|
|
|
|
Horváth István belügyminiszter nyilatkozata (1. rész)
|
1989. május 7., vasárnap - Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatára május 1-jétől jelentős személyi változásokat hajtottak végre a Belügyminisztérium vezetői körében. Gál Zoltán személyében új államtitkár dolgozik a tárcánál; négy új miniszterhelyettest neveztek ki, s posztjáról leköszönve három korábbi miniszterhelyettes vonult nyugállományba. A koncepcionális megújulást sejtető személycserék nyomán az MTI munkatársa arról érdeklődött Horváth István belügyminisztertől, hogy a változások a jövőben miként befolyásolják a tárca munkáját, összefüggésbe hozhatók-e azokkal a súlyos kritikákkal, amelyek az elmúlt hetekben a rendőrség munkáját érték.
- A minisztérium vezetésében bekövetkezett változások joggal keltették fel a közvélemény érdeklődését, hiszen azok mértéke egy kevésbé zaklatott politikai helyzetben is figyelmet keltett volna - mondta Horváth István, majd így folytatta: - A döntések okai valóban sokrétűek, azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a rendőrség munkáját ért bírálatok és a személyi változások között nincs közvetlen kapcsolat. Egy természetes generációváltásnak lehetünk tanúi a minisztérium vezetésében; annak minden következményével, igéretével. Véleményem szerint az utóbbi időben hangosabbá váló bírálatok mögött egyaránt meghúzódik a szükséges változásokat jószándékkal szorgalmazó törekvés - az, hogy szigorú társadalmi és törvényességi kontroll alá kerüljön a közhatalmi szervek minden megnyilvánulása -, másfelől fellelhető az államapparátust lehetetlenné tenni akaró, elfogadhatatlan politikai szándék is. A több millió rendőri intézkedés között elenyésző arányú a hibás, jogszerűtlen intézkedés. Én azonban a jogos kritikát mégsem ebben az összefüggésben szemlélem, mert a jogszerűtlen intézkedésekből egyetlen egy sem engedhető meg. A törvényes döntések óriási többsége senkinek sem adhat felmentést a hibás intézkedésért viselt felelősség alól. A feladatot főleg abban látom, hogy olyan jogi szabályozást, szervezeti és működési mechanizmust alakítsunk ki, amely az eddiginél is nagyobb garanciákat ad a jogszerűtlenség megelőzésére. (folyt.köv.)
1989. május 7., vasárnap 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horváth István belügyminiszter nyilatkozata (2. rész)
|
Azt hiszem, senki nem vitathatja, hogy a rendőrség a közrend érdekében kifejtett munkája során nem bizonytalanodhat el, mert ennek a közösség és a törvényeket tisztelő állampolgárok látják kárát. Ugyanakkor nem vitás, hogy más elvi alapra kell helyeznünk a társadalom és a rendőrség viszonyát. Sürgető teendőnknek tartom, hogy a jogállamiság követelményével összhangban nyilvános jogszabályok tartalmazzák a rendőrség kötelezettségeit és jogait. Ennek szellemében a többi között az állam- és közbiztonságról szóló törvény előkészítésén dolgozunk. Elemi követelménynek tartom, hogy a XX. századvég Magyarországán európai mércével mért közrendvédelem folyjék. Ennek alárendelten kell koszerűsítenünk a kiképzés és a továbbképzés, valamint a kiválasztás rendszerét is. A mainál sokkal nyíltabbá kívánjuk tenni a Belügyminisztérium tevékenységét, mert a valóban fontos állami és szolgálati érdekek szükséges zártságát leszámítva, a közvéleménynek tudnia kell, hogy mi történik ebben a minisztériumban. E célok megvalósítását szolgáló terveink tükrében, úgy gondolom, természetes, hogy az eddig eredményes munkát végző - de a nyugdíjkorhatárt elért - vezetőket olyanok váltsák fel, akikkel a munkában hosszabb távon lehet számolni. Ami a minisztérium további ,,civilesítését,, és a személyi változásokat illeti, itt valóban közvetlen az összefüggés, hiszen a Minisztertanács a belügyminiszter feladat- és hatáskörét tovább bővítette. Ez összhangban van azokkal a korábbi politikai szándékokkal, hogy a megnövelt, és minőségileg is megváltozott teendőket ellátó Belügyminisztériumnak karakterisztikus közigazgatási arculata legyen. A terület- és település-fejlesztés, a területrendezés, valamint a lakás-, telek- és kommunális ellátás kérdéseivel és a helyiségellátás központi irányításával is mi foglalkozunk. Átvettük továbbá a tanácsi tervezés és költségvetési gazdálkodás operataív irányítását is. A kormány szándéka ezzel az, hogy közvetlenebb és kevésbé tagolt kapcsolatot teremtsen a kormányzati és a területi irányítás között. Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a tanácsokat valódi önkormányzatként kezelő kormányzati munka alakuljon ki - fejezte be nyilatkozatát Horváth István belügyminiszter. (MTI)
1989. május 7., vasárnap 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|