Rendszerváltás és az MTI

	Az OBT vezetőivel találkozott a külügyminiszter (1. rész)
1989. június 21., szerda - A viharos gyorsasággal átalakuló magyar belpolitika, a különféle szervezetek, szerveződések, mozgalmak, illetve az egyes emberek cselekvő részvételét ösztönző közélet újfajta kapcsolatok kialakítását követeli meg az állami intézmények és a társadalmi szervezetek között. E gondolat szellemében, az elmúlt évtizedek paternalista, gyámkodó viszonyrendszerét felváltó partneri együttműködés jegyében találkoztak szerdán Horn Gyula külügyminiszterrel az Országos Béketanács vezetői. Az állami ,,nagydiplomácia,, és a társadalmi kezdeményezésekre építő ,,népi diplomácia,, kapcsolódási pontjait, együttműködési lehetőségeit körvonalazó beszélgetésen Sztanyik B. László elnököt, Barabás Miklós főtitkárt és Aranyos Zoltán református zsinati főtanácsost, az Egyházközi Békebizottság főtitkárát látta vendégül a magyar külügyek irányítója. Az Országos Béketanács szerepét értékelve Horn Gyula mindenekelőtt arról biztosította vendégeit, hogy a tárca valódi partneri kontaktusokat szeretne ápolni a magyar társadalmi szervezetekkel, köztük a békemozgalom szervezeteivel. Ezzel kapcsolatban általános érvényű figyelmeztetésként fogalmazta meg: az állami és a társadalmi szféra viszonyrendszerének újragondolásakor feltétlenül el kell kerülni azt, hogy a párt gyámkodását a társadalmi szervezetek felett most az állami intézmények gyámkodása váltsa fel. Ennek kapcsán a külügyminiszter elismeréssel szólt az OBT-ről, amely az elsők között határozta el tevékenységének megújítását. Ez az elhatározás pusztán nem a hazai reformfolyamatokra volt kedvező hatással, hanem a nemzetközi színtéren is elősegítette az újfajta gondolkodásmód elterjedését a békemozgalomban. A békemozgalomban mindinkább teret nyerő újfajta megközelítés lényegét Horn Gyula abban foglalta össze, hogy míg korábban egy-egy világpolitikai-stratégiai kérdésre - így például a középhatótávolságú rakéták körüli vitára - összpontosították figyelmüket a békeaktivisták, addig most körükben is a biztonság komplex értelmezése került előtérbe. Ennek nyomán a békemozgalmak tevékenysége napjainkban már a politikai kapcsolatok, a gazdasági kérdések és az emberi jogok széles körét magában foglalja. (folyt. köv.) 1989. június 21., szerda 18:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »