|
|
 |
|
 |
A jogállamiság alapjai
|
Budapest, 1989. január 12. csütörtök (MTI-Press)
Az Országgyűlés decemberi ülésszakának folytatásaként két új
törvényt fogadott el, szavazott meg a T. Ház. Bár az utóbbi
időszakban, a legutóbbi másfél esztendőben megszokhattuk már
legmagasabb törvényhozó testületünk munkájában a lényegi, vagy
fogalmazzunk így: lényegretörő és érdemi tevékenységet, azaz a
gyakorlati törvényhozást - e két most született törvény több a
korábbiaknál.
Törvény az egyesülésről és törvény a gyülekezésről. A jelenlegi,
meglévő Alkotmányunkban deklarált jogok e két törvényi
összefoglalója, az egyesülés és gyülekezés garanciáit tartalmazza. S
e garanciák alapvető szabadságjogokra vonatkoznak. Arra hogy az
ország állampolgárai saját meggyőződésük, igényük és akaratuk
szerint szinte korlátlan módon és formában vehetnek részt a
társadalom alakításában, érdekeink felszínre juttatásában, s ezek
alapján a politika arculatának demokratikus változtatásában.
Tulajdonképpen napjaink evidenciáit fogalmazza meg a két törvény.
Arról van szó ugyanis, hogy demokratizálódó társadalmunk
mindennapjaiban egyre erőteljesebben hangot kap - nemcsak az
elméletben, de a gyakorlatban is a - jogállamiságra való törekvés, a
politikai intézményrendszer valóságos átalakítása és reformja.
Jogállamiság. Gyakran elhangzott a kifejezés a Parlament mostani
kétnapos ülésszakán, s a sajtóban is egyre inkább teret nyer ennek
használata. A fogalom nem mindenki előtt tisztázott, így hát
szükségszerű és hasznos volt Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter
megfogalmazása: a jogállam olyan állam, amely felépítésében,
működésében az állam és az állampolgár viszonyában az alkotmányosan
megállapított elvekre épülő jogszabályok szerint jár el.
Természetesen ennek feltételei vannak, alapvetően a jogokat
deklaráló Alkotmány, s az annak alapján álló jogszabályok. Mint
ismeretes a társadalom mozgásának feszültségei felemás döntésre
kényszerítették a képviselőket: a jelenlegi Alkotmány
figyelembevételével és módosításával, a készülő új Alkotmány
szellemében kellett meghozni az új törvényeket. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A jogállamiság alapjai 2.
|
Igen, valóban felemás a helyzet, hiszen a majdan meghozandó
alaptörvény előtt kellett két alapvető szabadságjog ügyében dönteni.
Csak hát a társadalom mozgásai nem köthetők határidőkhöz, s mert
napjaink jellemzője, hogy egyre több egyesület, szervezet és
szövetség alakul, s mert egyre gyakrabban élnek az állampolgárok
különböző csoportjai a demonstrációk, tüntetések jogával -
kényszerítő erővel jelentkezett az igény e jogok
törvénybeiktatására.
A döntés alapos előkészítés és társadalmi vita után a többség
akaratának megfelelően született meg. Kulcskérdés most már, hogy
állampolgári jogon, hogyan élünk e törvények biztosította jogokkal?
A statisztikák szerint napjainkban több mint hétezer egyesület
működik hazánkban. Lenyűgöző a számadat, kiváltképp akkor, ha
hozzátesszük, hogy becslések szerint az egyesületeknek a taglétszáma
meghaladja a háromilliót. Azonban korántsem ilyen szép a kép, ha
hozzátesszük, hogy az egyesületek több mint fele sportegyesület,
másik meghatározó része tűzoltó egyesület, s hogy a legújabb
számadatok már tartalmazzák az utóbbi években gombamódra szaporodó
városvédő és városszépítő egyesületeket is.
A két új törvény természetesen nemcsak ezekre vonatkozik, hanem
a társadalmi önszerveződés ennél lényegesen szélesebb körű és
szélesebb tartalmú megnyilvánulásaira is. Tudnunk kell, hogy
kiváltképp a korábban alakult egyesületek létrehozása sokkal inkább
hatalmi elképzelésre és hatalmi akaratra jött létre, mintsem a
spontaneitás és önszerveződés okán és jogán. A két új törvény
markánsan tartalmazza a politikumot, a politikában való
résztvállalás lehetőségét is. S nemcsak azért, mert az egyesülési
törvény kimondja a pártalapítás jogát - annak részletes
feltételrendszere az augusztusban tárgyalandó párttörvény
tervezetének megvitatása során alakul ki az Országgyűlésben -, hanem
azért is, vagy elsősorban azért, mert az egyesületek, a létrejövő
közösségek erőteljesebben képesek egyes társadalmi csoportok
érdekeit érvényre juttatni az állami-, politikai-és társadalmi élet
különböző szintjein és területein.
Garanciákról is esett szó a törvények vitája során. S e
garanciák elengedhetetlenek. A feltételrendszer részletesen, de
korántsem túlszabályozottan biztosítja az állampolgár és az
államrend jogait és védelmét. Elhangzott az ülésszakon többször is:
a törvények koncepciója a szabadságjogok lényegét biztosítja, kevés
tiltáson túl mind az egyesülést, mind pedig a gyülekezést feltételek
nélkül az állampolgárra bízza, s törvényi garanciát ad e két jog
alkotmány szerinti gyakorlására. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A jogállamiság alapjai 3.
|
A tiltás egyfajta szavatosság az állam számára - jog: megtiltani
az állam rendjével ellentétes, érdekeit, külpolitikáját, nemzetközi
szerződéseit sértő szervezetek megalakítását, létrehozását.
Ugyanakkor biztosítékokat kap az állampolgár arra, hogy megszűnnek,
minimálisra csökkennek a klub, egyesület, szervezet és szövetség
alapításának bürokratikus fékei, már nem egy-egy hivatalnok döntésén
múlik az engedélyezés, s a törvényesen megalakult szervezetek
működését nem szabályozzák felügyeleti szervek, főhatóságok.
Működésük a sajátjogúság sérelme nélkül történik.
Természetes és szükségszerű volt, hogy legfőbb törvényhozó
testületünk együttesen és közösen tárgyalta az egyesülési és
gyülekezési törvényt, hiszen azok egymáshoz kötődő, egymást
kiegészítő törvények. A gyülekezés az egyesülés egyik lehetséges
olykor elengedhetetlen megnyilvánulási formája. Szabályozása a
demonstrációkon résztvevők érdekében és védelmében csakúgy
szükséges, mint ahogy a Parlament tagjai elfogadták annak igazságát
is, hogy a közrend és közbiztonság, a közlekedés védelme is igényel
egyfajta védelmet. E kölcsönös védelem és kötelezettség fogalmazódik
meg az elfogadott gyülekezési törvényben.
Az egyesülési és gyülekezési jog most már törvényként
megfogalmazott és velünk élő jog. Alapja a jogállamiságnak.
(MTI-Press)
ág/ke S.
1989. január 12., csütörtök 15:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|