|
|
|
|
Az OBT vezetőivel találkozott a külügyminiszter (1. rész)
|
1989. június 21., szerda - A viharos gyorsasággal átalakuló magyar belpolitika, a különféle szervezetek, szerveződések, mozgalmak, illetve az egyes emberek cselekvő részvételét ösztönző közélet újfajta kapcsolatok kialakítását követeli meg az állami intézmények és a társadalmi szervezetek között. E gondolat szellemében, az elmúlt évtizedek paternalista, gyámkodó viszonyrendszerét felváltó partneri együttműködés jegyében találkoztak szerdán Horn Gyula külügyminiszterrel az Országos Béketanács vezetői. Az állami ,,nagydiplomácia,, és a társadalmi kezdeményezésekre építő ,,népi diplomácia,, kapcsolódási pontjait, együttműködési lehetőségeit körvonalazó beszélgetésen Sztanyik B. László elnököt, Barabás Miklós főtitkárt és Aranyos Zoltán református zsinati főtanácsost, az Egyházközi Békebizottság főtitkárát látta vendégül a magyar külügyek irányítója.
Az Országos Béketanács szerepét értékelve Horn Gyula mindenekelőtt arról biztosította vendégeit, hogy a tárca valódi partneri kontaktusokat szeretne ápolni a magyar társadalmi szervezetekkel, köztük a békemozgalom szervezeteivel. Ezzel kapcsolatban általános érvényű figyelmeztetésként fogalmazta meg: az állami és a társadalmi szféra viszonyrendszerének újragondolásakor feltétlenül el kell kerülni azt, hogy a párt gyámkodását a társadalmi szervezetek felett most az állami intézmények gyámkodása váltsa fel. Ennek kapcsán a külügyminiszter elismeréssel szólt az OBT-ről, amely az elsők között határozta el tevékenységének megújítását. Ez az elhatározás pusztán nem a hazai reformfolyamatokra volt kedvező hatással, hanem a nemzetközi színtéren is elősegítette az újfajta gondolkodásmód elterjedését a békemozgalomban. A békemozgalomban mindinkább teret nyerő újfajta megközelítés lényegét Horn Gyula abban foglalta össze, hogy míg korábban egy-egy világpolitikai-stratégiai kérdésre - így például a középhatótávolságú rakéták körüli vitára - összpontosították figyelmüket a békeaktivisták, addig most körükben is a biztonság komplex értelmezése került előtérbe. Ennek nyomán a békemozgalmak tevékenysége napjainkban már a politikai kapcsolatok, a gazdasági kérdések és az emberi jogok széles körét magában foglalja. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az OBT vezetőivel találkozott a külügyminiszter (2. rész)
|
Ez a széles körű érdeklődés jellemzi a népi diplomácia magyar ,,nagyköveteinek,, tevékenységét is. Széles működési területük egyben számos kapcsolódási pontot kínál az állami ,,nagydiplomáciával,, is. Számos olyan nemzetközi probléma adódik ugyanis, amelynek megoldását a nemzetközi színtéren mozgékonyabban, szabadabban fellépő társadalmi szervezetek, mozgalmak jelentősen ösztönözhetik tevékenységükkel. Horn Gyula azonban hangsúlyozta: ezt a köcsönösen hasznos együttműködést a hazánk szempontjából különösen fontos nemzetközi kérdésekben kialakított társadalmi konszenzusnak kell megalapoznia. A külügyminiszter e ,,létkérdések,, közé sorolta Magyarországnak a Varsói Szerződéshez fűződő viszonyát. Úgy vélte: e kérdés kapcsán azt a gondolatot kellene a közgondolkodás középpontjába állítani, hogy Magyarországnak a Varsói Szerződéshez tartozását a társadalom ne tekintse örökké tartó állapotnak, de a jelenlegi viszonyok közepette ne is vitassa el senki ennek szükségességét. A magyar reformok jövőjét tekintve hasonlóan fontos feladat, hogy egyértelművé tegyük szövetségeseinknek: a magyarországi változások nem irányulnak senki ellen. (E kapcsolatrendszeren belül a Szovjetunióhoz fűződő normális, kiegyensúlyozott viszonyunk egyenesen reformunk létkérdése.) A nemzetközi kapcsolatépítést megalapozó társadalmi egyetértésnek emellett ki kell terjednie a katonai-védelmi doktrína korszerű megközelítésére is. Horn Gyula ezzel összefüggésben hangsúlyozta: mind a nemzeti, mind a szövetségesi kereteken belül nagy károkat okozna hazánk számára, ha egyesek - kellően át nem gondolva a probléma vonzatait - ,,frontális támadást,, intéznének a fegyveres erők ellen. ,,Illúzió lenne megfosztani magunkat egy modern, ütőképes hadseregtől,, - hangoztatta a külügyminiszter. Ez azonban nem jelenti a fegyveres erők jelenlegi sruktúrájának megváltoztathatatlanságát. A társadalmi szervezetek - köztük a békemozgalom - éppen e területen vállalhatnak úttörő szerepet, különféle konkrét ötletekkel, javaslatokkal segítve az új védelmi koncepció kimunkálását. Közép-kelet-európai létünk története arra figyelmeztet minket, hogy kulcsfontosságú érdekeinket számbavéve nem feledkezhetünk meg a szomszédainkhoz fűződő jó viszony ápolásáról sem. Azt azonban még szomszédaink sem várhatják el - hangoztatta a külügyminiszter -, hogy a reformfolyamatot feláldozzuk a jószomszédság látszatáért. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az OBT vezetőivel találkozott a külügyminiszter (3. rész)
|
A követendő cél itt is az lehet, hogy nemzetközi környezetünket minél mélyebben ismertessük meg törekvéseinkkel, szándékainkkal. Különösen értékes segítséget nyújthatnak ehhez a népi diplomácia eszközeivel a társadalmi szervezetek, mozgalmak, mindenekelőtt a békemozgalmak. Összegezve az elmondottakat, Horn Gyula úgy vélte: a hazai társadalmi folyamatok azt szolgálják, hogy Magyarország felzárkózzék Európához. Ez a cél egybeesik a békemozgalom egyik fő törekvésével, a közös európai ház megteremtésének gondolatával is. Ennek kapcsán a magyar diplomácia vezetője a közös európai otthon létrehozásának eszméjét az utóbbi négy évtized legjelentősebb kezdeményezései közé sorolta, mint olyan javaslatot, amely elősegíti a kontinens tömbökre szakadt részeinek közeledését. Horn Gyula azt kérte az OBT képviselőitől, hogy a mozgalom a maga sajátos eszközeivel járuljon hozzá e kezdeményezés megvalósításához, átültetéséhez a gyakorlatba. A külügyminiszter javasolta, hogy az OBT keretein belül külön csoportot hozzanak létre e kérdések tanulmányozására. (MTI)
1989. június 21., szerda 18:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|