|
|
|
|
Leépítés, vagy 2.
|
Ezt érzem akkor is, amikor azt hallom, hogy a honvédelmi célú megrendelések csökkentése miatt kénytelen az egyik vagy a másik vállalat jelentős létszámot leépíteni. Még nem is olyan régen arról írtak az újságok, hogy a nyugati országokban a hadiipari lobby így érvel: A katonai kiadások csökkentése szükségszerűen a munkanélküliség növekedésével járna. Ennek ellenőrzéseként megnéztem, mi az összefüggés a katonai kiadások és a munkanélküliség nagysága között. Alig van összefüggés, de az is inkább fordított. Japánban a nagyon kis katonai kiadások ellenére alacsony a munkanélküliség, ugyanez mondható el a skandináv országokról, Svájcról. A nagy katonai kiadás nagyobb adóteher, ezért drágább termelést jelent a gazdaság egészében, azaz rontja a versenyképességet, ami aztán a munkaerő keresletét csökkenti.Tehát sokkal több alapja van annak, hogy a kisebb katonai kiadások végső soron csökkentik a munkanélküliséget. Nem is annyira a katonai megrendelések csökkentésével takarózók, hanem a sokkal általánosabb hiba ellen akartam szólni: Az utóbbi időben jellemzővé vált, hogy mindenki a kormányzattól vár támogatást, minden felelősséget a kormányzatra hárít, ritka kivételnek számít, ha valaki azt keresi, mit hibázott, mit csinálhat jobban. Az egész gazdaság tele van minden szinten hibákkal, kormányzatiakkal, vállalatiakkal, brigád és egyéni szinten elkövetettekkel. Azt nem lehet megállapítani, hogy melyik szinten nagyobb a hibák összessége, de az aligha vitatható, hogy minden szinten sok a hiba, sok a pazarlás, kényelmesség. A bizonyítvány magyarázatakor azonban mindenki felfelé mutogat. Ha erről leszoknánk, mindenki elsősorban a saját munkáján akarna javítani, könnyebb lenne felül is. Én még csak olyan gazdag országgal találkoztam, ahol az emberek energiájuk döntő részét a saját munkájuk jobbítására fordították, a mindíg időszerű korrekciót magukon kezdték. Ezt kellene fent is, lent is megtanulni. Akkor például azt hallottam volna, hogy egy vállalat azt mondja a dolgozóinak: a vezetés kényelmessége, indokolatlan biztonságérzete az oka, hogy éppen a legkevésbé vétkesek, a dolgozók bűnhődnek. (MTI-Press)
1989. március 21., kedd 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|