|
|
|
|
Kárpátaljai magyarok
|
A kárpátaljai magyar Vatikáni Rádió keresztények helyzete Vatikán, 1989. május 11. --------------------- Leírva: 1989. május 12. Az Új Ember tavaly november 27-iki száma jelentette, hogy Paskai László bíboros most tavasszal Kárpátaljára látogat. A szovjet pártvezető, Jakovlev személyesen kereste fel a prímást Esztergomban, és közölte vele: látogatásához válassza ki a megfelelő időpontot, szeretettel várják. Paskai László bíboros-érsek a napokban levélben hozta tudomásunkra, hogy május 19-ikén indul Kárpátaljára. Kíséretéhez tartozik három pap: Horváth Miklós, Boán Béla és páter Hidász Ferenc, mint tolmács. A terv szerint szentmisét mutat be Munkácson, Ungváron és Beregszászon. Ez utóbbi városban meglátogatja Forgon Pál református püspököt és az ortodox püspököt, valamint találkozik a magyar papokkal és a hatóságok képviselőivel. Magyar kereszténység Kárpátalján - helyzetfelmérés Paskai László bíboros prímás látogatása előtt. Ezzel a címmel és alcímmel közölt tájékoztatót Skultéthy Csaba, a Rómában megjelenő Katolikus Szemle ezévi első számában. A magyar egyházfő május 19-ikén kezdődő látogatására készülve rövidítve ismertetjük a cikk második részét, amely konkrét adatokat nyújt a kárpátaljai keresztények helyzetéről. A Szovjetunióban tartott 1979. évi népszámlálás adatai szerint a birodalomban 171 ezer személy vallotta magát magyarnak. Ebből Ukrajnában 164 ezer, magában az Ukrajnához tartozó, annak Kárpáton túli körzetét alkotó Kárpátalján 158 ezer. Budapesti és nyugati szakértők a kárpátaljai magyarság tényleges létszámát általában 200 ezerre becsülik. Ehhez hozzáveendő a többször 10 ezer russzin - hivatalosan ukrán - aki tud, vagy legalábbis ért magyarul. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 1. folyt.
|
A népszámlálási ívekben a vallási hovatartozás kérdése nem szerepel, így e tekintetben csak becslésekre lehet támaszkodni. Ezek szerint az ott élő magyarság kétharmada református, egynegyed része- egyharmada katolikus, a többi evangélikus, továbbá baptista, ádventista és jehovista szórvány. A kevés zsidó, aki túlélte a deportálást, Magyarországra települt vagy kivándorolt. Hívő és gyakorló izraelita családról csak elvétve hallani. Négy és fél évtizedes, előbb totális, majd valamivel lazább állami erőfeszítés, a külvilágtól való elszigetelés, vallásos irodalom bevitelének a meggátlása, végül annak minimális megtűrése - mindez nem tudta elfojtani a kárpátaljai magyarság keresztény hitéletét. Szervezete és történelmi intézményei romokban, létszáma megritkult, de a szűk keretek, mostoha adottságok között is fennáll és működik. Hogyan fest ez a keresztény élet Paskai prímás látogatásának a küszöbén? - teszi fel a kérdést Skultéthy Csaba. - A többségi református egyház helyzete viszonylag kedvezőbb, hamarább lett megtűrt a katolikusnál - amit budapesti sajtójelentések is kellően tanúsítottak. 81 gyülekezetet számlált, ugyanannyi templommal. Ezekben a szolgálatot 21 lelkész látja el, közülük tizen 70 éven felüliek. Az egyháznak a 75 esztendős Forgon Pál beregszászi lelkész személyében immár több mint egy évtizede püspöke is van. Forgon 1979 óta a budapesti Református Teológiai Akadémia díszdoktora. 1987. őszén három új lelkészt iktathatott be, Magyarországra áttelepült két esperes helyébe újakat helyezhetett. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 2. folyt.
|
Ez év elejétől két kárpátaljai fiatal teológus hároméves ösztöndíjjal a budapesti Ráday Kollégiumban készülhet jövendő feladatára. Ez az első eset szovjet állampolgár keresztény teológus- jelöltek magyarországi tanulásának az engedélyezésére. Eddig csak néhány zsidó fiatalember részesült a kedvezményben, hogy a budapesti rabbiképzőben - amely az egyetlen Európa keleti felében - végezhesse el teológiai tanulmányait. A kárpátaljai református gyülekezetek számára sikerült még 1987-ben kieszközölni, hogy ezer énekeskönyvet és ugyanannyi Bibliát kaphassanak ajándékba a magyarországi egyháztól. Mindez igen szerény eredmény. A kárpátaljai magyar katolikusok számára azonban eddig ennyi lehetőség sem nyílt. A vallásellenes agitáció kezdettől fogva a katolikus - azon belül a görögkatolikus egyházat - tekintette fő céltáblájának. Ennek két oka volt, mindkettő ma is ingerültséget okoz a pártszerveknek. Az egyik: a helyi katolikus egyházszervezeteknek - tehát 1949-ig, az addig hivatalosan fennálló görögkatolikusnak is - az országon kívüli hatóságtól, Rómától való függése, ami megnehezíti a vele szembeni fellépést. A látszólagos előnyért a Vatikán ügynökeinek a többiekénél nagyobb árat is kellett fizetniük. A másik az a tény, hogy a görögkatolikus egyháznak az ortodoxba történt beolvasztását a hívek nagy része máig sem fogadja el. A görögkatolikusok többsége ruszin, csak a kisebbség magyar. Tény, hogy sok ruszin görögkatolikus ma sem hajlandó ortodox istentiszteletre járni, mivel pedig a római katolikusok gyakorlatilag mind magyarok, ezek a ruszinok magyar misére járnak, hallgatólagosan növelve ezzel a római katolikus hívők számát. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 3. folyt.
|
A pártagitáció szinte mindennapos virtusához tartozik az olykor fasisztának is bélyegzett unitusok, vagyis a római katolikusokkal való egységhez ragaszkodó görögkatolikusok elleni kirohanás. A lappangó feszültség kifejezésre jut a mindennapos látványban, amikor a római katolikus templomokban egyes imádkozók keletiesen vetnek keresztet. Tragikusan furcsa helyzetbe került ugyanakkor néhány beregi és ugocsai falu - mivel görögkatolikusok - templomuk 1949-ben pravoszláv lett. Később annyit megengedtek nekik, hogy a templomi szertartásukat ószláv helyett magyarul végezhessék. A reformátusokénál még súlyosabb a római katolikus egyház paphiánya. A szovjet egyházpolitika a kárpátaljai katolikusággal szemben mindeddig következetesen a kihalási elvet követte. 1944 - tehát 45 esztendő óta - Kárpátalján egyetlen újmisés pap sem volt. A korábbi 41 római katolikus plébániával szemben ma 31 működik kilenc pappal. Ezek tőlük telhetőleg látják el az egymástól sok esetben távol fekvő plébániákon a szolgálatot. Korukat és egészségi állapotukat tekintve, már régóta megszokott dolog volt, hogy egy-egy idős és megrokkant pap a lakásán, ágyban fekve szolgáltatta ki a szentségeket, a templomban pedig, ahová bevitték ülve misézett. A jelenlegi egyházi közigazgatási beosztás szerint Kárpátalja a Baltikumhoz tartozik. Lennének fiatal papjelöltek, de ezek Magyarországon, Egerben szeretnének képesítéshez jutni - ezt azonban mindeddig nem engedélyezték. Így történt, hogy az egyetlen frissítés Rigából jött, egy 28 éves lengyel pap, aki nem tud magyarul. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 4. folyt.
|
A templomok látogatottságát illetően nehéz általános képet kapni, arra járó külföldiek mégis többnyire azt tapasztalják, hogy az istentiszteleteken a templomok tele vannak, nagyobb ünnepeken zsúfoltak is. Ahol ilyen kevés a pap, és ennek megfelelően a hívők szolgálata is, egy-egy egyházi szertartásnak eleve más az értéke. Húsvéti idő van. A templomban sorbanállnak a gyónók. Sztálin-képes autóból is befelé tart egy fejkendős néni olvasóval a kezében - írta Ungvárról két évvel ezelőtt a kecskeméti Forrás munkatársa. A beszámolók általában megállapítják, hogy a miséken, istentiszteleteken az idősebb nemzedék van túlsúlyban, ami viszont már nem sajátosan kárpátaljai vagy szovjetunióbeli jelenség. Ugyanakkor egy-egy felújított templom felszentelése kimagasló esemény, míg egyes helyeken gaz növi be az elhagyatott állapotba süllyedt templom omló vakolatát, másutt a falu népének anyagi áldozatával és munkaerejével, kivételesen külföldről jött adomány segítségével is a felújított istenháza a hívők nyíltan vállalt büszkesége. Néhány középkori templom is így született újjá. A beregszászi gótikus falak és ívek szakszerű restaurálásáról a budapesti műemlékvédelmi folyóirat is részletes beszámolót közölt. Súlyos gond a lelkészek és a szellemileg igényesebb hívők továbbképzése, vallásos irodalommal való ellátása. A szovjet állam türelmessége a reformátusok számára engedélyezett fentebb említett énekeskönyveken és Bibliákon túl nem terjedt. Nyugatról küldött egy-egy folyóiratszám a címzett ismeretlen megjelöléssel érkezik vissza a feladóhoz. Nagy a szomjúság színvonalas, spirituális olvasmányok iránt. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
A kárpátaljai magyar keresztények helyzete - 5. folyt.
|
Kárpátalján minden magyar - de vele együtt sok nem magyar is - délnyugat felé, Magyarországra tekint. Lényeges különbség a szomszédos Erdéllyel - és azon belül a még elszigeteltebb Székelyfölddel - szemben, hogy viszonylag gazdag választékban hozzájut magyarországi újságokhoz, folyóiratokhoz, könyvekhez, nézheti a budapesti televízót, hallgathatja a budapesti rádiót, és természtesen a nyugatiakat. Mint mindenben eddig elfojtott és éppen csak megtűrt hitéletében is Magyarországról, a magyar egyháztól várja a segítséget. +++
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|