|
|
 |
|
 |
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy
|
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy BBC
--------------------------- London, 1989. május 23.
Panoráma
Horn Gyula magyar külügyminiszter szerint Nagy Imre az 1956-os
forradalom miniszterelnöke és a vele együtt kivégzettek egy
kirakatper áldozatai voltak. A forradalom mártírjainak földi
maradványait - 31 évvel kivégzésüket követően - június 16-ikán
hantolják majd el, de amint Pártos Gábor, a BBC kommentátora
hírmagyarázatában rámutat, 1956 eseményeinek újraértékelése az MSZMP
vezetőségében a reformisták és ellenfeleik között zajló politikai
harc részét képezi:
- Tovább követeli politikai áldozatait a magyar forradalom. Két
héttel ezelőtt Kádár János, akit 1956 novemberében a szovjet
csapatok juttattak hatalomra, elvesztette az MSZMP élén betöltött
tiszteletbeli pártelnöki funkcióját.
A 77 éves Kádár nyugalomba vonulását egészségi okokkal
magyarázták, de e magyarázat ellenére kétségtelen, hogy Kádár súlyos
tehernek bizonyult az MSZMP számára. Annál is inkább igaz ez, hiszen
végső soron őt terheli a felelősség az 1956-os forradalmat követő
véres megtorlásért. E megtorlás legnevesebb áldozatai - Nagy Imre és
társai -, akiket titkos tárgyaláson ítéltek el, és kivégzésük után
jeltelen sírokban hantoltak el, júniusban végre méltó temetési
szertartásban részesülnek. De nemcsak Kádár az egyedüli politikai
áldozata az 1956-os forradalom lecsapódásának.
Berecz János, aki az 1980-as években a párt főideológusa volt, a
múlt hónapban elvesztette politikai bizottsági tagságát. Berecz volt
a szerzője annak a munkának, amelyet egészen a közelmúltig az
1956-os forradalom alapvető hivatalos történelmi feldolgozásának
tartottak. (folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy - 1. folyt.
|
A magyar kommunista vezetők, akik most egyre szélesebb támogatók
körére kívánnak szert tenni - tekintettel a több párt részvételével
tartandó választásokra -, mindenképpen el kívánják határolni magukat
az elmúlt 40 év kommunista uralma alatt elkövetett hibáktól és
bűnöktől.
A közelmúlt történelmének újraértékelését a párt egyik vezető
reformer politikusa, Pozsgay Imre irányítása alatt máris megkezdték.
Az újraértékelés első eredménye az a történészekből álló albizottság
által készített jelentés volt, melyet három hónappal ezelőtt adtak
ki. Mint ismeretes, a jelentés 1956 korábban ellenforradalomnak
nevezett eseményeit népfelkelésként értékelte újjá. Emellett a
történészek pozitívan értékelték Nagy Imre 1953-tól 1955-ig terjedő
első miniszterelnöki működését is, melynek során Nagy megkezdte a
magyarországi sztálinizmus legkirívóbb túlkapásainak felszámolását.
Ennek ellenére nem történt kísérlet arra, hogy elemezzék Nagy Imre
1956-os szerepét. A tény azonban, hogy három hét múlva sor kerül
Nagy Imre hamvainak méltó elföldelésére, komoly nyomást gyakorol a
kommunista vezetőkre, hogy végre felülvizsgálják azt a hosszú idő
óta tartott hivatalos álláspontot, miszerint Magyarország néhai
miniszterelnöke áruló volt.
Nagy Imre és általa képviselt álláspont teljes rehabilitálása
azonban komoly problémát jelent az amúgy is rendkívül megosztott
kommunista vezetőség számára. Grósz Károly pártvezető és a hozzá
hasonló centristák ugyanis attól tartanak, amennyiben feladják a
pártnak Nagy Imrével és az 1956-os eseményekkel kapcsolatban
fenntartott korábbi álláspontját, akkor ezzel aláássák az MSZMP
uralmának törvényességét. (folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy - 2. folyt.
|
A radikális reformerek azonban nem osztják Grósz dilemmáját. Ők
azt szeretnék, ha teljes szakítás történne a múlttal, és ez részét
képezi azon törekvésüknek, hogy a bolsevik mintára épülő monolítikus
MSZMP-t nyugati típusú demokratikus párttá alakítsák át. Ezt azonban
nem lehet elérni a múlt feldolgozása nélkül, beleértve ebbe 1956
tragédiájának újraértékelését is. Éppen ezért a reformerek most
mindent megtesznek ennek érdekében.
Több mint 100 kommunista reformkör a hét végén tartott ülésén
úgy határozott: tagjaik képviseltetni fogják magukat Nagy Imre
temetésén. Tegnap pedig Horn Gyula az ország újonnan kinevezett,
reformpártinak tartott külügyminisztere ugyancsak csatlakozott e
vélemény híveihez, amikor Nagy Imrét és társait olyan kirakatper
áldozatainak nevezte, akiknek meg kell adni az igazságot.
Függetlenül attól, vajon a közeljövőben igazságot
szolgáltatnak-e Nagy Imrének, vagy sem, Grósz Károly helyzete
súlyosnak tűnik, hiszen ha korábbi kijelentései ellenére most
beleegyezik Nagy Imre rehabilitálásába, akkor azt a benyomást kelti
majd, mint aki csupán népszerűsége érdekében cselekszik így.
- Könnyen meglehet tehát, hogy Grósz Károly lesz az 1956-os
forradalom utolsó, talán a legutolsó politikai áldozata - véli
Pártos Gábor. +++
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|