|
 |
 |
 |

Országgyűlés (12. rész)
|

Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott jelölőbizottság ezért az országgyűlési ciklus egész időtartama alatt működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara összetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben. Így van ez hazánkban is; ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát kapna, amelyet - akár egyetért vele, akár nem - elő kellene terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a bizottság nem támogatja. Nem zárja ugyan ki a többes jelölés lehetőségét, de nem tartaná helyesnek annak rögzítését a Házszabályokban. Új rendelkezés, hogy személyi kérdésekben - kivéve az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait - kötelezővé teszik a titkos szavazást. Az előterjesztő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelölés és a választás új rendelkezései kedvező irányba befolyásolják a politikai rendszer fejlődését, az Országgyűlés szuverén hatalmának erősítését. Ösztönzést adhatnak arra is, hogy az új Alkotmány előkészítése során áttekintsék az állami tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó kérdéseket, amelyeket minden bizonnyal új alapokra kell majd helyezni, bár az Országgyűlés nem válna kormányzó parlamentté. Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommunkációs eszközök közvetítésével az egész ország nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket, ezzel is kifejezésre juttatva a népszuverenitás elvét; azt, hogy a képviselők a nép, a haza boldogulásának szolgálói. Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képviselői munka jobb feltételeinek új szabályozására. Így például felmerült a képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is várják meg az új Alkotmányt, illetve a tervezett törvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. Ezután lehet majd a Házszabályokban is rögzíteni a kérdést. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:35
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|
|
 |
 |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
 |
|
|