|
|
|
|
Pozsgay sajtóértekezlete
|
Pozsgay sajtóértekezlete SZER ------------------------ München, 1989. május 17. (Rajki László) Késő esti mai nap Időszerű belpolitikai kérdésekről nyilatkozott Pozsgay Imre államiniszter, a Politikai Bizottság tagja, Bécsben tartott sajtóértekezletén. Összefoglaljuk a fontosabb megállapításokat. A sajtóértekezleten Pozsgay Imre jogosultnak nevezte azokat a bírálatokat, amelyek az utóbbi hónapokban Grósz Károly főtitkárról hangzottak el pártban és a párton kívül egyaránt. Hozzáfűzte, hogy az MSZMP-nek őszi értekezletén új platformot kell kialakítania. Ennek leglényegesebb vonatkozásai között említette azt, hogy a pártnak meg kell bírkóznia saját múltjával és új, autentikus vezető személyiségre van szüksége. Az államminiszter kijelentette, hogy miután a párt magáévá tette a szabad választások gondolatát, ebből nyilvánvalóban következik az, hogy adott esetben ellenzéki szerepet kell vállalnia. Hozzáfűzte azonban, hogy az MSZMP határozottan törekszik irányító szerepének megtartására, ha nem is az abszolút többség megszerzésére. Pozsgay kitért a sajtó- és lelkiismereti szabadságról szóló új törvénytervezetre és elmondta, hogy ezáltal Magyarországon magánszervezetek és független csoportok számára is lehetővé válik rádió-, illetve tévéállomások létrehozása. Majd a készülű új párttörvény kapcsán elmondta, hogy a jövőben a választási hadjáratban résztvevő pártok támogatást kapnak az állami költségvetésből. (folyt.)
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay sajtóértekezlete - 1. folyt.
|
Pozsgay Imre a kádári demokratikus centralizmus elvét elutasítva kifejtette, hogy valódi demokrácia nélkül nem létezhet szocializmus és semmilyen célkitűzés nem igazolhatja azt, hogy akár egy pillanatra is korlátozzák az emberi szabadságjogokat. Úgy vélte, hogy Magyarországon ma a reformkommonizmusnak nincs alternatívája, és meggyőződése szerint a párton belül a túlnyomó többség nem tűrné el a sztálinista hagyományok felelevenítését. Ha ez mégis megtörténne, katasztrófához vezetne. Márpedig - jegyezte meg - Magyarország a XX. században már kimerítette katasztrófa-tartalékait. A bős-nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó kérdésre Pozsgay azt válaszolta: Budapest nem követ el szerződésszegést sem Csehszlovákiával, sem Ausztriával szemben. Hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság sohasem támogatta a beruházás tervét. A vízlépcső megépítésére vonatkozó döntés önkényes volt, és Bős-Nagymarost Magyarországon mindenki a sztálinizmus emlékművének tekintette. A politikai bizottsági tag Bécsben az újságírók előtt többek között elmondta még, hogy az államelnököt a jövőben várhatóan az eddigieknél jóval szélesebb hatáskörrel ruházzák föl, és a tisztség betöltője nem láthat el párttisztséget. A kérdésre, hogy vajon ő elvállalná-e az elnöki teendőket kijelentette: hogyha az emberek ezt kívánnák, akkor igen. +++
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|