Rendszerváltás és az MTI

	A SZOT és az MDF vezetőinek találkozója (2. rész)
Mivel a mozgalom egységét, s az abban rejlő erőt mindenféleképpen meg kívánják őrizni, ezért az egyetlen megoldás az, hogy alkalmassá tegyék a szakszervezeti mozgalmat a koalíciós alapon való működésre. Ezzel kapcsolatban Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára megjegyezte: a szakszervezeti tagságnak az az érdeke, hogy a politikai pártok a szakszervezetek megnyeréséért harcoljanak, ne pedig a szakszervezeteken belül. Ezért, ha szükséges, ki kell mondani, hogy a szakszervezeti mozgalom független a politikai, nemzeti, vallási hovatartozástól. A SZOT vezetői nem értettek egyet az MDF képviselőinek azzal a véleményével, hogy az emberek körében ma a közöny uralkodna, hiszen a szakszervezetek tisztségviselői nap mint nap ennek ellenkezőjét tapasztalják. Az viszont más dolog, hogy léteznek olyan közvetítő mechanizmusok, amelyek két-három millió ember hangját nem létszámukkal arányosan hangosítják fel. Ezzel összefüggésben tért vissza Nagy Sándor a múlt heti munkásgyűlésre is, amely újabb bizonyítékát adta annak, hogy az emberek nem szemlélik közönyösen a körülöttük történő dolgokat. Azokra a megjegyzésekre utalva, amelyek ezt a nagygyűlést régi, sőt teátrális formának is minősítették, rámutatott: a szakszervezeti mozgalomnak vannak olyan hagyományai, amelyeket nem szégyen felújítani. A találkozón szóba került a készülő sztrájktörvény, amelynek fontosságáról, tartalmáról megegyezik a SZOT és az MDF vezetőinek véleménye. Sok a hasonlóság a két szervezet gazdaságpolitikai elképzelései között is. Az MDF gazdaságpolitikai koncepciója nemrégiben készült el, s abban a szakszervezeti törekvésekhez hasonlóan nagy hangsúlyt kap a tulajdon reformja, a tulajdonosi és a dolgozói érdekeket megfelelően képviselő érdekérvényesítési intézményrendszer kiépítése, valamint az, hogy a munkaerő azonos rangú legyen az áruvilág többi szereplőjével, azaz értékén fizessék meg. (MTI) 1989. február 14., kedd 20:56
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »