|
|
 |
|
 |
Magyarországi helyzetjelentés
|
Washington, 1989. június 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Kedves hallgatóink, Magyarországgal foglalkozó összeállításunkban
Thassy Jenőt kapcsoljuk Budapestről.
- Budapesten az ördög veri a feleségét, süt a nap és esik az
eső, és mindkettő egyszerre történik. Az időjárás április elejét
sejteti és talán még a szeszélyes, változó hangulat tett rá, hogy a
kitűnő Gáti Károly professzorral folytatott interjú egy mondatát
nyomozni kezdjem. Ezt mondta: a jövőt illetően itt Budapesten
majdnem mindenki pesszimista, pontosabban mindenki, akivel beszéltem
- engem leszámítva.
Miért? Erre igyekeztem ma különböző interjúk készítése között
választ keresni.
Az egyik vélemény, amit nem is egy embertől hallottam, nem
tetszik nekünk az, ami Kínában történik, a letartóztatási hullám, a
megtorlás emlékeket idéz 1957-ből. Ezt követik az újságcikkel a
magyar lapokban, például a Szabad Népből a Prágai aggodalom című
cikk. A magyar ellenzék szabad kezet kapott - írja, és a Rude
Pravoból idéz, amely a pénteki temetés gyászbeszédeinek egyes
aktusairól azt mondja, a legnagyobb megértés esetén sem lehet
másként nevezni, mint az MSZMP, a Szovjetunió és általában a
szocializmus elleni kirohanásoknak.
Ezután a Szabad Nép cikke idézi a pozsonyi Pravdát, amely A
kegyelet politizálása című kommentárjában ezt írja: a 9 órás
szertartáson, amely monumentalitásával túltett még a legendás
Kossuth Lajos múlt század végi temetésén is, minden az ellenzék
rendezésében zajlott, az ellenzék szabad kezet kapott, senki sem
tiltott meg neki semmit sem, teljesen szabadon rendelkezett idővel,
térrel és mikrofonokkal. (folyt.)
1989. június 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Magyarországi helyzetjelentés - 1. folyt.
|
A beszédek megmutatták mire használta ki ezt a szabadságot. De
talán jó volt ez így, jobb a világos beszéd, mint a képmutatás. Most
mindenki láthatta, kihez van szerencséje. És ehhez a kórushoz
csatlakozott Románia is. Bukarestben megjelent a következő cikk -
idézem:
A két országos napilap, a Románia Libera és a Scinteia
Tineretului beszámolókat közöl azokról a tiltakozó gyűlésekről,
amelyeket vasárnap rendeztek Romániában. Arad, Bihar, Kolozs,
Máramaros, Szatmár és Szilágy megyében, továbbá Bukarestben és a
közigazgatásilag a fővároshoz tartozó Ilpov(?) mezőgazdasági
szektorban, üzemekben és termelőszövetkezetekben ítélték el a
magyarországi szocialistaellenes és románellenes megnyilvánulásokat.
A kormány hivatalos állásfoglalását és erélyes tiltakozását
támogatva a gyűlések részt vevői arról nyilatkoztak, hogy június
16-ikán újratemettek egyes magyar állampolgárokat és ez fasiszta,
szocialistaellenes megnyilvánulásokká vált.
Horn Gyula külügyminiszter interjút adott a Magyar Rádiónak és
ebben kijelentette; hogy a román tiltakozó jegyzék az események
előtt készült, nem fedi a tényeket, majd így folytatta:
Nem válaszoltunk és egyelőre nem készülünk válaszra, meg kell
mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve
annak szövege. Tudniillik a gyászszertartáson, vagy előtte mi nem
tapasztaltunk olyan kirohanásokat, vagy olyan kitételeket, amelyeket
a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta
és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni,
hogy megítélésem szerint a gyászszertartás nem csupán méltóságteljes
volt, hanem mértéktartó is, egy-két beszédtől eltekintve, gondolok a
Hősök terén elhangzott utolsó beszédre - így Horn külügyminiszter.
(folyt.)
1989. június 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyarországi helyzetjelentés - 2.
|
Gáti Károllyal folytatott interjúmban a kiváló amerikai magyar
politológus azt mondta, hogy miként a kulturális forradalom idején
Kínában a négy bandita bűnszövetkezete terrorhullámot indított el,
úgy most itt és Kelet-Európában a négy keményvonalas: Románia,
Csehszlovákia, Kelet-Németország és Bulgária szövetkeznek a
reformista Magyarország és Lengyelország ellen, valamint a
Szovjetunió ellen. De a négyet - mondotta Gáti professzor - ötre is
ki lehet kerekíteni, Kínát is beleértve.
Ezt az interjút kedden reggel készítettem Gáti professzorral,
eddig még nem továbbítottam, és ekkor még nem volt ismeretes
Budapesten a szovjet tévé hosszú korholása, amelyről jelentésem
elkészítésekor még Budapest közönsége sem értesült, jó magam csupán
a hírét hallottam.
Az itteni várakozás és a változás hangulatába belejátszik az a
tény is, hogy az MSZMP pénteken központi bizottsági értekezletre
készül, és erről is volt egy egy érdekes passzus Horn
külügyminiszter interjújában a Népszabadságban. A kérdező, a
Népszabadság közli pontosabban, helyesbítek, az interjút a budapesti
rádió folytatta, nyomtatott szövegét a Népszabadságból veszem
éspedig a következő passzust:
A rádióriporter kérdése Horn külügyminiszterhez:
Engedjen meg néhány személyes kérdést. Az utóbbi hetekben önt,
mint a párt egyik esetleges, esélyes, lehetséges főtitkárát
emlegették. Az ön akaratával vagy akaratától függetlenül?
Horn külügyminiszter válasza:
Ezt én is a sajtóban láttam, olvastam, velem erről senki sem
beszélt. Én ezzel még nem foglalkozom, hiszen nemrég neveztek ki
külügyminiszternek, úgyhogy én abban látom most alapvető
feladatomat, hogy a külügyi területen rendre menjenek a dolgok.
(folyt.)
1989. június 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Magyarországi helyzetjelentés - 3. folyt.
|
És egy újabb kérdés a rádióriportertől:
Igen, csak hát most olyan napokat élünk, hogy új főtitkár kell,
ezt olvassuk és ezt halljuk, és ezt én komolyan kérdezem: valóban új
főtitkár kell-e?
Horn külügyminiszter válasza:
Én úgy ítélem meg, hogy Grósz Károlynak óriási érdemei vannak -
szerintem - a változásokban, amelyek ebben az országban végbementek.
Mindezideig a Központi Bizottságban és hangsúlyozom a testületet,
nem merült fel Grósz Károly távozásának szükségessége. Ellenkezőleg,
legutóbb, amikor újraválasztottuk a Politikai Bizottságot és benne a
főtitkárt, Grósz Károlyt elsöprő többséggel, azt hiszem egy-két
ellenszavazattal, elenyésző számú ellenszavazattal választották
újra. Tehát a Központi Bizottságban ezideig nem merül fel a
Grósz-ügy vagy a Grósz-probléma.
És végül az utolsó kérdés:
Mert az lehetséges, hogy a Politikai Bizottságban felmerült
ilyen gondolat és lehet, hogy amikor beszélgetünk, éppen erről van
szó, de a döntést hozó testület, a Központi Bizottság távol esik a
Politikai Bizottság ilyesfajta akaratától.
Horn külügyminiszter válasza:
Azt nem tudom, hogy a Központi Bizottság, ha ilyen javaslat
lesz, milyen álláspontra helyezkedik. Pénteken kiderül, de szerintem
ezt nagyon alaposan fogja megvitatni a Központi Bizottság.
Mindezt azért idéztem hallgatóimnak, hogy ezzel is érzékeltessem
a várakozás és a változás hangulatát Budapesten, amely most péntekre
vár, az újabb döntésre a pártban és az esetleges változásra, amit a
mende-monda máris felkapott, nagyon sokan mondják és hiszik azt,
hogy Grósz Károlyt menesztik pénteken, tehát erre a választ a
pénteki nap adja meg. +++
1989. június 20., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|