|
|
|
|
Válasz hallgatóknak
|
München, 1989. július 8. (SZER, Hallgatók fóruma) - A mikrofonnál Kálló Zsuzsa, Takács Antal és Láng Júlia. Először Nyugat-Németországba feladott hazai levélből idézünk: - Egyszer az életben engedtessék meg nekem is, hogy elmondjam a nyilvánosság előtt sajátos véleményét, akár respektálják, akár nem. Először azonban bemutatkozom. Én nem voltam és nem vagyok pártokat kedvelő típus. A II. világháború alatt katona is voltam Budapesten, aztán orosz fogoly. A sors kegyes volt hozzám, tiszta lelkiismerettel állíthatom, nincs mit meggyónnom. Nevemet azonban még mindig kénytelen vagyok elhallgatni, nem hiszek a kommunizmusban, sem a peresztrojkában. Igaz, hogy már a nyugati demokráciákban sem igen. Hazámban az egész politikai és gazdasági komédiát az agyalágyultaknak találták ki. Több mint 40 év óta elhangzanak ugyanazok a szavak más-más formában. Van-e még olyan állampolgár e hazában, aki hitelt ad a szószátyár kijelentéseknek? Csupa üres frázis és minden marad a régiben, semmi sem változik. Az egekre, elvtársak Mi folyik itt? Halomra gyilkoltatják az embereket, azután hozsannáznak Rajknak, Nagy Imrének Miért ámítjuk magunkat, hogy létezik egy emberarcú kommunizmus? Hiszi-e valóban valaki, hogy ez a rendszer engedne a nép akaratának és lemondana a hatalom birtoklásáról? A szörnyetegek, igaz, eltávoztak az élők sorából, de eszméik utódaikban még mindig kísértenek. A tömeggyilkosok még köztünk élnek és a világ vezetői velük még mindig paroláznak. Említsük a kínai eseményeket Újabb intő példa, de nem tanul a világ. Gallicus reflektora óta sajnos a bolsevistáknak csak a taktikája változott, jelleme, erkölcse vajmi keveset. (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Levélírónk utóiratban meséli utazása körülményeit: - Az utazáshoz szükséges iratok hazai beszerzéséről nem is beszélek, hogyan kezelik le az embert, micsoda megalázó viselkedés mindenütt. Jó indulattal, jó szándékú hozzáállással sehol sem találkoztam. Az utas vámkezelése Budapesttől Hegyeshalomig folyik, kiforgatnak bennünket, a kommunista apparátus szemében nincs becsületes állampolgár, csak bűnöző. Kisnyugdíjas vagyok. A törvény szerint biztosított valuta összeget kiváltom, a valutapapír a zsebemben, a vámosnak átadom. Kiderül, hogy szabálytalan, elveszi az útlevelemet, 200 márkámat, felszólít, hogy szálljak le a vonatról. Tiltakozom, maradok. Útlevél vissza. Papírt ad a pénzemről, megjegyzéssel: "talán majd visszakapok valamit, mivel őszinte bevallást tettem." Kiraboltak, mégis bűnözőnek érzem magam. Cinikus megjegyzések, emberi méltóság, bolsevista átok, kavarognak bennem. Talán nem is baj, hogy megöregedtem. - Baj vagy nem baj, nem tudom, dehát előbb-utóbb mindannyian megöregszünk. Reméljük, nyugati utazása azért mégiscsak jól sikerült, és hazatértekor visszakapta a lefoglalt pénzt. - Üzenetrögzitőnkre érkezett hívásokból idézünk. - Kedves rádió Nem tudom, Önök hogy vannak ezzel. Engem - s gondolom, aligha vagyok egyedül - igencsak felháborított, amikor Berend T. Iván akadémikus - vagy inkább elvtársi minőségben - koszorút helyezett a forradalom kivégzettjeinek sírjára. Nem is annyira az a bántó, hogy mindezt egy MSZMP KB-tag teszi, hiszen az utóbbi másfél évben számos vezető párttag ha évtizedes késéssel ugyan, de elismerte az álkompromisszumos Kádári korszak számtalan törvénysértését, torzítását, hazugságát. Nem úgy viszont a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki alig egy héttel június 16-ika előtt a következőket nyilatkozta a fenti korszakról: "A kompromisszumos reform útja Magyarországot a 60-as, 70-es években különleges szigetté tette, ahol nem volt élelmiszerhiány, ahol politikai meggyőződésük miatt emberek nem ültek börtönben és ahol tömegessé vált a nyugati turizmus." (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 2. folyt.
|
Lásd: Népszabadság június 10-iki száma. Mindez nemcsak kegyeletsértő és cinikus, de enyhén szólva félrevezető és hamis. Ugyanis az a tény, hogy a korábbi szinte krónikus élelmiszerhiány megváltozott, kizárólag a háztájival rendelkezők óriási szorgalmának és nem a szocialista Magyarországnak az érdeme. Egy tömegmészárlásokkal, tízezrek üldöztetésével, az internálásokkal terhes, a jogállamiság legelemibb követelményeinek sem eleget tevő korszakot semmilyen formában nem lehet "reálpolitikus", avagy "kompromisszumos" reformjelzővel titulálni. Különösen a mai Magyar Tudományos Akadémia elnökének nem. Igencsak kétlem, hogy mind a mai napig Berend T. Iván ne tudna arról, hogy még a 70-es években is hány száz politikai fogoly ült a börtönökben. Ami pedig a tömeges nyugati turizmust illeti, a hazai statisztikai könyv szerint 1970-ben mintegy 700 ezer nem szocialista lépte át határainkat, illetve alig 180 ezer magyarnak adatott meg az a bizonyos nyugati út. Vagyis az összlakossághoz viszonyítva egy szerény 7, illetve 2 százalékos turizmusról beszélhetünk, amivel talán az akkori Szovjetuniót és Albániát bizonyára megelőztük, de tömeges nyugati turizmusról áradozni igencsak túlzás. Az a tény, miszerint a cikk további részében Kádár Jánost jellembelileg és történelmileg Berend T. Ivánt egy síkra teszi, mintegy összemossa Károlyi Mihállyal és Deák Ferenccel, tényleg több mint abszurd és felháborító. - Postán érkezett a Cigány Ifjúsági Szövetség levele. - Politikai, jogi és kulturális érdekképviseleti szervezetünk 1989 április 28-ikán alakult Budapesten. Célunk, hogy jogainkat mint nemzeti kisebbség az alkotmányban rögzítsék, és a nemzetnek ne részese, hanem része legyen a cigányság. Élni kívánunk jogainkkal, a rólunk való döntésben annak előkészítésében részt venni. A nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez a konföderáció alapjainak megteremtésével, a világ cigány ifjúságának közös politikai és kultúrális rendezvények szervezésével, a cigányság értékeit szeretnénk feltárni, nyelvünket ápolni intézményesített formában. Ez alapvető emberi jogunk. (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 3. folyt.
|
Tervbe vettük, hogy létrehozunk egy nemzetközi újságot, amelyet a világ minden részében terjeszteni kívánunk az egyetemes és a cigány kultúra ápolásának érdekében. Várjuk azon fiatal cigány szerveződések és olyan cigány fiatalok jelentkezését, akik célkitűzéseinkkel egyetértenek, azokat magukénak vallják. Levélcímünk: Cigány Ifjúsági Szövetség - 1133 Budapest, Kun Béla rakpart 37-38. - Folytatjuk Lipták Béla New-Yorki professzor sorozatát a bős-nagymarosi vízlépcső ügyéről. Hetente azonos időben ismétlődő sorozatunkban most a vízlépcső problémáinak megoldásáról kérem ki Lipták professzor véleményét. Bevezetésül annyit, hogy ennek a sorozatnak a szövegét megküldjük azoknak, akik kérik azt a rádiótól. - Nos, a megoldás műszakilag hat részből áll. Ezeket támogatja az Európa Parlament, az Alternatív Nobel-díj Bizottság és a Csehszlovák, illetve Magyar Tudományos Akadémia sok tagja. Tehát a szükséges hat lépés a következő: 1. Nagymaros ne épüljön meg. 2. Bős járjon folyamatosan. 3. Az Öreg-Dunában maradjon legalább 1000 köbméter víz másodpercenként, és csak az ezt meghaladó vízmennyiséget engedjék át az üzemcsatornába. 4. A Dunakiliti duzzasztó is termeljen áramot. 5. Az üzemcsatornából távolítsák el a szigetelést, és végül: 6. Addig ne kezdjenek duzzasztani, amíg az érintett ártér összes szennyvíztisztító üzeme nincs működésben. - Mennyiben változtatná meg ez a megoldás a jelenleg érvényben lévő szerződéseket? (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 4. folyt.
|
- A Csehszlovákiával való szerződés jellege a prágai műfelháborodás ellenére lényegében nem változna, az továbbra is a végzett munka arányában való áramelosztást szabná meg. Mivel az új szerződés alapján Magyarország kevesebb munkát végezne, így a teljes áramtermelésnek is kisebb hányada, mondjuk 40 százaléka illetné meg. Az osztrák vállalatokkal kötött szerződéseket úgy kellene megváltoztatni, hogy Nagymaros helyett Dunakilitinél építsenek be - természetesen magyar gyártmányú - turbinákat, és ezen kisebb munka ellenében kapjanak a korábbinál kevesebb áramot. A magyar vállalatokkal szemben nem annyira szerződésmódosításról, mint inkább a munkafeladatok megváltoztatásáról van szó. Így az új munkafeladatok súlypontja a szennyvíztisztítók építése és a hajózhatóság biztosítása lenne. Végül fontosnak tartanám, hogy az új szerződéseket hozzák nyilvánosságra, és hogy azokat az Országgyűlés hagyja jóvá. - Megtakarítást vagy költséget jelenthet-e a fenti terv a magyar adófizetőnek? - Óriási, sok 10 milliárdos azonnali megtakarítást jelentene ez a terv. Ezenkívül olyan anyagilag nehezen kifejezhető előnyökkel is járna, mint határfolyónk megőrzése, a fővárosunkat veszélyeztető víztömeg eltávolítása, Csallóköz életformájának és a Dunakanyar látképének megőrzése, ivóvízünk, halállományunk, történelmi emlékeink, mező- és erdőgazdaságunk, egyszóval nemzeti érdekeink védelme. - A nagymarosi-visegrádi vízlépcső elhagyása milyen helyreállítási munkákat igényelne? (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 5. folyt.
|
- Először megismételném, hogy amennyiben a magyar nép megszavazza a teljes leállítást, és tárgyilagos szakértők megállapítják a leállítás költségeit, úgy a (...?) bizottság közbenjár, hogy a nemzetközi pénzintézetek kifizessék a leállítás költségét. Nos, a helyreállítási munkálatokra térve a már megemelt gátakon nem kell változtatni. Azok csak a biztonságot növelik. A zavartalan hajózás érdekében valószínű, hogy Gönyü térségében további kotrásra lesz szükség. A Visegrád alatt eddig végzett földmunka teljes mértékben visszafordítható és önkéntes munkaerővel elvégezhető. Ilyen önkéntes munka végzésére már jelentkeztek úgy otthoni iskolák diákjai, mint a nyugati magyar cserkészek. Persze mielőtt a helyreállítási munkák megkezdődnek helyes lenne felmérni, hogy az osztrákok által épített elterelő csatorna és körgát nem lenne-e legalább részben hasznosítható valamilyen más célra? - Köszönöm szépen. Jövő héten e sorozat utolsó adásában a hallgatók kérdéseire fog válaszolni a Magyar Környezetvédelmi Alap elnöke, Lipták Béla. Végül ismételten felhívjuk a figyelmüket, hogy ha valaki a kérdéseire azonnali választ vár, vagy pedig egyáltalán mondanivalója van és beszélgetni kíván, szerdán és szombaton délután 4 és fél hét között telefonáljon a 00-49-89-21023916-os telefonszámra, vagy pedig hagyjon üzenetet az üzenetrögzítőnkön, hogy ebben az időpontban milyen telefonszámon hívhatja vissza Szép Zoltán kollégám, aki mindenkit visszahív szerdán és szombaton délután. Üzenetrögzítőnk száma: 00-49-89-295457 vagy 00-49-89-297046-os. +++
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|