|
|
 |
|
 |
Alkotmányozó gyűlés, népszavazás (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - Az Országgyűlés téli ülésszakán, s azt megelőzően is többen indítványozták: a parlament alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé. Ennek jogszabályi feltételeiről kérdezte dr. Fürész Klárát, az ELTE docensét az MTI munkatársa.
- Az alkotmány elfogadására, illetve módosítására többfajta
eljárás alakult ki a különböző országokban. Az egyik változat,
amikor népszavazással döntenek az alaptörvényről, egy másik forma
pedig az alkotmányozó gyűlés, nemzetgyűlés létrehozása. Előírhatnak
külön eljárási szabályokat is, így például hazánkban is - jelenleg -
kétharmados, úgynevezett minősített többség szükséges az alkotmány
törvényerőre emeléséhez - emlékeztetett dr. Fürész Klára.
- Az alkotmányos referendum azt jelenti, hogy a törvényhozó
testület alkotja meg az alaptörvényt, ám az addig nem lép hatályba,
amíg népszavazás nem szentesíti. Ezt az intézményt ismeri példul az
osztrák alkotmány is. Az 1958-as francia alaptörvény úgynevezett
fakultatív referendumot tartalmaz: a köztársasági elnök dönti el,
népszavazásra bocsátja-e az alkotmányt, vagy sem. A referendum a
szocialista országokban sem ismeretlen. Úgy fogadták el 1968-ban az
NDK, 1971-ben a bolgár és 1976-ban a kubai alaptörvényt, hogy
először a törvényhozó testület, majd a lakosság szavazott.
- A másik lehetőség az alkotmányozó gyűlés. Ez olyan választott
testület, amelynek kizárólag az alaptörvény megalkotása a feladata.
Amikor ennek eleget tett, feloszlik. A történelem során az
alkotmányozó gyűlés gondolata mindig akkor került előtérbe, amikor
lényeges társadalmi átalakulás következett be, s a korábbi
választott testület már nem volt képes új szellemű alkotmányozásra.
(Így a francia forradalom első írott alkotmányát az arra a feladatra
alakult nemzetgyűlés hozta létre 1791-ben; Oroszországban viszont,
az 1917-es februári forradalom vívmányaként életre hívott
úgynevezett dúma egy évvel később azért oszlott fel, mert a
szocialista alkotmány megalkotására már nem volt képes.)
- Az új alaptörvény megalkotása kapcsán hazánkban felmerül, hogy
a jelenlegi képviselők, a hagyományos módon megválasztott parlament
felvállalhatja-e a döntést egy ilyen jelentős kérdésben. Amennyiben
nem, akkor az új választójogi törvény alapján megválasztott testület
elé kerülne az alkotmány. (folyt.köv.)
1989. január 19., csütörtök 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Alkotmányozó gyűlés, népszavazás (2. rész)
|
A másik lehetőség, amikoris alkotmányozó gyűlés tagjai
felkészült, hozzáértő, rátermett emberek határoznának e nagy
horderejű kérdésekről. Erről a jelenlegi országgyűlésnek kellene
állást foglalni. Eszerint a mostani parlament elé két alternatíva
kerülne. Egyrészt legyen-e alkotmányozó gyűlés, amely azt sugallná,
hogy ők nem alkalmasak az alaptörvény megalkotására. A másik eset: a
leendő, új összetételű törvényhozás döntsön az alkotmányról, ám azt
erősítse meg a referendum. Úgy vélem, az utóbbira van reális esély,
egy alkotmányozó gyűlés szakmailag megalapozottabb alaptörvényt
alkothatna.
- A jogszabály-előkészítőknek mielőbb el kell dönteniük, melyik
megoldás mellett tudnak érdemi érveket felsorakoztatni, és arról az
országgyűlés véleményét kell kérni. - Minden lehetőséget mérlegelve
tehát - néhány hónappal az alkotmánytörvény előtt szükséges
kodifikálni az új választójogi törvényt, amelynek rendeznie kell az
említett kérdéseket - mondotta végezetül dr. Fürész Klára. (MTI)
1989. január 19., csütörtök 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|