|
 |
 |
 |

Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól
|

London, 1989. június 22. (BBC, Panoráma) - Siklós István beszélget Pető Ivánnal, a Szabad Demokraták Szövetségének tagjával, aki egyben az Ellenzéki Kerekasztal szóvivője is. Munkatársunk első kérdése az volt, hogy a tegnapi tárgyalás miként, milyen keretek között zajlott le. - Az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja az volt kezdetben, és hosszabb ideig, hogy kétoldalú tárgyalásokra van szükség. Az egyik oldalon ülnének a hatalom képviselői, az MSZMP, majd az Ellenzéki Kerekasztal és azok a szervezetek, amelyek a hatalom gyakorlásában nem államapparátusként, de részt vettek az elmúlt 40 évben, tehát a Hazafias Népfront, a szakszervezet és mások, amelyeket az MSZMP maga mellé kíván ültetni. Hosszabb ideig arról folyt a tárgyalás, hogy egyáltalán milyen formája legyen az asztalnak. Az MSZMP mindenféle szervezetet az asztal köré szeretett volna ültetni, kör alakú asztalt képzelt el, ahol egyenrangúak ezek a szervezetek, egyenként ülnek. Az Ellenzéki Kerekasztal megítélése szerint az lett volna ebben az MSZMP pozíciója, hogy mint igazságosztó, az obbjektív igazságot képviselje az ellenzék, illetve a Münnich Ferenc Társaság és más, hasonló szervezetek között. Ezért utasította el az Ellenzéki Kerekasztal ezt a formát. Röviden összefoglalva a dolgot ezért ragaszkodott a kétoldalú tárgyalás mellett, de végül is kompromisszumként elfogadta azt, hogy háromoldalú legyen a tárgyalás: az MSZMP által szorgalmazott, támogatott szervezetek üljenek a harmadik oldalon, de ne egyenként jelenjenek ott meg, hanem valamiféle közös álláspontot kelljen kialakítaniuk. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 1. folyt.
|

Úgy vélte az Ellenzéki Kerekasztal, hogy tulajdonképpen ebből inkább előnyök származnak a számára is és nem hátrányok, ha ez a forma megvalósul. És ez megvalósult. Ez egy korábbi periódus volt, ez már valamivel több mint egy héttel ezelőtt eldőlt, lezárult, hogy háromoldalú tárgyalások lesznek. - Most a legutóbbi ülésről. - Igen, a legutóbbi ülés, ami tehát tegnap - 21-ikén - volt, politikai tárgyalásokról és a gazdasági tárgyalásokról hangzottak el úgynevezett szándéknyilatkozatok. Itt az volt a tét az elmúlt héten, hogy az MSZMP elfogadja-e a gyakorlatban is az Ellenzéki Kerekasztalnak - és ebben a kérdésben lényegében hozzá csatlakozott az úgynevezett harmadik fél is - azt a kívánságát, hogy addig parlament elé ne kerüljenek törvénytervezetek sarkalatosnak nevezhető politikai és gazdasági kérdésekben, ameddig ezen a fórumon meg nem vitatják ezeket a témákat, és egyezségre nem jutnak. - Most ez meg is történt. - Az utolsó pillanatban megtörtént. Tegnap ünnepélyesen az MSZMP képviseletében Pozsgay Imre nyilatkozatban kijelentette, hogy visszavonták az e hónap végére már napirendre tűzött témákat. Talán ez nem egészen közérthető, különösen, akik nem Magyarországon követik az eseményeket, azok számára, de talán itthon sem, hogy miért volt ez olyan fontos: ha a parlament akár első olvasásban, akár csak mint koncepciót, valamilyen témát megvitat, akkor az már köti ezeknek a tárgyalásoknak a lehetőségeit, keretet szab, tehát tulajdonképpen a tárgyalások tétjét jóval kisebbé teszi. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 2. folyt.
|

Az Ellenzéki Kerekasztal azért tartotta fontosnak, hogy ez ebben a formában valósuljon meg, mert azt kellett tapasztalnia, hogy az MSZMP olyan törvénytervezeteket, illetve pontosabban a kormány olyan törvénytervezeteket visz a parlament elé, amelyek hosszú távra megszabhatják a fejleményeket. Megszabhatják, hogyan alakulnak a tulajdonviszony kérdései Magyarországon. Ez nemcsak a mostani kormány tevékenységének idejére meghatározott természetesen, hanem a következő kormányok tevékenységének idejére is. Ilyen probléma az alkotmányozással, a köztársasági elnökkel, az alkotmánybírósággal kapcsolatos problematika. Ha ez a parlament határozza meg, hogy milyen formában és ki lehet milyen hatáskörrel a köztársasági elnök, akkor az természetesen nem a választásokig meghatározó, hanem hosszabb távon. Tehát ezek lesznek azok a témák egyebek között - most nem tudtam felsorolni -, amelyek a következőkben a tárgyalások napirendjére kerülnek. Összesen 12 ilyen témát soroltak fel, 6 gazdaságit és 6 politikait a tegnapi megbeszélésen. - Ezek munkabizottságok elé kerülnek? - Igen. Úgy néz ki ebben a pillanatban - és hát valószínűleg ez lesz a realitás -, hogy három szintje van a tárgyalásoknak. Az egyik a plenáris ülés. Ez a legfelsőbb szint, ami tegnap, illetve tegnap múlt egy hete, hogy volt. Ez tulajdonképpen protokolláris megnyilvánulás, ahol szándéknyilatkozatszerűen fogalmazzák meg a legfőbb szándékaikat a felek. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 3. folyt.
|

A második szint egy gazdasági, illetve politikai témákkal foglalkozó bizottság, ahol legfeljebb koordinálásra és talán ha holtpontra jutnak a tárgyalások, akkor a holtpontról való elmozdításról folyó tárgyalásokra kerül sor. A harmadik szint munkabizottságok lennének, ahol már nagyon konkrét kérdésekről, törvényjavaslatokról esne szó. Összesen három olyan bizottság, illetve munkabizottság van, ahol nem konkrétan törvényjavaslathoz, vagy egy törvénybe foglalható témához kötődnek a tárgyalások. Az egyik ilyen a politikai témák közül való. Ez a fegyveres erőkhöz kapcsolódik. A politikai változások fegyveres erővel való befolyásolásának megakadályozásáról szólnának az itt folyó tárgyalások. Magyarul: a fegyveres erők depolitizálásának lehetőségeiről. Természetesen itt is a jogi lehetőségekről elsősorban és gyakorlatiakról is. - Ez előfeltétele lehet annak, hogy a szabad választások lebonyolíthatók legyenek? - Bízunk abban, hogy a szabad választásokig itt nagy előrelépést lehet tenni. Azt hiszem, mondhatom azt a többiek nevében is, akik az Ellenzéki Kerekasztalnál ülnek, hogy azért illúziónk nem lehet. Végül is ez a fegyveres erő, ami Magyarországon jelen van, s összefonódott a párttal és a politikai rendszerrel, rendeletekkel vagy intézkedésekkel egyik napról a másikra depolitizálhatók. Szimbólikus, valóságos lépéseket is lehet tenni, amelyek jelzik legalábbis azt, hogy az MSZMP ki kíván vonulni a hadseregből, illetve más fegyveres erőkből, és azokon a kritikus pontokon, amelyek a közvéleményt nagyon foglalkoztatják, jelentős változtatásokat tud eszközölni. Ilyen a Munkásőrség kérdése, ilyen a polgároknál lévő fegyverek, a fegyverviselés szabályozása. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

- Pető Iván az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól - 4. folyt.
|

Ezekben a kérdésekben - azt hiszem - nagyon egyértelmű lépéseket lehet tenni. Mondom: a rendőrség, illetve a hadsereg ügyében is sok minden történhet, de természetesen a választásokig hátralévő időben azért nem fordulhat meg a jelenlegi helyzet. - Összevéve: jelentős lépés történt a megoldás felé? - Igen. Ezt egyértelműen lehet mondani. Azt gondolom, hogy ilyen jelentős lépés nem történt még. Hiszen a tárgyalások megkezdése nagyon fontosnak tűnt egy héttel korábban, és sok minden fontos dolog akkor elhangzott, de ennyire jelentős lépés, mint most az, hogy az MSZMP leveteti a parlament e hónap végi üléséről azokat a témákat, amelyek ezen a fórumon megvitatásra kerülnek, ilyen jelentős lépés talán tavaly május óta nem történt. +++
1989. június 22., csütörtök
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|