|
|
|
|
Interjú Horn Gyulával (1. rész)
|
1989. június 19., hétfő - Horn Gyula külügyminiszter hétfőn interjút adott a Magyar Rádió Első kézből című műsora két szerkesztő riporterének, Havas Henriknek és Forró Tamásnak.
- A Scinteia című román pártlap közleménye alapján Bukarestben a Külügyminisztériumba kérették hazánk nagykövetét, Szűcs Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a magyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását amiatt, hogy - román megfogalmazás szerint - Nagy Imre és társainak június 16-i temetésén szocialistaellenes, románellenes, nacionalista, revansista megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magyar kormány a román nyilatkozatra? - Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal - mondta Horn Gyula. - Meg kell mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve annak a szövege. Tudniillik gyászszertartáson vagy előtte mi nem tapasztaltunk olyan kirohanásokat vagy olyan kitételeket, amelyeket a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy megítélésem szerint a gyászszertartás nem csupán méltóságteljes volt, hanem mértéktartó is egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre, ami amely ellentétes volt az egész szertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget nekem az az érzésem, hogy ez előre megszerkesztett anyag volt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, ami valójában történt június 16-án. - A diplomáciában számít az, hogy mi hangzott el és mi nem, vagy csak az a fontos, hogy ők mit állítanak, mert az a szó, hogy Románia vagy Erdély, el sem hangzott. - A diplomáciában is feltétlenül számítanak a tények, tehát azoktól nem függetlenítheti magát senki sem. Ugyanakkor ahogy a két ország viszonya alakul az utóbbi években, hónapokban, ez a hangnem, vagy ez a tartalom, amely függetleníti magát a tényektől nem szokatlan. (folyt. köv.)
1989. június 19., hétfő 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Horn Gyulával (2. rész)
|
- Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy Románia miként reagál nekik esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra? - Mi minden szocialista ország reagálására, illetve véleményére odafigyelünk, számunkra létkérdés, hogy elsősorban a szomszédokkal jó viszonyunk legyen. Ugyanakkor mindaz, ami ma nálunk történik, s ami június 16-án is történt, a nagy fontosságú napon, az magyar ügy, amit a legtöbb országban nagyon méltányolnak. Az viszont nem jó, hogy egyes szomszédaink kiragadnak egy-egy szélsőséges megnyilatkozást, például azokat a szovjetellenes kirohanásokat, amelyek egy-egy személy részéről elhangzottak, mert nem ezek jellemezték a megemlékezést. - Ön azt mondta, hogy nem reagáltak, s várhatóan nem is fognak. Mi ennek az értelme, miért nem utasítja vissza keményen és határozottan a magyar Külügyminisztérium a románok nyilatkozatát? Nem lenne ez diplomatikus vagy politikus ebben a helyzetben? Mert ez így beismerésnek látszik. - Miért lenne beismerés? Aki figyelemmel kísérte az eseményeket, az tudja, hogy mi történt. Tehát külön reagálni egyelőre nincs szándékunkban, s ezt különben sem a Külügyminisztérium, hanem a kormány dönti el. - Ön azt mondta, hogy előre készültek Romániában erre a nyilatkozatra. Mi célból? - Azt hiszem, hogy mások is joggal vetik fel ugyanezt, pontosan azért, mert Románia neve el sem hangzott. - Milyen eredményt várhat Románia ettől a demonstrációtól? - Megint csak feltételezésekre vagyok utalva. Megítélésem szerint ez beleillik abba a politikába vagy abba a magatartásba, ami most már hónapok óta jellemzi az ottani politikai életet, s ennek lényege az, hogy folyamatosan bírálják, elmarasztalják a mi belső változásaink folyamatát. Ezt kifejezetten úgy igyekeznek beállítani, mint amelynek románellenes jelentéstartalma van, pedig szó sincs erről, hiszen mi nem minősítjük a román párt, vagy a román vezetés belpolitikáját. Tehát én úgy ítélem meg, hogy ebbe az egész magatartásba illeszkedik bele ez az esemény. (folyt. köv.)
1989. június 19., hétfő 19:48
|
Vissza »
|
|
Interjú Horn Gyulával (3. rész)
|
- Románia nem attól érezheti sértve magát, hogy 1956 után egész más volt a magyar és a román párt viszonya? És tulajdonképpen meglehetősen egyforma utat kezdtünk és jártunk. - A kezdet valóban egyforma volt, de azután fokozatosan nőttek a különbségek, a stílusbéli jegyek különbözőségei, a politikáknak az eltérései főképpen a belső helyzettel vagy a nemzetiséggel, a nemzetiséghez való viszonnyal kapcsolatban. De kezdetben is, azt hiszem, már 1956 november 4-ét követően is megmutatkoztak elég jelentős különbségek. És ezek fokozatos növekedése vezethetett el ehhez a magatartáshoz. - Az a tény, hogy Nagy Imrét és társait éppen Romániában tartották fogva, valamiféle kötelezettséget jelenthetett egészen mostanáig a magyar kormányzatnak. Talán ilyen alapon kérhetnének számon rajtunk bármit is a románok? Ebben a kérdésben talán ez is benne van. - Én ezt nem hiszem, nem, mert ebben Románia csak közvetítő szerepet játszott, tehát Nagy Imre sorsának alakulásában nem a román vezetés játszott meghatározó szerepet, nem volt értelmi szerzője az ítéletnek. - Mit kell érteni azon, hogy a román Külügyminisztériumban fogadták egyes országok diplomáciai képviseletének vezetőit és tájékoztatták őket a Budapesten lezajlott ellenséges megnyilvánulásokkal kapcsolatban kialakított román álláspontról? - Erről nekünk nincs pontos információnk, mi is csak különböző hírügynökségi jelentések alapján értesültünk róla. Azt se tudjuk pontosan, hogy kiket fogadtak vagy kiket tájékoztattak, a konkrétumokat nem ismerjük. - Figyelemre méltó, hogy Jan Fojtik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára néhány héttel Ceausescu prágai látogatása után a román reagáláshoz hasonlóan nagyon élesen szólt arról, ami ma Magyarországon történik. Úgy fogalmazott, hogy a szocializmus megújításának zászlaja alá nem egy esetben ellenforradalmi erők állnak Magyarországon. Időben ez a csehszlovák megnyilatkozás szembetűnően egybeesett a romániai reagálásokkal. Ehhez még hozzátenném azt, hogy a legújabb információk szerint Csehszlovákia és Románia szinte egyszerre mondta le az erre a hétre tervezett közös határvizi tárgyalásokat. (folyt. köv.)
1989. június 19., hétfő 19:49
|
Vissza »
|
|
Horn Gyula interjú (4. rész)
|
- Ami Fojtik nézeteit illeti, mi azokat jól ismerjük, hiszen ő nagyon gyakran fogalmazott meg kemény állásfoglalásokat - nemcsak most, hanem a múltban is - , s ezek jelentősen eltértek a legtöbb szocialista ország álláspontjától. Ugyanakkor az ő véleményét mi nem azonosítjuk sem Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, sem pedig a prágai kormánynak az álláspontjával. Én úgy fogom fel, mint valami egyéni véleményt, amelyet ugyanakkor nem tudunk elfogadni, hiszen ez meglehetősen durva beavatkozás a magyar belügyekbe, másfelől minősíti az itteni folyamatokat, méghozzá rendkívül negatívan, harmadsorban pedig egyfajta felhívást is tartalmaz. Ezt én az ő személyes véleményének tekintem. Másfelől viszont nem tudok olyan komoly eseményről, amely károsan befolyásolná a magyar-csehszlovák kapcsolatokat, hiszen mind a politikai érintkezések folyamatában, mind a gazdasági együttműködésben folyamatos az előrelépés a két ország között. Harmadsorban pedig, amikor Nicolae Ceausescu a közelmúltban Prágában járt, gondosan tanulmányoztuk a megjelent dokumentumokat, s azokban egyetlen olyasfajta utalás sincs, amely valamiféle közös nézetet fejezne ki a magyarországi fejleményekkel, eseményekkel kapcsolatban. Ezeknek a konkrét eseteknek, hogy mit mondtak le most valamiféle gazdasági vagy egyéb alsó szintű találkozó kapcsán, feltehetően technikai, vagy egyéb okai vannak. - Csütörtökre ki volt tűzve egy közös magyar-csehszlovák rádióműsor. ,,Rádióhíd a Dunán,,, hogy a közeledés jegyében beszéljünk az erőművel kapcsolatos magyar-csehszlovák ügyekről. Ezt is lemondták, és nagyon érdekes módon a Nagy Imre temetés után. Nem tudom, hogy egy ilyen ténnyel kezd-e valamit a Külügyminisztérium. Minket mindenesetre zavar. - Nem ismerem az okát, ezzel együtt, hogyha szükségesnek látják itt a rádióban, akkor mindenképpen eljárunk annak érdekében, hogy sor kerüljön erre a találkozóra, hiszen az ilyen események nagyon fontosak a két ország kapcsolatai szempontjából. (folyt. köv.)
1989. június 19., hétfő 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula interjú (5. rész)
|
- Reagált-e hivatalosan a Szovjetunió arra, hogy a temetés előtti estén a FIDESZ aktivistái tüntetést rendeztek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt, sőt a temetés egyes szónokai a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok azonnali kivonását követelték? - Hivatalos reagálás nem történt, csak a szovjet sajtóban megjelent írásokat ismerem, mint azt már említettem is, a tüntetés azonban nem használt a két ország kapcsolatának. Véleményem szerint ezek a megnyilvánulások nem éppen felelősségteljes gondolkodásról árulkodnak. Ugyanis nekünk alapvető szükségünk van arra, hogy ne csak jóban legyünk a mai szovjet vezetéssel, hanem folyamatosan erősítsük a kapcsolatokat, a bizalmat. Az ilyen szélsőséges megnyilatkozások ennek a jó szándéknak a gyengítését jelentik. A magyar kormánynak nincs szándékában, és nem is akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ilyesfajta tüntetéseket adminisztratív eszközökkel tiltson be. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közvélemény határolódjék el az ilyen jelenségektől. Annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy akár a tüntetés, akár a Hősök terén elhangzott már említett egyik beszéd csak egy nagyon kis csoportnak a véleményét fejezi ki. Hozzáteszem, hogy abban nemcsak szovjetellenes kitételek voltak, hanem nagyon éles, mondhatni útszéli hangnemben fogalmazott, gyűlölettől átitatott kommunistaellenes kijelentések is, amelyek végül is hasonló érzést válthatnak ki mások részéről. Tehát ez éppen nem a nemzeti megbékélést és a közös cselekvés ügyét szolgálja. - A temetésen nem képviseltette magát a Kínai Népköztársaság. Nagyon sok megfigyelő párhuzamot vont az 1956-os magyarországi és a néhány héttel ezelőtti véres pekingi események között. Nagyon jelentős-e az a veszteség, amely a pekingi események kapcsán minket ért? Egy reformirányba haladó Kína tűnik úgy, hogy elvált tőlünk, vagy elváltak útjaink? - Én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy semmiképpen sem használnak azok az események a reformfolyamatoknak. Bízom abban, hogy Kínában is előbb-utóbb ez a folyamat kerül ismét előtérbe. Mindeddig kapcsolatunkban nem éreztük a hatását az ottani eseményeknek, és mi szeretnénk előrelépni a viszony fejlesztésében. (folyt. köv.)
1989. június 19., hétfő 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gyulával (6. rész)
|
- Engedjen meg még néhány kérdést a magyar külpolitikát illetően. Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolta a Magyarországra készülő Bush amerikai elnöknek, hogy kovácsoljon ki egy amerikai-nyugateurópai-japán együttműködést Magyarország és Lengyelország megsegítésére. Tud-e már a magyar minisztérium konkrétumokat mondani arról, hogy mit várhatunk Bush elnök látogatásától? - Elkezdődött a Bush-látogatás előkészítésének intenzív szakasza. Van egy közösen kialakított csomagterv elképzelés, amely egyezményeket, tervezeteket, megállapodásokat ölel fel, szándéknyilatkozatokat és konkrét, mindenekelőtt gazdasági vállalkozásokat. Természetesen aligha valósul meg mindez a látogatás alatt vagy közvetlenül előtte, hiszen egy hónap sincs addig. Viszont Bush elnök látogatása nagyon sok olyan új vállalkozás elindításához adhat nagy ösztönzést, amely új fejezetet nyithat a magyar-amerikai kapcsolatokban. - Gorbacsov NSZK-beli látogatásának volt-e üzenete Magyarország számára? - Mindenképpen. Az egyik üzenet az volt, hogy megfogalmaztak, illetve aláírtak egy megállapodást, amelynek a lényege azt fejezi ki, hogy új Európát kell teremteni, amely mentes a hegemon törekvésektől. Ez különösen a kis és közepes országok - így hazánk - számára is rendkívűl fontos, hiszen jelentősen kiszélesíti az említett országok, köztük Magyarország mozgásterét, lehetőségeit, szolgálja törekvéseit. A másik: olyan széles körű gazdasági együttműködési megállapodások megkötésére, aláírására került sor, ami számunkra ugyancsak biztatást jelent a magyar-NSZK kapcsolatokban. Végül a harmadik: nekünk régóta az volt a véleményünk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kulcsfontosságú szerepet tölt be nem csupán Európában, hanem a kelet-nyugati viszonyban is. Ha a szovjet-NSZK kapcsolatok egész rendszere megváltozik, új dimenziókat, új lendületet kap, ez nagyon jótékony hatással lehet az egész európai helyzet alakulására. (MTI)
1989. június 19., hétfő 19:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|