Rendszerváltás és az MTI

	Nem született döntés - miniszteri szemle a Hévízi-tónál (1.rész)
1989. február 18., szombat - Négy tárca vezetőjének részvételével miniszteri szemlét tartottak szombaton a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyírádi üzemében és a Hévizi-tónál. A két színhely közötti kölcsönhatás ugyanis tovább már nem halasztható alapos döntéseket és vizsgálatokat igényel. A nagy mennyiségű vízkiemelés, amely a nyírádi bányászathoz elengedhetetlen, veszélyezteti a tó életét, gyógyhatását, a vízkiemelés további korlátozása pedig befolyásolja a vidéken a bauxitbányászat jövőjét. A kormány májusban foglalkozik e témával, s a minisztereket mintegy a döntés előkészítéseként hívták meg a sokoldalú helyszíni tájékoztatásra. Beck Tamás kereskedelmi, Berecz Frigyes ipari, Csehák Judit szociális és egészségügyi, valamint Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter első útja a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vízkiemelő központja számítógépes vezérlőtermébe vezetett. Fazekas János igazgató bemutatta a vendégeknek azt a rendszert, amely szabályozza és 20 másodpercenként jelzi a vízkiemelés mennyiségét. Elmondta, hogy betartják a vízügyi hatóság előírását, amely január 1-jétől megszigorította, és percenként 220 köbméterben határozta meg a maximális vízkiemelést. Emellett közölte azt is, hogy a környéken mintegy 10 millió tonnányi bauxitkészletet a földben hagynak, éppen a Hévízi-tó védelmében. Terveik szerint Nyírád környékén, ahol a legnagyobb mennyiségű vizet kell kiemelni, 1993-ig befejezik a bauxitbányászatot. A Hévízi-tó megtekintését követően a kórházban folytatódott a tájékoztató sorozat. Itt a vendégek a szakmai érvek mellett benyomásokat szerezhettek a hévíziek körében kialakult hangulatról és a természeti kincsünket féltő aggodalomról is. Balogh Zoltán, a kórház főigazgatója vázolta a tó értékeit, s azt hangsúlyozta, hogy a lecsökkent vízhozam veszélyezteti a tó mikróflóráját, azokat az antibiotikumokat és baktériumtörzseket, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak a tó gyógyhatásához. Ezek jelenlétéről 10 évvel ezelőtti vizsgálati adatokkal rendelkeznek, most, hogy tisztán lássanak, újabb vizsgálatra kérték fel az ELTE szakembereit. Mint mondta, a kórházban is folytatják a balneológiai kutatásokat, amelyek fontos információkat adnak a tó állapotáról. Hangoztatta, hogy a Hévízi-tó réme az algák megjelenése, amely a vízhozam csökkenésével járó reális veszély. (folyt.köv.) 1989. február 18., szombat 18:18
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »