Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Bush-körút - Novoje Vremja (1. rész)

Moszkva, 1989. július 11. kedd. (MTI-tud) - Az amerikai kormányzat szándéka a kelet-európai szövetkezeti és magánszektor fejlesztésének ösztönzésére, a szabad piac kialakítására nem mond ellent a szocialista országok többségében megvalósuló reformok irányának. Ezt a helyzetet, a célok bizonyos mértékű egybeesését ki kell használni. E folyamatok megteremtik az alapot ahhoz, hogy megszilárduljon az eltérő rendszerű államok külcsönös függése gazdasági és kulturális téren egyaránt - írja a Novoje Vremja legújabb számában Mihail Kozsokin.

A Bush-kormányzat kelet-európai politikáját elemezve az amerikai
elnök varsói és budapesti látogatása alkalmából a szovjet hetilap
emlékeztet arra, hogy Washington a ,60-as évektől kezdve vezette be
,,differenciálási politikáját,, e térség tekintetében. Az amerikai
értékelés kritériuma korábban az volt, hogy a szocialista országok
vezetése mennyire mond ellent Moszkvának, most viszont annak alapján
itélik meg ezeket az országokat, hogy mennyire léptek előre a reform
útján. Amerikai értelmezésben ez lényeges politikai és gazdasági
liberalizációt jelent, s Bush szavai szerint a nyugati segítséget is
ezzel párhuzamosan folyósítják majd.

    A Novoje Vremja megitélése szerint a ,,differenciálási
politika,, ma is érvényben van: az kap segítséget, aki képesnek
mutatkozik a gazdasági konjunktura valódi javitására. Washingtoni
értékelések szerint a ,70-es évek hitelei csak a jelen helyzet
stabilizálását segítették elő a szocialista országokban, a mostani
feltételek értelmében viszont a befektetett pénznek nemcsak hasznot
kell hoznia a hitelezőknek, hanem elő kell segítenie a szövetkezeti
és magánszektor fejlődését, a szabadpiac kialakulását, így
integrálva a szocialista országokat a világgazdaságba.

    A szovjet lap utal a szocialista országokban felbukkanó, olyan
,,tradicionális,, aggodalmakra, hogy e szektorok a vegyesvállaltok
létrehozásávál valójában a nyugati tőkének rendelik alá magukat. Ezt
cáfolandó, megállapítja: a szövetkezetek és a magánszektor jelenlegi
állapota a szocialista országokban nem biztosít számukra
versenyképességet a világpiacon, az állam támogatására szorulnak,
hogy bekapcsolódhassanak a világpiac vérkeringésébe. A lap szerint a
Szovjetuniónak is hasonló fejlődési utat ajánlottak, de - mint a
Novoje Vremja írja -, Magyországtól és Lengyelországtól eltérően
ebben az országban még nem jutottak túl a szövetkezetek fejlődésének
kezdeti szakaszán, nem ismerték el a szövetkezeti és magánszektor
egyenjogúságát az államival. (folyt.)


1989. július 11., kedd 12:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bush-körút - Novoje Vremja (2.rész)

A szovjet hetilap felveti, hogy a kelet-európai országok és a
Nyugat gazdasági kapcsolatainak fejlődése nem a Szovjetunióval,
illetve más KGST-országokkal folytatott kereskedelem kárára
valósul-e meg? A Washington Post adatait idézve egyebek között
megállapítja, hogy Lengyelország jelentősen növelte nyugati
kereskedelmét, Magyarország nyugati exportja pedig tavaly 20
százalékkal nőtt, miközben a Szovjetunióba irányuló export 10
százalékkal csökkent. A Novoje Vremja ennek kapcsán megállapítja: a
kereskedelmi nehézségek természetesen a szocialista országok
gazdaságainak nehéz helyzetével függnek össze. De még ha javulás
következne is be, a KGST jelenlegi mechanizmusa nem képes
biztosítani érdekeltségüket a kereskedelmi forgalom bővítésében.
Szükség van a szuverén szocialista országok egész
kapcsolatrendszerének felülvizsgálatára. Az európai helyzet
fejlődése mind újabb feladatokat tűz napirendre: a VSZ
politizálódását, vagyis fokozatos átprofilírozását, hogy a
nemzetbiztonságot nem annyira a fegyveres erőkkel, hanem politikai
együttműködéssel, az európai integrációs folyamatokban való
részvétellel szavatolja.

    A hetilap emlékeztet arra, hogy korábban a szocialista országok
csaknem kizárólag állami szinten bonyolították külkereskedelmüket,
most viszont a transznacionális kapcsolatokba integrálódik a
szövetkezeti és magánszektor is. Az ezzel összefüggő amerikai
politika a kelet-európai térség tekintetében egyáltalán nem mond
ellent az egységes és kölcsönös függésben levő világ szovjet
koncepciójának. Hiszen ennek nem kizárólag az államok, hanem az
állampolgárok és a társadalom nem politikai jellegű struktúráinak
együttműködésén kell alapulnia.

    Washington kelet-európai kapcsolatainak politikai keretei sokkal
elmosódottabbak - állapítja meg a Novoje Vremja, s hangsúlyozza,
hogy majd a gyakorlat bizonyítja be, mennyire érvényesül a Fehér Ház
által hangoztatott elv: támogatni a reformokat, de nem a politikai
stabilitás kárára. Utal Bushnak arra a kijelentésére is, hogy nem
kívánnak szélsőséges, esztelen lépéseket támogatni, mivel azok a
Magyarországon 1956-ban kialakult helyzethez vezethetnek. (folyt.)


1989. július 11., kedd 15:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bush-körút - Novoje Vremja (3. rész)

A Szovjetuniót az alapvető érdekek és célok közösségére épülő
szövetségi kapcsolatok fűzik a kelet-európai országokhoz. Ugyanakkor
- gazdasági, politikai és katonai helyzetéből adódóan -
kezdeményezően léphet fel számos regionális és összeurópai probléma
megoldásában. Ennek tényét az egész világon elismerik - írja a
Novoje Vremja, majd kifejti: a Szovjetunió mérlegelt, átgondolt
kelet-európai politikája meggyorsíthatná az európai ház építését,
ami egyidejűleg komoly változásokat hozna az európai szocialista
országok helyzetében is. A koncepció történelmi távlatokban a két
társadalmi-politikai rendszer kölcsönös adaptációját jelenti,
megszilárdítja a kölcsönös függést gazdasági, kulturális és
politikai téren egyaránt - fogalmaz a szovjet lap, s emlékeztet
azokra a tényezőkre, amelyek a szocialista országokban hátráltják
ezt a folyamatot: a nemzetközi helyzet alakulására, a sztálinizmus
bűneire, a ,,blokk-gondolkodásmódhoz,, való ragaszkodásra.

    A kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és
Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődése nem lesz egyenletes, ütemüket
és minőségi paramétereiket minden egyes ország maga fogja megszabni.
De e folyamatban mindenképpen be kell tartani bizonyos ütemet, hogy
a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítése ne vezethessen
megosztottsághoz és az ellentétek kiéleződéséhez a kelet-európai
országok között. A Szovjetuniónak sajátos lehetőségei vannak e
fejlődési ütem meghatározására, de természetesen nem alkalmazhat
hatalmi (mi több, erő-) megoldásokat a jelenlegi nemzetközi
kapcsolatokban. Az lenne az ideális, ha a Szovjetunió legalábbis
valamennyire megelőzné a kelet-európai országokat az államközi
kapcsolatok fejlesztésében a Nyugattal, s ami nem kevésbé fontos, a
nem kormányszervek, illetve az állampolgárok közötti kapcsolatok
tekintetében is - fejti ki véleményét a Novoje Vremja hasábjain
Mihail Kozsokin.+++


1989. július 11., kedd 15:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD