képviselő által kifejtett - véleményének, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyik jelentős megállapodása volt a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt. Ezt az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek többsége aláírta. (folyt. köv.)
1989. október 31., kedd 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (23. rész)
|
Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a választókat fel kell világosítani. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak - hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet. Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással leszavazta. Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252 képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő szavazata. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző. Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre - annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a ,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon se a korábbi, se a következő választásokat. Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a határozatot. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (24. rész)
|
Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása. Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon ------------- csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni. A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen, hogyan kell megjelölni a kiválasztott címert. Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. A szavazás után kért szót Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az ------------- Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke, aki felmutatta a Magyar Közlöny 74. számát - ez tartalmazza a módosított alkotmányt -, amelyben mindhárom címert feltüntették. Ezért kicsit elkésettnek ítélte Sarlós István javaslatát. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács ------------ elnöke arról tájékoztatta a képviselőnőt, hogy a közlönyben szereplő rajz nem része az alkotmánynak. E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött - élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel -, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is. A határozatot megelőzően Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., ------------- 3. vk.), az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze ugyancsak visszavonta azt a javaslatát, hogy a népszavazásokat és az elnökválasztást együtt tartsák meg. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (25. rész)
|
dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) gyermekorvos azt javasolta, ------------- hogy takarékossági okokból a kétféle népszavazást együttesen tartsák meg. Ugyanis ha a nép úgy döntene, hogy nem akar köztársasági elnököt választani, az legalább 200 millió forintos megtakarítást jelentene. A képviselőnő javaslatát olyan hangos ellenzés fogadta, hogy Fodor István kénytelen volt az egymás véleményének tiszteletben tartására felszólítani a Parlament tagjait. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. --------------------------- számú Gyermekklinikájának tanársegéde tájékoztatta az Országgyűlést: 69 képviselő egyetértésével népszavazást kívánnak kezdeményezni a nemzeti ünnepekről. Ha ezt a Parlament döntésével is megerősíti a következő ülésszakán, akkor az általa javasolt népszavazást együttesen lehet lebonyolítani a címer kiválasztásával. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) Balla Éva ------------- képviselőnő takarékossági javaslatán felháborodva indítványozta: amennyiben pártok kisebbségben maradnak bizonyos politikai alkuban, de mégis, a népszavazás formáját felhasználva, kiskapukat keresnek, akkor ezt csak saját költségvetési támogatásuk rovására tehessék. A plénum nagy tapssal fogadta ezt az indítványt. Végezetül a Parlament úgy döntött, hogy Balla Éva módosító javaslatát nem fogadja el. Úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (26. rész)
|
A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a Parlament elé. A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Minisztertanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. Szükséghelyzetet okozna mindenekelőtt az ivóvízellátás veszélyeztetése, a Duna vízminőségének romlása, a szennyezettség fokozódása, az Öreg-Duna és a mellékág-rendszerek funkciójának bizonytalansága. A kormány az ökológiai szükséghelyzet megelőzése érdekében szükségesnek tartja az erőmű úgynevezett csúcsrajáratásos üzemmódjának elhagyását, és az alapüzemmódban rejlő kockázatok leszorítását a lehető legkisebb szintre. A kormány ennek megfelelő kezdeményezéssel fordult a csehszlovák félhez. A kockázatok csökkentése ugyanis a magyar megítélés szerint megköveteli egy kormányközi megállapodás megkötését a dunakiliti-hrusovoi tározóra, a dunakiliti duzzasztóműre, a bősi vízerőműre, az üzemvízcsatornára és a Nagymarosig nyúló Duna-szakaszra vonatkozó komplex vízminőségvédelmi, műszaki üzemeltetési, ökológiai garanciarendszer kidolgozására. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúcsrajáratás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél ,,A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés,, módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A döntést megalapozó vizsgálatokról szólva Németh Miklós köszönetet mondott a munkában részt vevő szervezeteknek, elsősorban az érintett parlamenti bizottságoknak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Minisztertanács Tanácsadó testületének, a különböző környezetvédelmi mozgalmak szakértőinek. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (27. rész)
|
Munkájukra a jövőben is szükség lesz, mivel a kormány az ökológiai garanciákról szóló egyezmény megkötése után is szükségesnek tart egy alapos tudományos vizsgálatot arról, hogy melyek a bősi vízerőmű alapüzemmódban történő járatásának ökológiai következményei, illetve a kockázatokat milyen intézkedésekkel lehet csökkenteni. A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért érzett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínűséggel bekövetkező katasztrófák kockázatát sem szabad vállalni. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós utalt arra, hogy sokan úgy vélik: az aggályok, a félelmek nem kellően bizonyítottak, s e kérdésben sokkal inkább politikai kényszerhelyzet van, mintsem ökológiai. A kormányfő véleménye szerint azonban ez kitekert gondolkodásmód. A környezetvédelmi kérdések eldöntésében ugyanis nem az a fajta gondolkodásmód érvényesül, mint a büntető bíróságok előtt, ahol a gyanúsított mindaddig ártatlan, amíg bűnösségét be nem bizonyítják. A környezet védelemében az ártatlanságot, tehát az abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, vitathatatlanul meg kell cáfolni az aggályokat, a félelmeket azoknak, akik szerint semmitől sem kell tartani. Ezt azonban az erőműpártiak nem tudták bizonyítani. Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alátámasztani az igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le voksát. A veszélytelenséget nemcsak logikai úton kell bizonyítani, hanem garanciákkal is alá kell támasztani. A kormány az egyik legfontosabb garanciát abban látja, ha soha nem lesz mód a bősi erőmű csúcsrajáratására. A kormány ezért döntött úgy, hogy a komplexum nagymarosi részét nem szabad megépíteni. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a probléma fontos politikai kérdéssé is vált. ,,Lehet-e fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme, a jövő generációk életfeltételei iránt tanúsított felelősség ?,, - tette fel a szónoki kérdést a miniszterelnök. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a Parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a Parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (28. rész)
|
Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének árvízvédelmére; tegyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. Ezután Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa, a napirend előadója tájékoztatta a képviselőket. A döntéshozatalhoz alapos előkészítő munkát végeztek - mondotta -, a szakértői bizottsági anyagokat csaknem 800 oldalas, négykötetes dokumentumgyűjtemény foglalja össze. A társadalmi kontrollt a kormány felkérésére különféle környezetvédelmi szervezetek látták el. Kétségtelen, a szakértői anyagokban nem integrálódtak maradéktalanul a vélemények, bizonyos egymásmellettiség is felfedezhető. Vannak még a jövőben feltétlenül elvégzendő feladatok is. Így többek között földtani, hidrológiai kutatások, a Dunakiliti tározó műszaki biztonságára vonatkozó vizsgálatok. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése környezeti szempontból egyértelműen kockázatos. A prognosztizáláshoz szükséges vizsgálatok hiányosak, így az esetleges kár nagysága csak becsülhető. Különösen nagy az ivóvízkészlet veszélyeztetettsége, egyrészt a parti szűrésű víznyerésnél, másrészt a Kisalföld alatti, az Európában egyedülálló édesvízi készletnél. Ennek a vízkészletnek a minőségét Magyarország és Csehszlovákia érdekében egyaránt meg kell őrizni. A vízlépcsőrendszer eredeti koncepció szerinti megépítése esetén Budapest lenne a világon az egyetlen olyan város, amely felett csúcsrajáratott vízerőmű működik, miközben az ivóvíz 85 százalékát parti szűrésű kutakból nyerik - hangoztatta. Amennyiben a bősi erőmű csúcsrajáratása, a nagymarosi létesítmény építése, az efeletti tározótér kialakítása elmarad, mérsékelhetők az ökológiai veszélyek. A kizárólag ökológiai szempontok szerint a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert egyáltalán nem helyeznék üzembe. A dunakiliti tározó, a bősi erőmű viszont csaknem teljesen kész. Így a műszaki, gazdasági meghatározottság miatt az ökológiai kockázat minimalizálása tűzhető ki reális célként. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (29. rész)
|
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagymarosi létesítmény elhagyása egy sor kiegészítő intézkedést tesz szükségessé, így például a hajózás feltételeinek fenntartását. A bősi erőművet alapüzemmódban kell használni, s ezen túl egy részletes ökológiai garanciarendszerre vonatkozó kormányközi megállapodás megkötése is szükséges. Szabályozni kell, hogy az Öreg-Duna megőrizze határfolyó és élővíz jellegét, ehhez megfelelő vízmennyiség szükséges. A gazdasági szempontokra kitérve rámutatott, hogy a nagymarosi vízlépcső elhagyása, illetve a vízlépcsőrendszer eredeti program szerinti továbbépítése egyaránt veszteséges. A beruházási költségeket tekintve a továbbépítés kis mértékben előnyösebb lenne, a következő három évet illetően viszont a leállítás jár kisebb költséggel, változatlan áron, mintegy 5 milliárd forintot nyer az ország ebben az időszakban. Az 1994-97 között viszont - a villamosenergia-pótlást szolgáló gázturbinás kombinált ciklusú erőműépítés miatt - újabb költségek jelentkeznek. Ez egyben azt is jelzi, hogy a nagymarosi vízlépcső leállításával nem szabadulnak fel hosszabb távon pénzügyi források. Kizárólag annyit nyerhetünk, hogy a következő három évben a pénzügyi terheink csökkennek ugyan, de a még mindig jelentős helyreállítási munkák, valamint a hajózási feltételek megteremtésének költségeivel együtt folyó áron mintegy 16 milliárd forint beruházási költséggel kell számolni. A villamosenergiarendszer egészét tekintve az energiaellátás a nagymarosi vizi erőmű létesítésének elmaradása esetén is pótlólagos intézkedésekkel biztosítható. Az térség infrastrukturális fejlesztéseiről a kormánybiztos elmondta: a Minisztertanács abból indult ki, hogy a régóta igért közműfejlesztéseket itt meg kell valósítani az előirányzott ütem szerint. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 19:17
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (30. rész)
|
Meg kell építeni azokat az árvízvédelmi műszaki létesítményeket is, amelyek évek óta a nagymarosi beruházás miatt halasztódtak. Az államközi szerződés módosításával kapcsolatban kitért arra, hogy ez a kötelezettségek jogszerű és jóhiszemű megváltoztatásának kezdeményezését jelenti. Mivel ökológiai szükséghelyzetbe kerülnénk, a nemzetközi (környezetvédelmi) jog az ilyen helyzetekre a munkálatok felfüggesztését, a tárgyalások megkezdését és a szerződés olyan módosítását követeli meg mindkét féltől, amely az ökológiai kockázatokat megfelelő szinten tartja. Ebből következően a magyar fél lépései nem minősülnek szerződésszegésnek, hanem követik a nemzetközi jog előírásait, s egyebek mellett nem szolgálnak alapul a csehszlovák kártérítési követeléseknek. A magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalásokról szólva kifejtette, hogy a július 20-i találkozón a teljes vízlépcsőrendszer építésének 3-5 éves felfüggesztését, közös vizsgálatok elvégzését kezdeményezte a magyar fél. A legutóbbi megbeszélésen olyan csomagtervet terjesztett elő a magyar kormány, amely hozzájárult volna a bősi vízi erőmű alapüzemmódú használatához, ha kellő ökológiai garanciákat adó kormányközi szerződést köt a két fél. A csehszlovák kormány készséget mutatott a garanciaegyezmény megkötésére, a nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban viszont csak 15 hónapnyi szüneteltetést lett volna hajlandó elfogadni. A továbbiakban az államközi szerződés módosítását nem tartotta elfogadhatónak, ragaszkodott a nagymarosi vízlépcső megépítéséhez, az egész vízlépcsőrendszer eredeti koncepciójához. Ez a csehszlovák álláspont hiúsította meg a kormányszintű előzetes megállapodást. Ezután arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy hétfőn délután a Külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben foglalta össze a magyar javaslatokat. Ezt követően még az esti órákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma jegyzékben ismételte meg korábbi, a kormányfői tanácskozásokon kifejtett álláspontját. Ennek lényege: ragaszkodnak a nagymarosi vízlépcső felépítéséhez az eredeti koncepcióhoz és csak e feltételek megléte esetén készek a garanciarendszerre vonatkozó megállapodás megkötésére. A jegyzékből megismerhető a csehszlovákiai oldalon megvalósítandó elterelés, mint ellenlépés. Egy ilyen megoldás a Szigetközben ökológiai katasztrófaveszélyt jelentene. A közös határfolyó egyoldalú elterelése súlyosan sértené nemcsak az államközi szerződést, hanem a két ország közötti határokra, határvizekre, valamint a Dunán való hajózásra vonatkozó egyezményeket, ideértve a Párizsi Békeszerződést is. Szükségesek tehát a megfelelően higgadt diplomáciai lépések. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 19:19
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (31. rész)
|
A magyar-osztrák vállalatközi, magánjogi szerződésekről Udvari László elmondta, hogy ezek a nagymarosi létesítmény építésére, az áramszállításra, és távvezeték létesítésére vonatkoznak. E szerződések szorosan összefüggnek. A szerződésekre az osztrák jog az irányadó, a jogvitákat pedig választott bíróság dönti el. A kártérítési összegek megállapítása bizonyítási eljárást igényel. Fizetési kötelezettségeinket várhatóan áramszállítással ellentételezzük. Amennyiben az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot az 1977-es államközi szerződés módosításának kezdeményezésére, a kormány - a szerződésnek megfelelő jogi eljárás szerint - rövid időn belül átadja a csehszlovák félnek a szerződés-módosítási javaslatot. Intézkedik a nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó külkereskedelmi magánjogi szerződés felmondásáról az osztrák szerződő félnél. Felülvizsgálják a hazai szerződéseket is szükség szerint felbontják ezeket. A kormány kidolgoztatja a dunakiliti térség árvízvédelmi védekezési tervét, valamint a Duna az országhatártól Nagymarosig terjedő szakaszára a térség komplex regionális fejlesztési koncepcióját, rendezési tervét. A kormány gondoskodik arról, hogy az infrastrukturális fejlesztések a lakosság terheinek növelése nélkül valósuljanak meg. Berdár Béla, az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának előadója bevezetőben összefoglalta mindazokat a körülményeket, amelyek a témakörben született előző parlamenti döntés óta megváltoztak. Elmondotta: nyilvánvalóvá vált Bős-Nagymaros ügyében a társadalom megosztottsága. 140 ezer aláírás gyűlt össze, kérve az erőművel kapcsolatos népszavazás megrendezését. Változott az általános politikai helyzet is, így a mai kormánynak már másképpen lehet és másképpen kell politizálnia, mint korábban. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a továbbépítés esetén az anyagi terhek éppen a következő két-három kritikus évben tetőznének. Az újabban kidolgozott energiakoncepció energetikai szempontból már nem igényli a vízlépcsőt, az építkezés gazdaságosságának megítélése is megkérdőjeleződött időközben. A tudományos vizsgálatok következtében újabb ökológiai kérdőjelek merültek fel. Berdár Béla beszámolt arról is, hogy a szennyvíztisztítással kapcsolatos adatokat eddig a csehszlovák féltől nem kapták meg. A Parlament által is feltételként szabott teljes körű szennyvíztisztítási program időbeli végrehajtásának nincs meg a reális alapja. E kérdésben a két állam között nem jött létre egyezmény. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (32. rész)
|
A Parlament nem vállalkozhat arra, hogy a tudományos vitákban döntőbíró legyen, az ökológiai szükséghelyzet feloldásának módszereit és eszközeit meghatározza. És arra sem vállalkozhat, hogy parlamenti határozattal oldjon fel olyan kötelezettségeket, amelyeknél a nemzetközi jogi játékszabályai az irányadók. Ugyanakkor a Parlamentnek meg kell ítélni: megtett-e a kormány mindent annak érdekében, hogy a vízlépcsővel kapcsolatos különféle álláspontok és nézetek, tudományos vélemények felszínre kerüljenek; a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokon a kormány a nemzeti érdekeket megfelelően képviselte-e; a térség természeti erőforrásai és értékei a legkisebb károkat szenvedik-e el. Elmondotta, hogy mindezek alapján a kormány nem marasztalható el, még akkor sem, ha tevékenysége esetenként tétovának bizonyult, s időnként vargabetűkkel jutott el a megfelelő intézkedés meghozataláig. A kormány korábbi álláspontjának felülvizsgálatát ökológiai szempontok váltották ki. A Parlament is prioritásként kezelte az ökológiai kérdéseket. Vagyis a kormány a Parlament korábbi állásfoglalásai alapján dolgozott az elmúlt fél évben. Ezt az Országgyűlésnek értékelnie kell, s gondoskodnia arról, hogy a megkezdett munka, a megválaszolatlan kérdések lezárása hasonló szellemben történjen a jövőben is. Ezért azt javasolta, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul a kormány tájékoztatóját, adjon felhatalmazást az 1977-es szerződés módosításának kezdeményezésére, ám részletkérdésekben ne foglaljon állást. Mondja ki, hogy a további munkánál a kormány elsődlegesen az ökológiai szempontokat, a nemzeti érdekeket, a tudomány legújabb eredményeit, és a térségben élő lakosság jogos érdekeit vegye figyelembe. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:06
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (33. rész)
|
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) a nagymarosi gát --------------- megépítését ellenző képviselők nevében kijelentette: egyetértenek a miniszterelnök és a kormány azon erőfeszítéseivel, amelyek a nagymarosi gát építésének végleges elhagyására és az ökológiai kockázatok minimálisra csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor hangoztatta: ,,nem érthetünk egyet azzal a szakszervezeti véleménnyel, amely el akarja hárítani a Parlament felelősségét, mert úgy véli, csak a kormányra tartozik a döntés. Pedig az, hogy Lázár György kormánya nem kérte az akkori Országgyűlés véleményét, nem ment fel bennünket mai felelősségünk alól.,, Megütközéssel fogadták a kormánybiztos jelentésében azt a mondatot, miszerint a kormány döntése egyhangú volt, kivéve a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot - mondotta Zsigmond Attila, majd feltette a kérdést: ,,Egy tárca az egész kormány ellen?,, Ilyen nézetkülönbség alighanem idegen Németh Miklós miniszterelnök egységes kormányzásra törekvő elképzelésétől - folytatta. - Szolgálhatja-e ilyen szemléletű vízgazdálkodási minisztérium a kormányzat elhatározásait? Az építést ellenző képviselők csoportja nyomatékkal javasolja a szükséges következtetések levonását, beleértve az intézményi szerkezetre vonatkozókat és a személyi konzekvenciákat is. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (34. rész)
|
A nagymarosi gátat ellenző képviselők csoportja elsősorban a határozati javaslattal kapcsolatban tett észrevételt - mondta a képviselő. A továbbiakban kijelentette: egyetértéssel fogadták, hogy a határozati javaslatból kimaradt egy mondat, miszerint a Minisztertanács a vízlépcsőrendszer ökológiai szempontú újraértékelését elvégezte - ez ugyanis lehetetlen, ha a szakértők minimálisan három, maximálisan öt évi vizsgálati időt javasolnak. A csoport sokkal határozottabb, egyértelmű megfogalmazást igényel két kérdésben. Először: a nagymarosi építkezés végleges leállítását, az építkezés teljes elhagyásának szándékát ki kell nyilvánítani. Másodszor: az a véleményük, hogy a Dunakiliti-Hrusovo-Bős további építését három-öt évre fel kell függeszteni, hogy az érintett tudományok valóban vizsgálatokon alapuló döntési alternatívákat adhassanak, s a kockázati tényezők értékelhetők legyenek. Addig azonban semmiféle üzemeltetést nem támogat a csoport. Ugyanakkor mindazon településeken, amelyeken az infrastrukturális fejlesztések évtizedeken át szándékosan elmaradtak, a fejlesztéseket - beleértve a szennyvíztisztítást és az árvízvédelmet - függetlenül a vízlépcsőtől, pótolni kell. Végezetül a képviselő ismertette a csoport határozati javaslatát a Bős-Nagymarosi Vízlépcső munkálatairól. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Ganz Villamossági Művek ----------- központi forgácsoló gyáregységének vezetője - aki ugyancsak tagja a gátellenző csoportnak - méltatta a kormány májusi döntésének jelentőségét. Mint mondotta: a gát építésének felfüggesztéséről szóló határozat felülmúlta a hazai ,,zöldek,, akkori legmerészebb elképzeléseit. A képviselő leszögezte: nem szabad a tározótavat feltölteni addig, ameddig nem tudjuk biztosan, hogy lesznek-e komolyabb károsodások. Ha a legkisebb esélye van annak, hogy pótolhatatlanul elveszíthetünk valamit, akkor ehhez a Parlament nem adhatja hozzájárulását. Véleménye szerint a kormány is ezt tartotta szem előtt, amikor meghozta döntését, illetve tárgyalásokat kezdett Csehszlovákiával. Sajnálatos azonban, hogy északi szomszédunk szerződésszegésnek minősíti a legkisebb lépésünket is, s még mindig nem mondott le a nagymarosi gát megépítéséről, holott elismeri, hogy a csúcsüzem ökológiai károkat okoz. Annak a véleményének adott hangot a képviselő, hogy a két ország közötti konfliktusokat alapvetően nem a bős-nagymarosi erőmű, hanem a Magyarországon végbement társadalmi változások, valamint a kormány megváltozott politikája okozza. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (35. rész)
|
Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), a halászi Zöld Mező Mgtsz ----------- elnöke Szigetköz lakóinak véleményét tolmácsolva kérte: Győr-Sopron megye, ezen belül Szigetköz térsége a vízlépcső-beruházás miatt ne kerüljön se ökológiai, se gazdasági szempontok miatt hátrányos helyzetbe. Bármilyen döntés szülessen is, a szigetközi lakosok ne kerüljenek rosszabb helyzetbe a jelenleginél. A képviselő ehhez országgyűlési, illetve kormányzati garanciákat igényelt. Így például kérte, hogy készítsenek új hatásvizsgálatokat az egész Szigetközre vonatkozóan, amennyiben a nagymarosi vízlépcső építése elmarad, és a bősi erőmű alapüzemben fog működni. Szükségesnek tartotta a mérő-figyelő (monitoring) rendszer térbeli kiterjesztését, teljessé tételét. Szorgalmazta a terület mezőgazdasági termelését garantáló komplex melioráció elvégzését, a vízvisszapótló rendszer kiépítését. Kérte az egész térségre kiterjedő szennyvíztisztítási program megvalósítását, ami garantálná az ivóvízkincs védelmét. A képviselő garanciát kért arra is, hogy a Dunakiliti térségében végzett munkálatok során a tulajdonukban károsodott lakosok megfelelő kártérítést kapjanak. A képviselő sürgős óvintézkedéseket követelt a Szigetközt fenyegető árvízveszély azonnali felszámolására. Végezetül aggodalommal szólt azokról a ma már befejezett ténynek látszó csehszlovák tervekről, miszerint egyoldalú lépésként kettéosztják a Dunakiliti-hrusovói tározót. Ez katasztrofális helyzetet okozna Szigetköz térségében, és mintegy 250 ezer ember kerülhetne veszélybe. Kérte a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozza meg ennek a tervnek a végrehajtását. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:10
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (36. rész)
|
Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke ------------- osztotta a kormányfőnek azt a megállapítását, miszerint a kormány nem vállalhatja a bizonytalanságot; ha ökológiai veszélyek merülnek fel, azokat kétséget kizáróan kell tisztázni. A Dunakanyar lakosai - mondta - mindenképpen el akarják kerülni a víz minőségének romlását, ezért készek tudomásul venni a kormány döntését, ha azt kellően megokolják számukra. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a térség lakosságának meglehetősen rossz a hangulata, az immáron évtizedek óta húzódó beruházás körüli huzavona miatt. Több évtizedig tudatosan visszafogták a térség fejlesztését. A vízlépcső-beruházás felcsillantotta a lakosság előtt a fejlesztés reményét, most azonban nem látják biztosítottnak e tervek megvalósulását. A képviselő azt ajánlotta, hogy a kormány a szerződésmódosítási tárgyalások során tanúsítson kompromisszum-készséget, s csehszlovák partnerét is rugalmas hozzáállásra szólítsa fel. Álláspontja szerint a két kormánynak közösen kell megtalálnia a ,,legkisebb rosszat,,. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a szegedi József Attila ----------- Tudományegyetem adjunktusa a műemlékek védelméről beszélt, hivatkozva arra, hogy a tárgyi emlékek megőrzése elengedhetetlen a nemzeti tudat fenntartásához. Győrtől nyugatra például még a régészeti kutatások is hiányoznak, így csak feltételezhető, milyen nagy értékek mehetnek itt veszendőbe. Villanyáram bármikor vásárolható, de ezeket az emlékeket nem lehet megfizetni. Az esztergomi középkori városfal például eggyedülálló érték. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplém m., 3. vk.) az ------------- Északmagyarországi Tervező Vállalat főépítésze üdvözölte kormány bátorságát, s az ökológiai szemlélet győzelmét. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a határtól Nagymarosig tartó, hanem az egész magyarországi Dunaszakasz megérdemli a környezetvédelmi szempontok érvényesítését. Ez ügyben az előterjesztés szövegmódosítását is javasolta. Indítványozta azt is, hogy a Művelődési Minisztérium fordítson nagyobb gondot az iskolákban a környezetvédelmi oktatásra, az ökológiai szemléletmód általánossá tételére. A hasonló nagy állami beruházásoknál már az idnításnál szükséges az ellenszakértők megbízása - hívta fel a figyelmet erre a szempontra. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:13
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (37. rész)
|
Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) az Esztergomi Városi Tanács ----------- Egyesített Kórházainak főorvosa nem értett egyet azzal a képviselői indítvánnyal, mely szerint az Országgyűlés vonja ki magát a döntés felelőssége alól. Véleménye szerint a képviselőknek állást kell foglalniuk, támogatva ezzel a kormányt. Ugyancsak nem értett egyet a gát-ellenző csoport képviselőjének előterjesztésével: a kormány munkáját valóban az ökológiai szemléletnek kell áthatnia, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a konkrét lépéseket is meghatározza a Parlament. Felhívta a képviselőtársai figyelmét, hogy ez ellentétben állna az alkotmánnyal is, amely kimondja, hogy tudományos kérdésekben kizárólag a tudomány művelői foglalhassanak állást. Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.), a Szakszervezetek Komárom --------------- Megyei Tanácsának vezető titkára elmondotta, hogy a Parlament szakszervezeti csoportja javaslatot dolgozott ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, s azt 75 képviselő aláírásával együtt eljuttatták az Országgyűlés elnökének. Azt szorgalmazzák, hogy a Parlament a vízlépcsőrendszer kérdésében ne bonyolódjék szakmai és tudományos vitákba, ehelyett fogadják el a kormány beszámolóját, és adjanak felhatalmazást az 1977-es államközi szerződés módosítására. A képviselő kifejtette, hogy a szakszervezeti frakció tagjai nem határolódnak el a kormány programjától, hanem készek és képesek annak támogatására. Ezután - mert több képviselő nem jelentkezett felszólalásra - a soros elök a vitát lezárta. Mivel a vitában a képviselők a határozattervezethez szövegmódosító javaslatokat nyújtottak be, ezért felkérte a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a bős-nagymarosi ad-hoc bizottság tagjait, tartsanak ülést, véleményezzék a javaslatokat. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (38. rész)
|
A bizottsági ülések idején az Országgyűlés személyi javaslatok, illetve különféle állásfoglalások, interpellációk megtárgyalásával folytatta munkáját. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ------------- ismertette a titkos szavazás eredményét, amelynek során megválasztották az Állami Számvevőszék tisztségviselőit. Az Országgyűlés tagjai közül 317-en szavaztak. Az érvényes szavazatok száma 308, az érvényteleneké 9 volt. A jelöltek ellen 8-an voksoltak. A plénum az Állami Számvevőszék elnökévé 281 szavazattal dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé 282 szavazattal Sándor Istvánt választotta meg. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői az Országgyűlés előtt letették a hivatali esküt. Az eskütételt követően - az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának állásfoglalása alapján - a társadalombiztosítás irányításáról és a társadalombiztosítási bizottság létrehozásáról szóló határozattervezetről döntöttek a képviselők. Az állásfoglalásban a bizottság javaslatot tett arra: a kormány úgy szervezze a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének kidolgozási munkálatait, hogy a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvényt a Parlament még 1990 januárjában megvitathassa. Addig is a bizottság szükségesnek tartja és javasolja, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy társadalombiztosítási bizottságot, amely őrködik a Társadalombiztosítási Alap jogszerű, a biztosítottak érdekében történő felhasználása fölött. E témával kapcsolatban senki nem kért szót, így az elnök elrendelte a szavazást: a képviselők nagy többsége elfogadta a társadalombiztosítás irányításáról és a társadalombiztosítási bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozattervezetet. Ezután - ugyancsak a szociális és egészségügyi bizottság, továbbá a terv- és költségvetési bizottság együttes javaslata nyomán - a társadalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri kiegészítéséről hoztak határozatot a képviselők. Az állásfoglalással egyhangúan egyetértett az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (39. rész)
|
A javaslat egyébként azt tartalmazza, hogy a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat 2000 forinttal, a 6 és 7 ezer forint közötti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat fejenként ezer forinttal, az első-második fokozatba tartozó 6000 forint feletti rokkantsági nyugdíjakat 2 ezer forinttal egészítsék ki ebben az évben. Továbbá kapjanak fejenként 2-2 ezer forintot a házastársi pótlékban részesülők, a 7 ezer forint alatti jövedelempótlékban részesülők, valamint a gyes-re jogosultak. A családi pótlékban részesülők számára a javaslat gyermekenként ezer forintos kiegészítést tart indokoltnak. Újabb eldöntendő kérdés volt, a képviselők miként határozzanak Szirtesné dr. Tomsits Erika szeptemberi ülésszakon bejelentett javaslatáról, azaz az ügyrendi bizottság létrehozásáról. Az elnök tájékoztatásként elmondta, hogy az állandó bizottságok, a független képviselőcsoport, az MSZP-képviselőcsoport és az ellenzéki képviselőcsoport által javasolt személyek névsorát valamennyi képviselőnek kiosztatta, ám időközben a honvédelmi bizottság Sebők Jánost, a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság Biacs Pétert, az ellenzéki demokraták csoportja pedig Király Zoltánt javasolta a bizottság tagjául. Újabb javaslatot, észrevételt senki nem tett, így az elnök szavazásra bocsátotta: elfogadja-e az Országgyűlés a bizottság összetételére vonatkozó előterjesztést. A képviselők egyetértettek a személyi javaslatokkal, az elnök pedig felkérte az új bizottság tagjait, hogy a következő ülésszakon tegyenek indítványt vezetőjük személyére. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (40. rész)
|
Ezután ismét interpellációkkal folytatta munkáját az Országgyűlés. Az elnöklő Fodor István bejelentette: délelőtt Bozsó Jánosné és Debreczeni József képviselő interpellációjára adott választ már megtárgyalták. (Mint ismeretes, a két képviselő Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpellált a szovjet csapatok által kiürített laktanyák hasznosítása érdekében. A miniszteri választ az Országgyűlés korábban nem fogadta el, s most a Parlament honvédelmi bizottsága terjesztette be ez ügyben jelentését.) Mivel a délelőtti ülésen csak Bozsó Jánosné vett részt, az elnöklő Fodor István megkérdezte az időközben megérkezett Debreczeni Józsefet, elfogadja-e a választ. A képviselő, s majd az Országgyűlés is elfogadta a honvédelmi bizottság ez ügyben készített jelentését. Ezután Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Városi ------------ Tanács elnöke intézett interpellációt a művelődési miniszterhez a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvénnyel kapcsolatban. Elmondotta a képviselő, hogy a térség kilenc termelőszövetkezete a Jászapáti Szakmunkásképző Intézettel együttműködési szerződést kötött, hozzájárulva a szakmunkásképzés feltételeinek javításához. A képviselő szerint a törvény szövege nem, csak szelleme teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek a közvetlen gyakorlati oktatást anyagilag támogassák. Ezért arra kérte a tárca képviselőjét, hogy értelmező rendeletet adjon ki, amely egyértelműen biztosítja ezt a lehetőséget. Stark Antal művelődési államtitkár szerint szükség van a törvény módosítására, a jogszabályt hamarosan felülvizsgálják, a miniszter a jövő év első negyedévében módosító javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. A választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:44
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (41. rész)
|
Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) Csurgói Körzeti főállatorvos -------------- interpellációjában tiltakozott az ellen, hogy Iharosberényt a marcali választókerülethez csatolták. Ellenvéleményét 1300 állampolgár aláírásával támasztotta alá. Az aláírásokat eljuttatták a megyei tanács vezetőinek. Iharosberénynek Csurgóval és Nagyatáddal van kapcsolata, ugyanakkor Marcalihoz nem kötődik, ezért a választókerülethez való csatolást méltánytalannak tartják az ott lakók. Kérte a belügyminisztert, hogy orvosolják a község panaszát és a jövőben a választópolgárok megkérdezése nélkül a megyei tanácsok ne intézkedhessenek az ott lakókat érintő ügyekben. Horváth István belügyminiszter válaszában egyetértéséről biztosította az interpelláló képviselőt, a választókerületek kialakításának elveit illetően. Az Országgyűlés két héttel korábban döntött arról, hogy felhatalmazza a kormányt a választókerületi határok kijelölésére, ugyanakkor az elfogadott választójogi törvény melléklete kimondja: a helyi sajátosságokat - például a közös történelmi múltat - mindenütt tekintetbe kell venni. A képviselő és az Országgyűlés a belügyminiszter válaszát elfogadta. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:45
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (42. rész)
|
Az interpellációk sorát megszakítva Fodor István rendhagyó módon előrehozta az elnöki zárszót. Tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy a következő ülésszak szeptember 21-én, kedden kezdődik. Az ülésszak napirendjén tíz törvényjavaslat és két tájékoztató szerepel. Fodor István tájékoztatásul közölte azt is, hogy a téli ülésszak a tervek szerint december 18-án kezdődik, s előreláthatólag négynapos lesz. Ezután Török Mihály, a honvédelmi bizottság titkára kért szót. Bejelentette, hogy a testület elvégezte a munkát Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m., 3. vk.) képviselő júniusban elhangzott interpellációjával kapcsolatban. Mint emlékezetes, a képviselő akkor azt kérte a honvédelmi minisztertől, hogy szüntessék meg a debreceni katonai repülőteret. Az interpellációra adott választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a Házszabályoknak megfelelően a honvédelmi bizottságot bízták meg a további vizsgálatokkal. A testület helyszíni vizsgálódásai nyomán úgy találta, hogy a lakossági panaszok jogosak. A zajterhelés jelentősen meghaladja a környezetvédelmi előírásokban elfogadhatónak ítélt értékhatárokat. A leszállópálya közelében ez a zajterhelés legalább tízezer embert érint. Az elviselhetetlen zaj károsítja az ott élők egészségét, s az ingatlanok forgalmi értéke is jelentősen csökkent a területen. A Honvédelmi Minisztérium ugyan már számos intézkedést vezetett be a zajhatások csökkentésére, ám a bizottság megállapítása szerint azok nem nyújtanak megnyugtató megoldást a lakosság számára. A honvédelmi bizottság ezért azt javasolja a kormánynak, hogy a debreceni szovjet katonai repülőtér jelenlegi célokra történő felhasználását - figyelembe véve ennek nemzetközi katonapolitikai összefüggéseit is - 1990. december 31-éig szüntesse meg. A testület felkérte a kormányt, hogy a rendezés érdekében tett intézkedésekről jövő év júniusában adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek. A honvédelmi bizottság jelentését az interpelláló képviselő elfogadta, s az Országgyűlés is megerősítette azt. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:47
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (43. rész)
|
Hámori Csaba (országos lista) arról tájékoztatta a képviselőket, ------------ hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja felhívással fordult az Országgyűléshez, a pártokhoz, a társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz, az ország sorsáról felelősen gondolkodó valamennyi magyar állampolgárhoz. A felhívásban a demokráciába való békés politikai átmenet feltételeinek biztosítására szólítanak fel mindenkit. Hámori Csaba kérésére az Országgyűlés a felhívásban foglaltakat közfelkiáltással támogatásáról biztosította. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) felszólalásában hangoztatta: a ---------- számos, elmarasztaló kritikával szembesülő törvényhozókat jóleső érzéssel töltötte el a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének látogatása az ülésszak alatt. A képviselők örömmel nyugtázták, hogy az utóbbi időkben több kedvező vélemény is megfogalmazódott a törvényalkotók munkájáról. A sarkalatos törvények elfogadása után a tömegtájékoztatási eszközök híradásai például történelmi tettként értékelték a Parlament munkáját. Éppen ezért nagyon rosszul esett a képviselőknek az egyik vasárnapi TV-híradóban elhangzó sértő megjegyzés; a hírműsor szóvá tette, hogy a beteg gyermekek javára szervezett jótékonysági rendezvényre mindössze hét törvényhozó vett jegyet. Ennek kapcsán a televízióban elhangzott: úgy látszik, a honatyákat nem érdekli a beteg gyermekek sorsa. Antal Imre visszautasította ezt a feltételezést, s elmondta, hogy a képviselők többsége nem is tudott a rendezvényről. Indítványozta, hogy az Országgyűlés kérje a rágalmazó kijelentés helyreigazítását a TV-híradóban. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:48
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (44. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) a Parlamentben augusztus 31-én tartott sajtótájékoztatón javasolta az Európában állomásozó idegen csapatok kivonását. Az indítvány az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka elé került, ahol a soros elnök bejelentette, hogy a javaslatot benyújtják a külügyi bizottságnak. A külügyi és a honvédelmi bizottság együttesen megvitatta és állásfoglalásában támogatta a javaslatot. Az ott elhangzottak alapján készült felhívástervezetet Király Zoltán megismertette a képviselőkkel. A tervezet egyebek között felhívással fordul a magyar kormányhoz, és valamennyi európai ország, és az Európai Közösség parlamentjéhez, hogy szorgalmazzák az idegen csapatok kivonását az európai államok területéről a II. világháború befejezésének 50. évfordulójára, 1995-re. A kormányt pedig arra szólítja fel, hogy gyorsítsa meg a Magyar Köztársaság területén állomásozó szovjet csapatok kivonásának folyamatát. Az Országgyűlés elfogadta a felhívást. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:51
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (45. rész)
|
Még mindíg nem lévén bizottsági jelentés, ismét interpellációk következtek. Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) a Délbuda-Rákospalota metró ------------- beruházásának, előkészítő munkáinak felfüggesztése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő annak az aggodalmának adott hangot, hogy a Kálvin tér - Bocskai út közötti szakasz hitelből történő megépítése után a folytatásra nem lesz pénz. A budapesti tömegközlekedés fejlesztésének költségei nemcsak a fővárost érintik. Ezért javasolta, hogy a közlekedési minisztérium függessze fel a külföldi partnerekkel a kormányszintű tárgyalásokat. A kérdést vitassák meg szakemberek, köztük az Országgyűlés építési, közlekedési bizottsága is. Az interpellációhoz hat képviselő csatlakozott. Udvari László államtitkár a Fővárosi Tanács elnökével egyeztetett válaszában hangoztatta: e metróvonal megépítéséről 1978-ban döntöttek. Azóta többször felülvizsgálták a terveket. Ezek dokumentumait az államtitkár áttekintésre felajánlotta a képviselőknek, akiket készek bevonni a döntéselőkészítésbe. Mivel az illetékes intézmények a metróhálózati, szerkezetfejlesztési tervet jóváhagyták, arra kérte az államtitkár a képviselőt gondolja meg bírálatait. A tervezett metróvonal ugyanis a főváros azon részein halad át, amelyek leginkább igénylik a felszíni közlekedés jelentős tehermentesítését. Ezt követően részletesen sorolta azokat az okokat, amelyek e szakasz megépítését indokolják. Ezek közé sorolta - de csak harmadik érvként - a világkiállítást. Szólt az új finanszírozási források kereséséről, s kijelentette: nem folynak kormányszintű tárgyalások külföldi partnerekkel, hanem vállalati szinten kértek ajánlatokat. Sajnos a magyar fél ezideig még semmi kötelezettséget nem vállalt. Az előkészületek folynak, a Fővárosi Tanács és a tárca még idén a Minisztertanács elé terjeszti javaslatait. Az interpelláló képviselő a válaszra reagálva kifejtette: csak akkor fogadja el a választ, ha megismerhetik a terveket, s kérte az ülés elnökét, ezzel a feladattal bízza meg az építési, közlekedési bizottságát. Az Országgyűlés elfogadta az államtitkár válaszát, az elnök ígéretet tett a képviselő kérésének teljesítésére. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:28
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (46. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyi közlekedés támogatási rendszere ügyében már délelőtt elmondta interpellációját. Erre Udvari László államtitkár délután válaszolt. Az államtitkár elmondotta: felülvizsgálták a helyi és helyközi közlekedési tarifák támogatási rendszerét. Erre a célra 2,1 milliárd forintot irányoznak elő a jövő évi költségvetés irányelvei. A pénzt a helyi tanácsok fogják kezelni. Megkezdődött az aprófalvas településeken is a helyközi járatok felmérése. A minisztérium tervezi, hogy az aprófalvas településeknél működtetett helyközi járatokat is bevonják a helyi támogatás körébe. A pénzügyi alapot azonban csak akkor tudják növelni, ha ezzel a jövő évi költségvetés tárgyalásakor az Országgyűlés egyetért. Az autóbuszvezetők forgalmi juttatásának finanszírozása részben állami feladat, de a pénzügyi források előteremtésében a vállalatoknak továbbra is részt kell venniük. A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így az elnöklő Fodor István a témakör vizsgálatát kiadta az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:29
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (47. rész)
|
A határozathozatalhoz a képviselőknek meg kellett várniuk a bizottságok állásfoglalását a módosító indítványokról. Rövid szünetet követően a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a Bős-Nagymaros ad hoc bizottság a kormány képviselőjének egyetértésével terjesztette elő a határozati indítványt. Ezek szerint az Országgyűlés a beruházás felfüggesztése óta elvégzett vizsgálatokról szóló beszámolót, az abból levont következtetéseket - amelyeket a miniszterelnöki expozé tartalmazott - tudomásul veszi. Az Országgyűlés megerősíti, hogy a kormány tevékenységét a jövőben is az ökológiai szemlélet, a tudományos megalapozottság és a nemzeti érdek képviseletének elsődlegessége hassa át, s törekedjenek a környezeti károsodások megelőzésére, kiküszöbölésére. Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a csehszlovák szerződő félnél kezdeményezze a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977 szeptemberében aláírt szerződés módosítását. Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy a szerződés módosításának kezdeményezéséből adódó szükséges intézkedéseket tegye meg. Az Országgyűlés egyetértőleg tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a Duna országhatártól Nagymarosig terjedő szakaszára kiterjedően, a Duna és a térség kiegyensúlyozott fejlesztésének megalapozására - a helyi és területi tanácsok részvételével - új, komplex regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgoz ki. Szükségesnek tartja, hogy a nagymarosi műhöz közvetlenül nem kapcsolódó, tervezett és már folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések - a lakosság terhei arányának növelése nélkül - maradéktalanul valósuljanak meg. Az együttes bizottsági határozattervezethez Bubla Gyula képviselő a következő kiegészítések megtételét javasolta, bizottsági, illetve a kormány képviselőjének egyetértése nélkül. Egyrészt felvetette, hogy kerüljön a szövegbe: az Országgyűlés szükségesnek tartja a Bős-Dunakiliti térségben folyó munkálatok felfüggesztését mindaddig, amíg a térségben várható károsodások, illetve megelőzésük elfogadható megoldásai kellő alapossággal nem tisztázhatók. Másrészt azt is javasolta rögzíteni, hogy a csehszlovák fél elzárkózó magatartása esetén a Magyar Kormány a miniszterelnöki beszámoló értelmében járjon el. Bodonyi Csaba képviselő a bizottsági ülésen visszavonta módosító javaslatát. A képviselők elsőként a módosító javaslatokról döntöttek, és elutasították e változtatási indítványokat. Ezt követően az előterjesztett dokumentummal - a kormány beszámolójával és a határozati javaslattal - kapcsolatban szavaztak. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (49. rész)
|
A két bizottság együttes indítványának megfelelően a képviselők elé terjesztett kormánybeszámolót és határozati javaslatot 186 egyetértő, 7 ellenző és 74 tartózkodó szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A határozathozatal után Udvari László a kormány nevében megköszönte a képviselők állásfoglalását, felhatalmazását, amely arra enged következtetni, hogy megértették és támogatják a Minisztertanács - az ökológiai szempontokatt érvényesitő törekvését. X X X (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:41
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (50. rész)
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka második munkanapjának eseményei dióhéjban: Interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka; elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Elsőként Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez, aki írásban válaszolt a képviselőnek. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta ismételt interpellációjában. A terv- és költségvetési bizottság által elkészített jelentést mind a képviselő, mind pedig az Országgyűlés elfogadta. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közös válaszát a képviselő azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság jelentését Bozsó Jánosné elfogadta, Debreczeni József viszont csak délután adott választ az ügyben. (Debreczeni József és az Országgyűlés végül is elfogadta a választ.) Ezután új interpellációk következtek: Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Kulcsár Kálmán válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. A kormány nevében Kulcsár Kálmán válaszolt, amit a képviselőnő és az Országgyűlés egyaránt elfogadott. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:43
|
Vissza »
|
|
Parlament - második nap (50. rész)
|
Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a fizető-vendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Békesi László válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon Békesi László pénzügyminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. A pénzügyminiszter akkori válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. A terv- és költségvetési bizottság mostani jelentését az Országgyűlés elfogadta, az interpelláló képviselő azonban csak fenntartással fogadta el. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciójának tárgyában. Csehák Judit válaszát az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békesi László válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A minisztérium nevében Udvari László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációkra a bős-nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson. Börcsök Dezső (Budapest 38., vk.) a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez interpellált. Arra kért választ: mit tesznek annak érdekében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek megfelelő információkkal láthassák el a magyar gazdasági élet és a hivatalos szervek vezetőit a hazánkba érkező üzletfelekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszával a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese 30 napon belül írásban válaszol. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) és Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a petrolkémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szolgáló intézkedésekről kért tájékoztatást a miniszterelnöktől. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszával a képviselő egyetértett, azt az Országgyűlés is elfogadta. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (51. rész)
|
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon működő nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Glatz Ferenc válaszával a képviselő és az Országgyűlés egyetértett. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) szintén a művelődési miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású német nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Kárpáti Ferenc arra kérte a képviselőt és az Országgyűlést, hogy az interpellációra harminc napon belül térjenek vissza. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.) az ipari miniszterhez interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország tizenöt hasonló helyzetben lévő települése tárgyában. Horváth Ferenc válaszát a képviselő és az Országgyűlés is elutasította. Ezután kérdések következtek: Elsőként Bánffy György (Budapest, 4. vk.) az igazságügyminiszterhez, Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.) a belügyminiszterhez, Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) a belügyminiszterhez, dr. Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) a szociális és egészségügyi miniszterhez, pénzügyminiszterhez, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez, Fetter Gyula (Pest m., 23. vk.) a művelődési miniszterhez, Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a miniszterelnökhöz, majd a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez intézett kérdést. Ezután soron kívül Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a menekültek érdekében országos összefogásra buzdító felhívást ismertetett, melyek a képviselők közfelkiáltással elfogadtak. Ezt követően Horváth Lajos ismertette az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalását a jelöltekről. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Szavazás következett; a jelöltek közül Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról hétfőn megszakadt plenáris vita. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (52. rész)
|
A vitában részt vett: Kereszti Csaba a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.). Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kiírását az ismert négy kérdésben az Országgyűlés elfogadta. Ezután a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezetet tárgyalták a képviselők. A vitában részt vett: Sarlós István (országos lista); Bánffy György (Budapest, 4.vk.); Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és Horváth Jenő (Budapest 1. vk.). Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. Ezt követően a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásával folytatták a munkát a képviselők. A vitában részt vett: Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), majd ismét Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.). Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontja január 14-e. Ezután megkezdődött a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló tárgyalása. A beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette be, Udvari László kormánybiztos volt a napirend előadója. A vitában felszól altak: Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság előadója; Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.); (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (53. rész)
|
Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.); Balogh László (Pest m., 29. vk.); Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.); Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.); Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.); Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.). A vita lezárása után még nem hoztak határozatot. Az Országgyűlés személyi javaslatok, különféle állásfoglalások és interpellációk megtárgyalásával folytatta munkáját. Az Állami Számvevőszék elnökévé a képviselők megválasztották dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé pedig Sándor Istvánt. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői letették a hivatali esküt. Ezután a képviselők határozatot fogadtak el a társadalombiztosítás irányításáról, és a társadalombiztosítási bizottság létrehozásáról. Ugyancsak határozatot hoztak a társadalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri kiegészítéséről. Elfogadta az Országgyűlés az ügyrendi bizottság összetételére vonatkozó előterjesztést is. Ezután ismét interpellációk következtek. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Városi Tanács elnöke intézett interpellációt a művelődési miniszterhez a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvénnyel kapcsolatban. Stark Antal művelődési államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos interpellációjában tiltakozott az ellen, hogy Iharosberényt a marcali választókerülethez csatolták. Horváth István belügyminiszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Ezután Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m., 3. vk.) interpellációját a debreceni katonai repülőtér megszüntetése ügyében - vették elő. A honvédelmi bizottság jelentését az interpelláló képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Ezt követően Hámori Csaba (országos lista) tájékoztatta a képviselőket az MSZP parlamenti csoportjának felhívásáról. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ismertette felhívását az Európában állomásozó idegen csapatok kivonására. A felhívást az Országgyűlés elfogadta. Újabb interpellációk: Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) a Dél-Buda - Rákospalota metró beruházásának, előkészítő munkáinak felfüggesztése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyiminiszterhez. Udvari László válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Parlament - második nap (54. rész)
|
Ezután a képviselők határozatot hoztak a nagymarosi munkálatokról. A képviselők elé terjesztett kormánybeszámolót és határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés októberi ülésszaka befejeződött. A második munkanapon Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt. (MTI)
1989. október 31., kedd 21:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|