|
|
 |
|
 |
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (1.rész)
|
1989. június 10., szombat - Megszületett a megállapodás az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között a tárgyalások megkezdéséről. Fejti György, az MSZMP KB titkára, az Ellenzéki Kerekasztal 9 képviselője - Baranyai Tibor (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), Fodor Gábor (FIDESZ), Hardi Péter (Független Kisgazdapárt) Kerényi Imre (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája). Sólyom László (Magyar Demokrata Fórum), Szakolczai György (Keresztény Demokrata Néppárt), Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége) Varga Csaba (Magyar Néppárt), Zétényi Zsolt (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság), - a harmadik oldal részéről Berényi Ferenc (Münnich Ferenc Társaság), Gyurcsány Ferenc, (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség), Kemény Csaba (Baloldali Alternatíva Egyesülés), Kerekes Imre (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége), Kukorelli István (Hazafias Népfront), Kósáné Kovács Magda, (Szakszerevezetek Országos Tanácsa,) Soósné Dobos Mária (Magyar Nők Országos Tanácsa) szombat délután a Központi Bizottság székházában kézjegyével látta el az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodását az érdemi, politikai tárgyalások megkezdéséről. Az ünepélyes aktust követően nemzetközi sajtótájékoztató kezdődött. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 16:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (2. rész)
|
Bevezető nyilatkozatában Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára a
társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak nevében üdvözölte az
előkészítő szakasz lezárását, azt a megállapodást, amely lehetővé
teszi az érdemi tárgyalások megkezdését. Ugyanakkor rámutatott: a
közvélemény által joggal igényelt eredmény eléréséhez további
erőfeszítések szükségesek. A harmadik oldal elutasít minden olyan
értelmezési törekvést, amely a társadalmi szervezetek és mozgalmak
tárgyalási jogát másoktól származó engedménynek tekinti. Mint
mondta, e szervezetek megítélése szerint az érdemi tárgyalások
lehetőségének megteremtésében minden résztvevőnek szerepe van és a
harmadik oldalon helyet foglalók önmérséklete és politikai érettsége
jelentős mértékben hozzájárult a kompromisszum megkötéséhez.
Hangsúlyozta, hogy egyenrangúságuk megkérdőjelezése a tárgyalás
bármelyik szakaszában felboríthatja az előzetes konszenzust.
Elmondta: egyezséget kötöttek abban, hogy a politikai
intézményrendszer átalakításának kérdéseiben a Hazafias Népfront, a
gazdasági és szociális válság kezelésében pedig a SZOT közvetíti a
szervezetek álláspontját.
Tölgyessy Péter, az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében nagy
sikernek minősítette az aláírást, és fontos feltételnek a
demokratikus átmenethez. Véleménye szerint ez felvillantja a reményt
a magyar nemzet számára, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből
tárgyalások útján eljuthasson a szabad választásokhoz. Hangsúlyozta:
az ellenzék soha sem akart a nép felett egyezkedni, s a mostani
tárgyalásoknak sem az a célja, hogy osztozkodjanak a különböző
miniszteri tárcákon, a parlamenti helyeken, hanem az, hogy az ország
kifejezhesse valódi akaratát. Az ellenzék célja a tárgyalásokon,
hogy politikai döntések szülessenek, egyebek közt a párttörvényről,
a választójogi törvényről és további más sarkalatos törvényről.
Fejti György, az MSZMP KB titkára fontos eseménynek minősítette
az érdekegyeztető tárgyalások technikai előkészítésének lezárását és
az érdemi munka megkezdését. Emlékeztetett arra, hogy jelentős
nézetkülönbségeket kellett áthídalni. Biztató jel a jövőre nézve,
hogy ez sikerült. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (3. rész)
|
A tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a három
egyenrangú partner a nemzet érdekeiért kiván cselekedni. Az MSZMP
nem a nézetkülönbségekre, hanem a közös pontokra kivánja a figyelmet
fordítani. Érdekazonosság van abban, hogy a legfontosabb a mai
társadalmi, gazdasági, politikai válságból való kiút megtalálása. A
tárgyalófeleknek abban kellene versenyeznie, hogy ki tud jobb
elgondolásokat ajánlani e válság kezelésére. Egyetértés van abban
is, hogy az átmenetnek békésnek kell lennie, el kell kerülni a
társadalom destabilizálódását. Meg kell keresni a kompromisszumokat
a nézetkülönbségek kiegyenlítésére. Szólt arról is, hogy a most
megkötött megállapodások a politikai megegyezésre irányúlnak, de a
tárgyalások részét képezi azoknak a törvényeknek az elfogadása is,
amelyek a demokratikus átmenetet segíthetik elő.
Az újságíróknak kiosztották az érdemi politikai tárgyalások
megkezdésérűl szóló megállapodást. Ebből kitűnik: az egyenrangú
tárgyaló felek elfogadják, hogy a hatalom alapja a népfelség. A
szuverenítást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki. A
közakaratnak előzetes megkötöttségek nélkül szabad választásokon
kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit kötelez. Az
okmány azt is rögzíti, hogy a politikai konfliktusok megoldása csak
békés, erőszak mentes módon történhet. Egyetlen társadalmi szervezet
sem rendelkezhet a fegyveres testületek felett. A tárgyalások célja
olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez
csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok
tervezetei. A tanácskozás azonban nem gyakorol közvetlen közjogi
funkciókat. Abban is megállapodás született, hogy a tárgyalások
ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől,
amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. A politikai
megállapodásokat valamennyi tárgyaló fél saját szervezetében
elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, a megállapodások
érvényre juttatását pedig minden rendelkezésre álló politikai
eszközzel biztosítja.
A tárgyaláson résztvevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg
a konszenzus formálása során. A partnereket egy-egy szóvivő
képviseli. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a társadalmi
szervezetek és mozgalmak bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az
Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el azzal,
hogy kinyilvánítják támogatásukat az MSZMP és az EK megegyezésre
jutásában, s e folyamat aktív részesévé kivánnak válni. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (4. rész)
|
Kérdésekre válaszolva elmondották, hogy az első plenáris ülés
június 13-án, kedden 17 órakor a Parlament Vadásztermében kezdődik
Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének részvételével. Erről a
televizió helyszíni közvetítést ad. Fejti György azt is elmondta,
hogy a kormányzat politikai és gazdasági szakértői is részt vesznek
a bizottságok munkájában. Még vita van a politikai és a gazdasági
csomag tartalmáról. Szerinte mindkét kérdés egyformán fontos, mert
nemcsak a politikában, hanem a szociális szférában is
robbanásveszély fenyeget, ha a válságot nem sikerül kezelni.
Tölgyessy Péter elmondta, hogy az EK, szemben az MSZMP-vel, nem két,
hanem hét albizottság felállítását látja szükségesnek. Ezek közül az
egyik foglalkozna a gazdasággal, de főleg a stratégiai kérdésekkel,
a többi a politikai kérdéseket tárgyalná. A napi konfliktusok
kezeléséről a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, amely
akárcsak az EK-ban, a mostani tárgyalásokon is megfigyelőként vesz
részt, a kormánnyal tárgyalna. Kósáné Kovács Magda hozzátette, hogy
a több mint négy millió taggal rendelkező SZOT nagy hangsúlyt kiván
helyezni a gazdasági problémákra, ugyanakkor a politikai kérdések
megvitatásában csak megfigyelőként venne részt.
Az MTI kérdésére az MSZMP delegációjának személyi összetételéről
Fejti György annyit árult el, hogy a várhatóan három tagú
tárgyalócsoportot Grósz Károly vezeti, s tagja lesz az egyik
államminiszter is. Az EK még nem tudja, hogy 9, vagy 18 főnyi
delegációval képviselteti magát a plenáris üléseken.
Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a politikai tárgyalásokat jó
lenne felgyorsítani, hogy a párttörvényről, az alkotmány és a Btk
módosításáról június 27-ig megállapodás szülessen. Ugyanis akkor
kerülnének ezek a törvénytervezetek a parlament elé. Utalt az aláírt
megállapodásnak azon pontjára, amely kimondja, hogy a törvényalkotás
nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Arra a kérdésre, hogy
a parlament, amelyben többségben vannak az MSZMP tagjai, elfogadja-e
majd a politikai tárgyalásokon hozott döntéseket, Fejti György
elmondta, hogy az MSZMP közvetett eszközökkel kivánja a közös
akaratot érvényesíteni. Elhangzott az is, hogy az érdemi
tárgyalásoknak legkésőbb a választásokig be kell fejeződnie. A
választások időpontja is a megbeszéléseken dől majd el, de
nagymértékben függ attól is, hogy az ellenzék mennyiben tanúsít
önmérsékletet a jelenlegi kormánnyal szemben. Ha sorozatosan
kétségbe vonja intézkedéseit, akkor valószínűleg hamarabb lesz
szükség választásokra - mondta az MSZMP KB titkára. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (5. rész)
|
Egy kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter kifejtette, hogy az EK
felelősséget érez a gazdasági válság miatt, de arra nem
vállalkozhat, hogy kormányzati hatalom nélkül részt vállaljon a
döntések végrehajtásában. Fejti György megjegyezte: nem érti, hogy
az EK hogyan lehet egyidejűleg a politikai kérdésekben kompetens, a
gazdasági problémákban pedig nem. Mint mondta, a destabilizáció
nemcsak a politikában, de a gazdaságban is nagy problémákat okozhat.
Végezetül a KB titkára arról szólt: a tárgyalások során a
nézetkülönbségek talán fennmaradnak, az MSZMP-nek azonban nem
érdeke, hogy a megbeszélések holt pontra jussanak. Az EK szóvivője
azt hangsúlyozta, hogy egyik fél sem tudja a másik nélkül megoldani
a politikai és a gazdasági válság kezelését. (MTI)
1989. június 10., szombat 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|