|
|
 |
|
 |
NSZK: Magyarország az MSZMP KB ülése után (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 14. kedd (MTI-tud) - ,,Nekifeszülés keleten,, - a Stuttgarter Zeitung című napilap kedden ilyen címmel közöl vezércikket az MSZMP hétvégi ülésén meghirdetett változásokról, valamint a kelet-európai, elsősorban a lengyelországi politikai szintér módosulásáról.
A befolyásos lap szerint a magyarországi többpártrendszer
fokozatos megalkotása és a lengyelországi szakszervezeti pluralizmus
meghirdetése egyáltalán nem valami akadémiai vita címszava, hanem
szerves része a két kommunista párt hivatalos céljainak. Kormányzó
kommunista pártok készülnek fel arra, hogy lemondjanak a hatalom
kizárólagos birtoklásáról.
Magyarország és Lengyelország minden kétséget kizáróan
eltökélte, hogy újra nekifeszül nagy feladatoknak. Annak
kinyilvánítása pedig, hogy ezt az újrakezdést szocialista
körülmények között szeretnék véghezvinni, korántsem csak a kormányzó
kommunisták létfenntartási ösztönének hatása. Sokkal inkább annak,
hogy mindkét állam kénytelen számot vetni geopolitikai
körülményeivel is.
- Most már ismét nyugati értelemben is vett szabadságról,
nemkülönben piacról és jogállamiságról is szó van, a parlamentet a
vélemények szembesülésének valódi fórumává kívánják avatni, még
akkor is, ha - legalábbis egyelőre - a párté és vezetéséé az első
szó - folytatja a Stuttgarter Zeitung, majd arról ír, hogy a
választópolgárt komolyabban veszik, s Magyarországon még
népszavazást is fognak tartani a tervezett alkotmányról. Mind a
magyar, mind pedig a lengyel párt továbbra is küzdeni kíván az
államon belüli élszerepéért. Más pártoktól és csoportoktól is
megkívánják majd, hogy tegyenek hitet a szocializmus és a
Szovjetunióval való barátság mellett.
- A kommunisták nem adják fel teljesen a terepet, ám lehetővé
teszik az olyan vetélkedést, amelynek során megmérettethetnek ők
maguk, s megmérettethetik végzett munkájuk is. Ily módon a
kommunisták nyilvánvalóan kiállnak az eszmék szabad versengése
mellett is, amely termékenyítően hathat nemcsak saját
eszmevilágukra, hanem kigyógyíthatja őket abból a gondolati
meddőségből is, amelynek bekövetkeztében egyáltalán nem voltak
vétlenek. (folyt.)
1989. február 14., kedd 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: Magyarország az MSZMP KB ülése után (2.rész)
|
- A kommunistákat ebbéli erőfeszítéseik közben az a reménység
élteti, hogy ismét fogékonnyá teszik a népet, az oly sokat
emlegetett munkásságot és parasztságot a szocializmus kérdései
iránt. Mert az utóbbi évek gazdasági-társadalmi válsága megtanította
a kizárólagos hatalom birtokosait: ideológiájuk elszigetelődött, s
most olyan hatalmi strukturát tartanak fenn, amely nem elégíti ki a
népeket. A lap a rokonszenvvel figyelt, reményteljes változások
végső sikerét szoros összefüggésbe hozza a gorbacsovi reformok
eredményességével. Úgy véli ugyanis: a szovjetunióbeli közellátás
javulásának, az üzletek előtt álló embersorok apadásának elmaradása
hosszabb távon nehezíti a moszkvai vezető, következésképpen a
kelet-európai szocialista reformerek esélyeit is.
A Handelsblatt, a nyugatnémet gazdasági-pénzügyi világ vezető
napilapja szintén vezércikkben vázolja fel a kelet-európai
újjászületés esélyeit, s eközben - szintén a magyar és a lengyel
példákra hivatkozva - úgy látja: a módszerek eltérők, a cél azonos.
A kommunista pártok nem tudják és nem is akarják viselni az egyedüli
felelősséget a nehézségekért. Megkísérlik tehát a felelősség
részesévé tenni az egyre tevékenyebbé váló ellenzéket.
A szociáldemokrata Hamburger Morgenpost szerint Grósz Károly
főtitkárnak sikerült országát radikális reformirányvonalra
állítania. Erre utal a többpártrendszerrel összefüggésben elfogadott
állásfoglalás is. Az újság a pártot cselekvésre ösztönző tényezők
sorában megemlíti a gazdaság tartós válságát, a pártot gyötrő
bajokat, a népből, nem utolsósorban az igen befolyásos értelmiségi
körökből kiindult nyomást. Aki igent mond a gazdasági reformokra,
annak igent kellett mondani a politikai reformokra is, illetőleg a
politikai szabadságra is - összegzi véleményét az SPD-lap.
A liberális Süddeutsche Zeitung, az NSZK nagy országos napilapja
az MSZMP KB ülése kapcsán portrévázlatot közöl Pozsgay Imre
államminiszterről, a Politikai Bizottság tagjáról. A Budapesten járt
cikkíró megállapítja: a központi bizottsági ülés is jól mutatta,
hogy Pozsgaynak a párt vezető szerveiben és a nép körében egyaránt
szilárd támasza van. (folyt.)
1989. február 14., kedd 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: Magyarország az MSZMP KB ülése után (3.rész)
|
Az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt (DKP) központi lapja
,,Az eddigi út már nem járható,, címmel első oldalas tudósításban
ismerteti Grósz Károlynak a KB-ülés eredményeit összegező szavait,
illetőleg a magyar kommunisták tanácskozásának eredményeit. Kiemeli:
az MSZMP hitet tett a többpártrendszeren belüli politikai
pluralizmus mellett. Ily módon válaszoltak tehát egyfelől a
társadalomban végbement fejlődés valós tényeire, másfelől fontosnak
minősítették, hogy a kezdeményezés a párttól indult ki.
A nehéz útkeresés szakaszát járó nyugatnémet párt lapja azt
idézi Grósz Károlytól, hogy a többpártrendszer önmagában ugyan nem
tartalmaz szavatosságot a hibákkal és a szubjektív döntésekkel
szemben, tény azonban az is: Magyarországon a torzulások elleni
biztosítékok hiánya és az önkényes döntések voltak számos hiba
forrásai. A többpártrendszer éppen e tévedések lehetőségeit
csökkenti - idézi a DKP lapja.
A Frankfurter Rundschau keddi számában első oldalas vezető
tudósításban számol be Németh Miklós kormányfő és Franz Vranitzky
kancellár határ menti találkozójáról, és ismerteti a magyar
államférfi szavait arról, hogy a magyar kommunistáknak adott esetben
el kell majd viselniük az esetleges választási vereséget is. Ezt
idézi az osztrák-magyar csúcstalálkozóról ugyancsak beszámoló
Stuttgarter Zeitung is.+++
1989. február 14., kedd 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|