Rendszerváltás és az MTI

	- Válasz hallgatóknak - 5. folyt.
A Duna vízének szigetelt üzemcsatornában való elvezetése pedig Csallóköz tönkretételét is jelentené. Ha Bős folyamatosan működik, úgy a 200 millió köbméteres feltornyosított víztömegre a dunakiliti tározóra - mely Győrt létében veszélyezteti és megmérgezi Európa legnagyobb ivóvízkészletét - semmi szükség. Így tehát Bősnek csak akkor szabad megépülnie, ha a Dunában marad egy legalább 1000 köbméteres másodpercenkénti folyásmennyiség, ha a 62 négyzetkilométeres tárolótavat felszámolják, és így az elöntött területet visszaadják a természetnek, és végül, ha Dunakilitinél is áramot termelnek, lehetőleg magyar gyártmányú turbinákkal. - Másik kérdés: lesz-e népszavazás a vízlépcső kérdésében? - Sajnos attól félek, hogy a kormánynak nem áll szándékában szavazásra tenni a vízlépcső kérdését. Ennek politikai oka van. Az első oka az, hogy a vasfüggöny mögött még soha semmilyen kérdésben nem volt népszavazás, mert a parancsuralmi állam, a párt egyeduralmát veszélyeztető precedensnek tartja azt. A másik, a népszavazás ellen szóló hatalmi érv az, hogy a népszavazás előtt a szavazókat részletesen tájékoztatni kell - és ez kényelmetlen lehet. - Érvényesnek tekinthető a Csehszlovákiával kötött szerződés, amelyet Kádár János írt alá? - hangzik a következő kérdés. - Ha jogállamok standardjait alkalmazzuk akkor egy párttitkárnak nincs joga a nemzet nevében szerződni. Mégis: ezt az érvrendszert én nem bolygatnám - elvégre Nagy Imre óta Magyarországnak, ha úgy tetszik, nincs alkotmányos kormánya - és így az összes szerződés melyet 56 óta kötöttek törvénytelennek lenne tekinthető. Márpedig ez a gondolatmenetet káoszt eredményezne, míg nemzetünknek az az érdeke, hogy egy zűrzavar nélküli folyamat eredményeként szülessen meg az új jogállam Magyarországon. (folyt.) 1989. július 15., szombat
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »