|
|
 |
|
 |
főcím: A függetlenséget nem elég kinyilvánítani cím: Beszélgetés Kósáné Kovács Magdával, a SZOT titkárával
|
A SZOT plénuma a szövetséggé alakuló szakszervezeti mozgalom
alapokmányának tervezetéről tárgyal. A dokumentumot 25 tagú
társadalmi bizottság készítette és kisebb változtatások után
jóváhagyta a SZOT elnöksége. A tervezet néhány részletét és a
szakszervezeti mozgalom országos hálóját alkotó, a Szakszervezetek
Megyei Tanácsait érintő kérdéseinkkel kerestük fel Kósáné Kovács
Magdát, a SZOT titkárát.
- Előrebocsátom, hogy a területi szervezetek a tervezetben nem
tagszervezetként szerepelnek, tehát nem alkotó tagjai a szövetségnek
- mondja Kósáné Kovács Magda. - Ugyanakkor a lakóhelyi és regionális
szövetségekről, így az SZMT-kről a tervezethez csatolt függelék
rendelkezik.
- Mit tartalmaz ez a függelék?
- Először is javaslatként kimondja, hogy a munkahelyi
szakszervezeti szervek a dolgozók életkörülményeit befolyásoló
döntésekben való közreműködés céljából lakóhelyi szövetséget
alkothatnak. E regionális, városi, kerületi illetve községi
szövetségek ott jöhetnek létre, ahol az érintett munkahelyi
szakszervezetek igénylik és vállalják működésük anyagi feltételeit.
- Mi a helyzet a megyei szövetségekkel?
- Ezeket a területen működő szakszervezeti szervezetek hozhatják
létre, és működésük kereteit, munkájuk tartalmát saját
szabályzatukban rögzíthetik. A különböző szakmák, ágazatok, az
szmt-kben ugyanolyan elvekkel és célokkal működő szövetségbe
tömörülhetnek, mint az országos szövetség alkotói, vagyis az
"egyenjogú és önálló réteg-, szakma-, iparági-, ágazati
szakszervezetek."
- Ez azt jelenti, hogy az alapokmány elfogadását, tehát az
országos szövetséghez való csatlakozást követően egy szervezet
megyei szinten is elfogadja működésére vonatkozóan az országos
szabályozás pontjait?
- Erről szó sincs. Mint említettem, az szmt-ket az adott
megyében működő szakmai, ágazati szakszervezetek tagsága hozza
létre, és így maguk, helyben döntenek felállásuk, működésük
szabályairól. Az alapokmány az országos szövetségre vonatkozik. És
éppen a régi típusú szabályozással ellentétben semmiféle lebontást
nem tartalmaz a megyei szervezetekre. (folyt.)
1989. március 30., csütörtök 12:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Beszélgetés 2.
|
Csupán bizakodhatunk abban, hogy az alapokmány vitája során -
amely az országos szövetség alakuló kongresszusáig folyik -
tanulságok adódnak a megyei tanácsok illetve a belőlük megalakuló
megyei szövetségek számára is.
- Az alapokmány betűre történő átvétele már csak azért sem
lehetséges, gondolom, mert az érdekérvényesítés feltételrendszere az
országosétól kimondva-kimondatlanul eltér a megyékben. Az alapokmány
tervezete szerint az országos szövetség "tevékenységét a politikai
pártoktól függetlenül" végzi...
- A függetlenség minden szinten követendő alapelv, erről a
decemberi országos értekezlet, tehát a megyei küldöttek is
döntöttek. Azonban jogosan vonult be a politikai köztudatba, hogy a
vidéki településeken és a megyék székhelyein erősebb "a horizontális
hatalmi koncentráció", a politikai akarat centralizáltabban
érvényesül. Mégis azt mondom, hogy amit kérdésében felvetett, az a
probléma már a múlté, és kevésbé aktuális egy demokratizálódó
politikai berendezkedésben. Pontosabban ha a mozgalom függetlensége
megyei szinten kérdésként merül fel, akkor a választ éppen a tagság
hivatott megfogalmazni tisztségviselőinek megválasztásakor,
döntésével; érdekvédelmének struktúrájáról. A függetlenséget nem
elegendő kinyilvánítani, az érte folytatott "harcot" elsősorban a
munkahelyeken, az alapszervezeteknél lehetséges megvívni.
A veszélyt tehát én nem a régi típusú modell újraéledésében
látom, vagyis hogy az szmt-k a pártbizottságok fulajtárjaivá válnak.
Sokkal aggasztóbb volna, ha a megyei érdekvédelmi szervezetek az
országos mozgalomtól függve egyetlen köldökzsinórra kerülnének.
- Ön szerint tehát megyei szinten is lehetséges a szakmai és
ágazati szervek "szolidaritása, önrendelkezése és önálló
képviselete, a tagszervezetek egyenjogúsága, a többségi vélemény
érvényesülése mellett"? És megyei szinten mód nyílik a kisebbségi
elv egyidejű kifejezésére és képviseletére?
- A megegyezésre, konszenzusra különösen a területi
szövetségeknél, a megyéknél van lehetőség. Ott, ahol a "hatalomnak"
is érdeke a helyi politikai közéletben fontos szerepet játszó
érdekvédelmi szövetségekkel való megegyezés. Ahol a partnerek érzik
az egymásra utaltságot. Hadd utaljak itt a március 15-iki
ünnepségekre. Budapesten nem sikerült egyezségre jutni. Vidéki
városokban viszont tökéletes volt a konszenzus, ugyanannál a
mikrofonnál egymás után szólhattak a pártok és társadalmi mozgalmak
képviselői. (folyt.)
1989. március 30., csütörtök 12:44
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés 3.
|
- Megyékre, megyei szövetségekre illesztett egységes működési
szabályzat idővel kialakulhat-e?
- Véleményem szerint azért nem, mert a megyék helyzete,
adottságaik egymástól erősen eltérnek. Ezek más feladatot szabnak az
édekvédelem számára Borsodban és mást Budapesten, vagy Baranyában és
Békésben. Hiszen különböző e megyék gazdasági fejlettsége,
struktúrája, eltérő a foglalkoztatás szervezete. A helyi
alapszervezetek érzékelve - tehát élvezve vagy többnyire nyögve -
megyéjük adottságait, közös törekvéseik megfogalmazásával hozhatják
létre megyei szövetségük működési szabályzatát. Annak azonban
egyedinek kell lennie.
- Visszatérve a vitára kerülő alapokmány tervezetéhez, újdonság,
hogy a szövetség pénzügyi alapját a tagsági díjakon túl a
szakszervezeti vállalkozások bevételei hivatottak megteremteni és
továbbra is szerepet szánnak a költségvetési támogatásoknak.
- A megyei szervezeteknél maradva, megjegyzésére azt mondanám,
hogy számukra sem kizárólagos pénzforrás a saját tagdíjuk. A
tervezet függeléke rendelkezik arról, hogy a szakszervezetek megyei
illetve budapesti szövetségeinek az alapfeladatok ellátására és
vagyonuk megóvására központi forrásból is támogatást kell
biztosítani. A további feladatokra már a munkahelyi szervezetek
adják a konkrét megbízást, így ők gondoskodnak majd a
megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételekről.
A vállalkozási bevételek kalkulálhatóságához az adórendszer
további toleranciájára van szükség. Lehetetlen helyzet, hogy a
tagdíjakból létrehozott Népszava Kiadó Vállalat ugyanolyan elvek
szerint adózik mint egy ipari termelő vállalat. Társadalmi szervek
saját vállalkozásainak jövedelme a világon sokhelyütt esik külön
elbírálás alá. A költségvetési juttatásokat pedig "emelt fővel"
vállaljuk, a világon mindenütt részesülhetnek a társadalmi
szervezetek ilyesfajta bevételekből. Ez persze soha nem a működés
költségeire fordítódik, hanem az állami - üdültetési és kultúrális -
feladatok ellátását fedezi. Helyesebben szólva, nem elegendőek e
támogatások, ez egyik oka a mozgalom gazdasági nehézségeinek.
Például a kultúrális intézmények fenntartásához szükséges
kiadásoknak csupán negyedét "állja" az állam.
- A szakszervezeti gazdálkodás meghirdetett nyilvánosságának
tükrében érdekes passzus az, amely szerint titkosan kezelik a
"tagság védelmére, támogatására elkülönített alapokat". (folyt.)
1989. március 30., csütörtök 12:45
|
Vissza »
|
|
Beszélgetés 4.
|
- A sztrájkalapról van szó, és a kitételen azt értjük, hogy
egyetlen állami szervezetnek sincs ellenőrző jogköre vagy ilyesfajta
lehetősége ezeknek a pénzeknek a képzését vagy felhasználásának
vizsgálatát illetően. Persze ezt másfajta, tagdíjból befolyó
pénzekkel kapcsolatban sem teheti meg az állam, erre csakis a
választott számvizsgáló bizottság jogosult. A sztrájkalap
mindamellett törvényességi védelmet élvez, még egyfajta csődeljárás
esetére is.
- Milyen vitára számít a SZOT plénumon?
- Én az alapokmány tervezetét vitára alkalmasnak tartom. A
magyar szakszervezetek jövő februárban esedékes kongresszusáig
valamennyi leendő tagunk, minden érdekvédelmi szervezet egyeztetheti
tagságával és így a kongresszus elé már egy több lépcsőben
formálódott alapszabály-tervezet jut. (MTI-Press)
ág/pé
1989. március 30., csütörtök 12:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|