Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)
Viczián János (országos lista), a Magyar Baptista Egyház elnöke ------------- úgy vélekedett: a módosított honvédelmi törvény biztosítja, hogy a lelkiismereti szabadság valóságosan is a legfontosabb emberi értékek közé tartozzon hazánkban. A továbbiakban indítványozta, hogy a lelkiismereti ok fennállását vizsgáló bizottság minden esetben kérje ki az érintett felekezet képviselőjének véleményét, állásfoglalását. A képviselő egyetértett azzal, hogy a fegyveres szolgálat megtagadása semmiképpen ne vonjon maga után börtönbüntetést, már csak azért sem, mert több olyan felekezet is van, amely a jövőben sem engedi híveinek sem a fegyveres, sem a fegyver nélküli szolgálat teljesítését. Ugyanakkor javasolta azt is, hogy a 30 hónapos polgári szolgálatot rövidítsék le, s időtartama ugyanannyi legyen, mint a fegyveres szolgálaté. Viczián János szükségtelennek ítélte a Teológiai Akadémiára felvett fiatalok tanulmányok előtti sorkatonai szolgálatát, mert később a felszentelt pap, a felavatott lelkész egyébként sem hívható be katonai szolgálatra. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot: hazánk biztonságát, területi sérthetetlenségét és szuverenitását nem hadseregünk létszáma, s nem fegyvertechnikai fölénye biztosítja, hanem a bölcs politikai irányítás, a béke szeretete, valamint a szomszédos nemzetek iránti jóindulat. x x x A kulturális bizottság ülése ---------------------------- A csütörtöki parlamenti munkanap kezdete előtt - a reggeli órákban - ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága. Az ülésen Glatz Ferenc művelődési miniszter tájékoztatta a képviselőket a tárcán belüli átszervezésekről, a készülő minisztériumi koncpeciókról, illetve a soron következő legfontosabb feladatokról. A miniszter fontos célkitűzésként hangsúlyozta Magyarország kulturális csatlakoztatását Európához. Mint mondotta: ennek egyik eszköze a már megkezdett nyelvoktatási reform, amelynek első lépéseként a kötelező orosznyelv-oktatás megszünik. Glatz Ferenc aláhúzta: az intézkedés mögött semmifajta politikai meggondolás nem húzódik meg, ez kifejezetten szakmai lépés, s célja változtatni a hazai nyelvoktatás tarthatatlan helyzetén. A miniszter e kezdeti lépéseket egy tíz éves nyelvoktatási program első elemeként vázolta, hozzátéve: a jövőben az egyetemeken kétszeresére, a főiskolákon több mint ötszörösére emelik a nyugatinyelv-szakos hallgatók felvételi keretszámát. (folyt.köv.) 1989. június 29., csütörtök 12:49
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »