|
|
|
|
Varsói Szerződés-beli ellentétek
|
Köln, 1989. június 21. (DLF, Esti világhíradó) - Egy kerítés szeli át a keleti tömböt. A románok emelték a magyar határon. A kerítésnek az a feladata, hogy a szabadabb Magyarországba igyekvő menekülteket tartóztassa fel. Ez a helyzet kísértetiesen hasonlít a belnémet határmenti állapotokra. Ez a kerítés Magyarország és Románia közötti ideológiai árkot is szimbolizálja, mi több, még a keleti tömbön belül uralkodó ideológiai ellentéteket is. Tudósítónk jelenti: - A keleti tömb monolitikus építményének szétesését már évek óta megfigyelhetjük és csupán az idő kérdése volt, hogy mikor vetik magukat nyíltan a reformokra a fékező erők és mikor létesítik kerítésüket. Az első lépést Milos Jakes, a csehszlovák pártfőtitkár tette meg. Az elmúlt héten még barátságos hangnemben ajánlotta fel, hogy támogatja a magyar és lengyel pártot a szocializmus megújításában. Jakes kijelentette, hogy aggádik a szocializmus sorsa miatt a szomszéd elvtársaknál. Csakis a párt indíthat el változásokat - hangzoztatta - és nem szabad előfordulnia, hogy a párt kezéből kicsússzon a dolgok folyásának ellenőrzése. Az elmúlt pénteken elfogyott néhány prágai elvtárs türelme. Az ok: az igazsságtalanul kivégzett Nagy Imre és társainak rehabilitálása, illetve az ünnepélyes temetés Budapesten. Jan Fojtik, a párt főideológusa ezúttal nem tett lakatot a szájára. Felszólította a szocializmus hű erőit Magyarországon, hogy akadályozzák meg az antiszocialista erők támadását. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 1. folyt.
|
Mintha a csehek koncentrált akciót hajtottak volna végre Magyarország ellen, ugyanis ugyanazon a napon a románok azt vetették a bukaresti magyar nagykövet szemére, hogy antiszocialista tüntetés zajlott le Budapesten - és ez még nem minden. Ceausescu román diktátor a szocializmus és a kommunizmus ellen irányuló antiromán, sőt fasiszta tüntetésről beszélt Nagy Imre temetésével kapcsolatban. A kínai események után egyszerre és nyíltan foglalt állást a prágai és a bukaresti rezsim. Ez az eretnek Gorbacsovval szembeni pozíciót jelent, akit olyan szívesen fogadtak az eddigi ideológiai ellenség országában, a Német Szövetségi Köztársaságban. A párbeszéd helyett megmerevednek a frontok. Ebben Moszkva is bűnös. A Brezsnyev-doktrínát ugyan elvetette a Kreml, és maga Gorbacsov is tagadja ennek létét. A testvérállamokban hatalmon lévő rezssimeket azonban még évekkel ezelőtt Moszkva iktatta be, és azóta is gyámsága alatt tartotta ezeket. És most saját felelősséget akar adni ezeknek a rezsimeknek, holott sohasem tanulták, hogyan kell ezzel bánni, és ez nehezükre is esik. Következésképpen ragaszkodnak azokhoz a régi dogmákhoz és módszerekhez, melyekkel idáig legitimitálták uralmukat. Ráadásul Prága és Bukarest még nem áll a lakosság kényszerítő nyomása alatt. A csehek és szlovákok - néhágy kivételtől eltekintve - a belső emigráció és mély reményvesztettség útját választották. A rabszolgasorba taszított és kiéheztetett románokhoz hasonlóan ők is Gorbacsovtól várják a megváltást. És valóban, ennek lehetősége a szovjet pártfőtitkár kezében nyugszik. Csupán azon gondolatok mellett kellene hitvallást tennie, melyeket már nyilvánosságra hoztak a Szovjetunióban. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 2. folyt.
|
Oleg Rumjancev (?) a Szovjet Tudományos Akadémia egyik munkatársa például így fogalmazott: "Súlyos bűn és erkölcsi felelősség nehezedik ránk egy egész nemzet tavaszi reményének megsemmisítése miatt." Gorbacsov szájából származó hasonló szavak megnyithatnák a vágy zsilipét, mely több emberséget szeretne látni a szocializmus arculatán. Gorbacsov szerint a németek építették a berlini falat, éppen ezért ez nem az ő fala. A prágai tavaszt azonban a szovjetek fojtották el. Így ez Gorbacsov ügye, hogy ezt a tényt elismerje és igazságtalannak minősítse. Ha a szovjet pártfőtitkár ezt nem teszi meg, akkor szakadást idéz elő Keleten és ez senkinek sem használt, még a nyugatiaknak sem. Rumjancev szerint a kelet-keleti párbeszéd a kelet-nyugati dialógus legfontosabb része. A párbeszédet kellene elmélyíteni és nem ideológiai különbségeket. +++
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|