|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (1. rész)
|
1989. január 10., kedd - A közéletet, belpolitikai életünk alakulását jelentősen befolyásoló törvénytervezetek tárgyalásával folytatta kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Bővült az ülésszak megnyitásakor bejegyzett interpellációk és kérdések száma is.
Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács
elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a
Minisztertanács elnöke, ott volt a Központi Ellenőrző Bizottság
elnöke, jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a
Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglalt helyet a
diplomáciai képviseletek több tagja.
A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István Ház-elnök üdvözölte
a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament
munkájában miniszterként először résztvevő Derzsi Andrást. Ezután
bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot
nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett
képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az
átiratot, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 16. számú
országgyűlési képviselői választókörzetbe - a választási törvény
rendelkezése alapján - a megválasztott pótképviselőt javasolta. Tóth
István megbízólevelét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
megvizsgálta, a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és
megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt
feltételeknek megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az
Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és
Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 11:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (2. rész)
|
Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett
ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezek
szerint interpellálni kíván Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az
adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés tárgyában a
pénzügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez; dr. Szabó Kálmán
(Budapest, 36. vk.) az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek
részére történő elidegenítése tárgyában a Minisztertanácshoz;
Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.) a hegyeshalmi közúti
határátkelőn kialakult forgalmi helyzet tárgyában a
pénzügyminiszterhez; Somlai Gyula (Vas m., 6.vk.) az
élelmiszergazdaság támogatáscsökkentése tárgyában a
pénzügyminiszterhez.
Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.) kérdést intéz az
új nyugdíjtörvény előkészítése tárgyában a szociális és egészségügyi
miniszterhez; Sebe Istvánné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a
MINO Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában az
ipari miniszterhez és Balogh Gábor (Baranya m., 9.vk.) a
jövedelemadó-törvény módosítása tárgyában a pénzügyminiszterhez.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országggyűlés (3. rész)
|
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg - a
három tör vényjavaslatot együtt tárgyaló - expozéját.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjának embargóját az
alábbi javításokkal
f e l o l d j u k
-------------------
Az mtib2002 (2. rész) utolsó bekezdésének végére az alábbi
szöveget kérjük beírni:
Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31-ig
be fogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó
alkotmánymódosítást, illetve az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet.
Az mtib2004 (4. rész) második bekezdésének végére a következőket
kérjük beírni:
Ez az alkotmányos szabályozás és a hozzá fűződő törvény
kivételes helyzetet teremt. Nagyon sok olyan ország van Európában -
köztük Franciaország és Svájc -, amelyben polgári szolgálatra
lehetőség nincs, és a katonai szolgálat teljesítését megtagadók
kemény börtönbüntetéssel sújthatók. Nem arról van szó tehát, mintha
a Magyar Népköztársaság most valamiféle általánosan elfogadott
szabályhoz kívánna csatlakozni, hanem igenis arról, hogy ebben a
tekintetben is az elsők között dönt a lelkiismereti és vallási
szabadság fokozott védelméről.
Az mtib2009 (9. rész) első bekezdése 2. sorában a szöveg
helyesen:
... illetőleg jogtalan, mert olyan diszkriminációt jelent ez,
amelyet az általunk is aláírt nemzetközi szerződések ... (tehát
kimarad: Felesleges, mert jogtalan ...)
Az mtib2011 (11. rész) negyedik bekezdése 12. sorában a szöveg
helyesen:
... éppen mert ezen a fokon a demonstrációk könnyen
---------------
erőszakossá ...
Az mtib2015 (15. rész) első bekezdése 7. sorában a szöveg
helyesen:
... igényel előzetes közigazgatási hozzájárulást.
-------------
Az mtib2015 (15. rész) harmadik bekezdésének végére:
... lehet fordulni. A bíróság - ha azt indokoltnak tartja -
megváltoztathatja a közigazgatási szerv döntését. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 12:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (4. rész)
|
x x x
Ülést tartott az Országgyűlés terv-
és költségvetési bizottsága
A plenáris ülést megelőzően tartott tanácskozást kedden az
Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A testület a
takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását,
valamint a takarékbetétekről szóló törvényerejű rendelet tervezetét
vitatta meg.
Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta,
hogy a jogszabályok módosítása a bankrendszer reformja miatt
szükséges. Tovább kívánják oldani a korábbi kötöttségeket,
megteremtve a rugalmasabb kamatpolitika alakításának lehetőségeit.
Mindez előnyös a lakosságnak. A jelenlegi időszakban, amikor a
fogyasztói árak számottevő mértékben emelkednek, szükséges, hogy
ezzel a pénzintézetek betéti kamatai is lépést tartsanak. A bankok
közötti indokolatlan verseny korlátozását biztosítja az, hogy a
Magyar Nemzeti Bank úgynevezett kamatmaximumokat állapíthat meg.
Ennek célja az indokolatlan mértékű kamatemelkedés megakadályozása,
ami az infláció erősödését eredményezné.
Az országban jelenleg több mint 260 takarékszövetkezet működik.
A jogszabálytervezet lehetővé kívánja tenni, hogy szövetkezetként
működjenek, de egyre inkább bankká váljanak.
A vitában Szabó Kálmán (Budapest 36.vk.) kifogásolta, hogy a
kamatversenyt az új törvénytervezet továbbra is korlátozni kívánja.
Szerinte biztosítani kellene a piaci viszonyok szabad érvényesítését
e téren is. Kifejezte kétségeit azzal kapcsolatban, hogy az MNB
megfelelően fog-e élni a jogszabály biztosította kamatmaximálási
lehetőségével. Több képviselő szerint a betéteseket a
pénzintézeteknek előzetesen értesíteni kellene arról, hogy korábban
kötött betéti szerződéseiket a törvényerejű rendelet életbelépését
követően meg kell újítaniuk. Ha ezt nem teszik, betéteik látra szóló
takarékbetétté alakulnak át. Nagy Endréné (Heves m.,12.vk.) a
tervezett jogszabály szinte valamennyi paragrafusához kiegészítő
megjegyzést fűzött. Véleménye szerint többek között az új
takarékszövetkezetek alapításához szükséges százmillió forintos
részjegyállomány túl nagy, ez teljes mértékben gátolja a mozgalom
fejlődését. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (5. rész)
|
Kifogásolta azt is, hogy minden egyes takarékszövetkezetnek, ha
bővíteni akarja tevékenységét, engedélyért az állami
bankfelügyelethez kellene fordulnia. Szerinte 260 szövetkezet
esetében ez olyan nagy mértékű adminisztráció, amelyet nem győzne a
bankfelügyelet.
Mindezek hallatán Kovács András (Heves m., 10.vk) azt javasolta,
hogy a jogszabálytervezet megvitatására, annak átdolgozása után
ismét térjen vissza a bizottság.
Madarasi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályok
életbe léptetése nagyon sürgető, már így is késésben vannak. További
késedelem a takarékszövetkezeteknek okoz károkat. A Magyar Nemzeti
Bank kamatmaximálási lehetőségével kapcsolatban fenntartotta korábbi
álláspontját azzal a kiegészítéssel: a későbbiekben, ahogy a
feltételek megengedik, e téren is csökkentik a pénzpiac szabad
működését befolyásoló korlátokat.
A testület végül is úgy határozott, hogy a
takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításának
tervezetét még egyszer megtárgyalja. Addig a jogszabályt - az ülésen
elhangzottak figyelembevételével - át kell dolgozni. Elfogadta
viszont a takarékbetétekről szóló törvényerejű rendelet tervezetét.
Támogatta Horváth Jenő (Budapest 1.vk.) képviselőnek, a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi ülésén elhangzott
javaslatát, mely szerint házassági bontóper esetén a bíróság
kötelezhesse a pénzintézeteket arra, hogy adatokat szolgáltassanak a
házastársak takarékbetéteiről.
x x x
(foly.köv.)
1989. január 10., kedd 12:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (6. rész)
|
Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a jogi, igazgatási és
--------------
igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár
Kálmán expozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén szereplő
törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki
álláspontját, s egységes véleményként fogalmazódott meg, hogy e
jogszabálygyűjtemények a jogállamiság felé vezető út fontos
állomásait jelzik.
A vitákban ismételten kiemelték az új Alkotmány mielőbbi
kimunkálásának szükségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény
elkészülésével egy időben szülessék meg az alkotmánybíróságról szóló
törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség
elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. A
konkrét ügyekben a törvénynek alárendelt bíróságok hivatottak
dönteni, azokkal nem az Országgyűlésnek kell foglalkoznia - szögezte
le Bölcsey György. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) képviselő
írásban tett javaslatot a bizottságnak a miniszterek és
államtitkárok felelősségének az Alkotmányban is rögzített
meghatározására. A javaslatot azonban a bizottság egyelőre nem
támogatja, e kérdésekre az új Alkotmány kidolgozásakor térnek
vissza. Egyelőre ,,elnapolták,, Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.)
indítványát a bizalmatlansági, illetve bizalmi kérdések
szabályozásáról. Ennek az intézménynek a bevezetéséhez számos
jogszabály módosítása szükséges; a testület állásfoglalása alapján a
kormánynak 1989. március 31-éig kell kidolgoznia az ezzel
kapcsolatos tennivalókat; a tervezetet az Országgyűlés elé
terjesztik. Az Alkotmány-módosítás tervezetét a jogi bizottság - a
módosító indítványokkal - egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (7. rész)
|
A gyülekezési jogról folytatott vitában a bizottság ülésén is
érződött az a két végletes nézőpont, amely a társadalmi eszmecserét
kísérte. Volt, aki a törvénytervezettel kapcsolatban megelégedett
volna a jogok puszta deklarálásával, mások azonban aprólékos
szabályozást sürgettek volna. A bizottság végül úgy foglalt állást:
olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a
szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minősítette a
bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a
szabadságjog gyakorlásának. Elhangzott olyan javaslat is, hogy
amennyiben a kért időben és helyen a rendőrség nem engedélyezi a
demonstráció megtartását, jelöljenek ki másik időpontot, illetve
helyszínt. A bizottság tarthatatlannak minősítette ezt az
indítványt, amely semelyik érintett fél érdekét nem szolgálná. Jogos
igényként merült fel, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek is
részt vehessenek a különféle felvonulásokon, rendezvényeken.
Ugyanakkor a képviselők helyesnek tartották azt a megkötést, hogy
külföldiek ne legyenek a rendezvények szervezői, előadói.
Ugyancsak alapvető szabadságjogként értékelte a bizottság az
egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az önszerveződés
alapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle
érdekeket fejezik ki. A legnagyobb vita a politikai pártokkal
kapcsolatos paragrafusokról folyt a bizottságokban. A testület
helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik,
ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre
tekintettel - szülessen külön szabályozás. Társadalmunkban a
különféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csírái, ezért
nagyon sürgető, hogy mihamarabb - az új Alkotmánnyal egy időben,
esetleg azt megelőzve - megszülessen a párttörvény. Ez mindenekelőtt
politikai kérdés; a jog csak akkor lesz képes elrendezni a politikai
pártokkal kapcsolatos szabályokat, ha az erre vonatkozó problémákat
a politika előzetesen kellően tisztázta. ,,A törvényalkotás nem
pusztán fogalmazás kérdése, először tisztázni kell számos, még
használatban levő, illetve már használatos fogalom tartalmát, s csak
azután lehet szó szabályozásról,, - szögezte le a bizottság titkára.
Mindezekkel a kiegészítésekkel a jogi bizottság elfogadásra
ajánlotta az egyesülési és a gyülekezési jog tervezetét.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés (8. rész) Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye, 12. vk.), a jánoshalmi -------------
|
Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet párttitkára az alkotmány
tervezett módosításával kapcsolatban aggályát fejezte ki a 27.
szakasz megkurtítását célzó indítvánnyal szemben. Eszerint ugyanis
ki kellene hagyni az interpellálhatók köréből a Legfelsőbb Bíróság
elnökét. A képviselő szerint a parlament jelenlegi jogállásából
következően alkotmányjogilag és az érvényben lévő alkotmány
normatíváit tekintve is jogi korlátot állítana önmaga hatásköre elé,
ha nem teszi lehetővé a bírói szervezet munkájának interpellációval
történő ellenőrzését. Az Országgyűlés az államszervezet
alapintézményeinek munkáját a vezetők beszámoltatásával, és az
interpellációkkal ellenőrzi. A Legfelsőbb Bíróság elnökét is az
Országgyűlés választja, s így ő maga is ennek a testületnek tartozik
felelősséggel. Südi Bertalan kifejtette, hogy a bírói
függetlenséggel összeegyeztethetőnek látja, ha a képviselők a
Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámoltatásán felül az interpelláció
eszközével is folyamatosan ellenőrzik a bírói szervezet munkáját.
Mivel az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslathoz több
hozzászóló nem jelentkezett, a Ház elnöke Kulcsár Kálmánnak adta meg
a válaszadásra a szót. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (9. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában azt kérte,
------------------
hogy az eredeti miniszteri javaslatot fogadják el, tehát töröljék el
a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát. Felhívta a
figyelmet arra, hogy az új alkotmány alapeszméje az államhatalmi
ágak elválasztását és egyensúlyát tűzi ki célul. Hangsúlyozta
ugyanakkor azt a véleményét, hogy a bírói ítélkezéssel kapcsolatban
semmilyen más szervnek semmilyen joga nem lehet.
Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Stadinger István
megállapította: az alkotmány módosításához a képviselők minősített,
kétharmados többségének igenlő szavazatára - tehát a jelen esetben a
387 képviselő közül 258 igenlő szavazatra - van szükség.
Először azt a részkérdést bocsátotta szavazásra, amely a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozott. Arra
az elnöki kérdésre, hogy ki fogadja el a miniszteri indítványt,
249-en szavaztak igennel, 65-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A
javaslat tehát nem kapta meg a szükséges minősített többséget,
vagyis a képviselők fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy
a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt
intézni. Ezután tette fel szavazásra Stadinger István az egész - a
részkérdésben már eldöntött - alkotmánymódosítási javaslatot. Ezt a
képviselők 345 szavazattal elfogadták. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (10. rész)
|
A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a
képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslatot együttesen tárgyalják, de külön-külön hoznak
határozatot a törvénytervezetekről.
Elsőként Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront
-------------
Országos Tanácsának főtitkára kért szót. Elmondotta, hogy a két
törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadalmi vitáján
körülbelül ötvenezren vettek részt, nyilvánítottak véleményt. Az
állampolgárok több mint 1200 gyűlésen fejtették ki álláspontjukat.
Állást foglaltak a gyülekezési és egyesülési jog alapvető
kérdéseiben a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a
nemzetiségi szövetségek. Az újonnan létrejött társadalmi
szerveződések többsége is elküldte észrevételeit. Huszár István a
következőkben a vita tapasztalatait összegezte. Mint mondotta, a
törvényalkotás joga és kötelezettsége a Parlamenté, de megnyugató,
ha a javaslatok mögött megtalálható a társadalom széles rétegének
egyetértő véleménye. A benyújtott törvényjavaslatot érdemes
összevetni azzal a törvénytervezettel, amelyet előzetesen vitára
bocsátottak. A változatok között - a most tárgyalt javaslatok
előnyére - alapvető pontokon jelentősek az eltérések. Ezek a
változások messzemenően hasznosították a társadalmi vita
tanulságait.
A törvénytervezetek társadalmi vitái során szóba kerültek a
társadalmi, a politikai élet legidőszerűbb kérdései. Ez jele annak,
hogy a társadalom politizálódik, nő az érdeklődés a köz, a nemzet
ügyei iránt. Lemérhető az is, hogy a magyar társadalom tovább
differenciálódik, s az eltérések a nézetekben, a véleményekben a
korábbinál világosabban kifejezésre jutnak. A vitákban, a politikai
folyamatokban olykor a radikalizálás jelei is felismerhetők.
Összességében elmondható: ma már nem csupán tétje, értelme is van a
szavaknak, ezt a benyújtott törvénytervezet igazolja.
A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok
illeszkednek a politikai rendszer reformjának folyamatába. A két
törvénytervezet elfogadása azonban csupán az első lépésnek
számíthat, amely már jelezheti a követendő, helyes irányt.
Ugyanakkor tény, hogy ez önmagában nem nyújt garanciát a biztos - és
szükséges ütemű - haladáshoz. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (11. rész)
|
- A társadalmi vita tanulsága az is, hogy ha azt komolyan
akarjuk venni, akkor a vita időt, fáradságot és jó előkészítést
igényel - hangsúlyozta Huszár István. Az tény, hogy az idő sürget.
Ám ez nem lehet ok a kapkodásra, a formális megoldásokra. Ez utóbbi
elkerülését az is segítheti, ha a társadalom a politikai reform
lényeges elemeivel foglalkozó törvények elgondolásait nemcsak a
tervezet elkészülte után ismerheti meg, hanem már az elvek
kialakításakor. A társadalmi vita nem akkor a legeredményesebb, ha
pusztán a szakmai nyelven kimunkált tervezet felett folyik a
véleménycsere. A jövőben azonban még szélesebb rétegek véleményének
ismerete szükséges. Nagyon fontos ez a választójogi törvénytervezet
vitája megszervezésekor.
A jelenlegi helyzet sajátossága, hogy még nem létezett
egyesülési törvény, de már létrejöttek a különböző szervezetek,
egyesülések, társaságok. A törvény átfogóan rendezi az emberi,
állampolgári jogoknak ezt a területét, megteremti a megfelelő
alkotmányos alapokat létrejöttükhöz, működésükhöz. Világos,
egyértelmű helyzetet teremt, s így a demokratikus intézményrendszer
kiépítésének fontos állomása. Átfogó törvényre van szükség, amely
kiterjed az egyesületek valamennyi típusára, beleértve a
pártalapítás, a szakszervezetek alapításának lehetőségét is.
Ugyanakkor ki kell dolgozni azokat a speciális rendelkezéseket - a
pártról szóló törvényt -, amelyekkel teljessé válhat a törvényi
szabályozás. Sokan megfogalmazták: helyes-e ilyen nagy fontosságú
kérdéseket az új alkotmány kidolgozása előtt törvénnyel szabályozni?
Huszár István úgy foglalt állást, hogy a két törvénytervezet
elfogadása nem nehezíti az új alkotmány megalkotását, ellenkezőleg,
segíti azt. A két jogszabály elfogadása felfogható az új
alkotmányhoz vezető úton tett fontos lépésként.
A továbbiakban arról beszélt, hogy az előzetes vita alkalmat
adott a különböző népfrontbizottságok és a képviselők közötti
kapcsolatok továbbfejlesztésére. Mivel a Parlament törvényalkotási
feladatai nagymértékben megszaporodtak, ezért mindenképpen
gondoskodni kell a képviselők politikai, szakmai, társadalmi
segítéséről. Ennek feltételeit teremti meg az, ha a megyei
képviselőcsoportok tevékenysége mindinkább a népfront társadalmi
bázisára épül. A népfrontmozgalom lehetőségeinek jobb
hasznosításával a képviselők terhei csökkenthetők. Ezért támogatják
képviselői klubok létrehozását, de megkezdődött a HNF égisze alatt
szakértői csoportok szerveződése. Ezek független és pártatlan
erőként állnak a képviselők rendelkezésére. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (12. rész)
|
A legelőrehaladottabb e munka a jogi területen. A közelmúltban
megalakult a Hazafias Népfront Fiatal Ügyvédek Klubjának tanácsadó
szolgálata. A klub tagjai társadalmi munkában, díjazás nélkül
valamennyi képviselőnek rendelkezésére állnak jogi, szakmai
tanácsadással, konzultációkkal.
Mivel a törvénytervezetek érdemben és hitelesen tükrözik a
társadalmi vitában elhangzott legfontosabb politikai
megállapításokat, alkalmasak arra, hogy a jog eszközeivel tisztázzák
a nép- és közhatalom viszonyát, megfelelnek az állampolgári, emberi
jogok általános követelményeinek - mondotta végezetül Huszár István.
(folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (13. rész) Puja Frigyes (Békés megye, 8. vk.) nyugalmazott külügyminiszter ------------
|
az egyesülési törvénytervezet egy sokat vitatott pontjával
kapcsolatban fejtette ki véleményét. A törvényjavaslat második
szakasza kimondja, hogy az egyesülési jog alapján magánszemélyek,
jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetei akár politikai pártot is létrehozhatnak és
működtethetnek. A képviselő nézete szerint azonban korai lenne e
kiemelt jelentőségű társadalmi szervezetek létét már most rögzíteni.
Annál is inkább, mivel az egyesülési törvény szerint a politikai
pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány
rendelkezései irányadóak, megalakulására, nyilvántartásba vételére,
felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényt kell
alkotni. Puja Frigyes álláspontja szerint a jelenlegi tervezet
ily módon felborítaná a törvényalkotás helyes sorrendjét, amelyben az
új Alkotmány kimunkálását a párttörvény megalkotásának kellene
követnie, s e két jogszabály alapján jöhetne létre az egyesülési
törvény. A képviselő egyébként kétségbe vonta azt is, hogy a
társadalom szélesebb rétegei valóban igénylik a politikai pártok
létrehozására vonatkozó szabálypontot.
Véleményének általános politikai összefüggéseit megvilágítva
hangsúlyozta: ,,A politikai intézményrendszer reformjának megvolt a
maga többé-kevésbé elfogadható menetrendje. Az utóbbi időben azonban
e téren valamilyen ideges sietség, kapkodás tapasztalható. Nem
szabad figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy e
törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után az úgynevezett
alternatív szervezetek többsége még nagyobb sebességre kapcsol majd,
azzal a céllal, hogy befejezett tények elé állítson bennünket.
Miközben mi a szocialista pluralizmus jövőbeli szabályozásával
vagyunk elfoglalva, egészen másfajta pluralizmus körvonalai
bontakoznak ki. Az MSZMP főtitkára nemrégiben arról szólt, hogy
pártunk az egypártrendszer híve; ugyanakkor úgyszólván a kertek
alatt belopakodik a többpártrendszer.,, A jelenlegi helyzetben -
folytatta -, amikor az élet egyre nehezedik, az életszínvonal
drasztikusan csökken, a munkások, az értelmiségek, sőt a parasztok
elégedetlensége is nőttön nő, a többpártrendszer körüli, illetve a
pártok között várató éles vita nem segítené elő az áhított
kibontakozást;, fennállna a veszélye, hogy az anarchia, a zűrzavar
felé taszítana. ,,Illúzió azt gondolni, hogy az események ilyen
menete elősegíti gazdasági gondjaink megoldását, régi igazság, hogy
a felmerült problémákat mindig a maguk idejében kell megoldani, azt
siettetni nem szabad,, - mondta. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (14. rész)
|
Puja Frigyes e kérdésekkel kapcsolatban szorgalmazta azt is,
hogy az Országgyűlés a jövőben kapjon nagyobb szerepet a politika
alakításában.
Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.) a megyei
----------
Rendőrfőkapitányság helyettes vezetője annak a véleményének adott
hangot, hogy a gyülekezési jog megalkotása jelentős esemény a
társadalom demokratikus fejlődésében, valamint a polgári és
politikai jogok kiteljesítésében. Mint mondotta, ennek a törvénynek
a létrehozása azért sem tűr további halasztást, mert az élet
bebizonyította, hogy korábban monolitikusnak vélt társadalmunk
valójában igen sokrétűen érdek- és véleménytagolt, és a sajátos
nézőpontú csoportok ki akarják fejezni az egyes kérdésekben
elfoglalt álláspontjukat, annak hangot, nyomatékot akarnak adni.
Ennek - eddig hhiányzó - törvényes és garantált kereteit határozza
majd meg a gyülekezési jogról szóló törvény. Rámutatott: azért is
szükséges a törvény a megalkotása, mert így a gyülekezési jog
gyakorlásával összefüggő rendőri feladatokat a legmagasabb szintű
jogszabály rögzíti. Ez szilárd törvényességi alapot és keretet ad a
rendőri eljáráshoz, intézkedéshez.
A képviselő hangsúlyozta azt a véleményét, hogy most, a
politikai, gazdasági reformok időszakában a közrend, a közbiztonság
fenntartása hazánk egyik legalapvetőbb érdeke, politikai és
gazdasági fejlődésünk kedvező nemzetközi megítélésének legfontosabb
feltétele. A rendőrség a reformnak és a rendnek egyaránt híve, e
kettő feltételezi egymást, míg az anarchia a nem kívánt
szélsőségekhez szolgálhat alapul. A gyülekezésről szóló
törvényjavaslat is ezt az elvet fejezi ki. A megfogalmazott
szabályok az állam- és közbiztonság védelmét, valamint mások
jogainak és szabadságának védelmét szolgálják. Rámutatott: a
gyülekezési joghoz kapcsolódó rendőri feladatokat és
kötelezettségeket a rendőrség nem kérte, de minden civilizált
országban ilyen vagy hasonló tevékenységet ugyancsak a rendőrségre
ruháznak. A rendőrség igyekezik majd a törvény betűje és
szelleme szerint megfelelni feladatainak. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a
---------------------
hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal:
következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden
megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési
törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis
elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták,
hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott,
hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a
gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem
korlátozhat vagy szűkíthet.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat
követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van
az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai
összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még
felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok
alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte,
ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna
irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a
politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére,
gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön
törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását
s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható
megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások
jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott
gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási
szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a
Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a
működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság
helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el.
Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása,
amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a
fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg
javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két
törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal
egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és
a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a
képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják,
hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen
minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a
pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a
jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt
álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi
tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban
az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -,
amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták
megregulázni a civil társadalom szerveződéseit.
A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető
Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két
évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet
olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba
vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért
szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása
vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi
személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog
egyébként is szankcionálja.
Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog
gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog
gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való
felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának
védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben
semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (17. rész)
|
A törvénytervezet szerint a rendőrség azokat a rendezvényeket
betilthatja, amelyek akadályozzák a népképviseleti szervek, illetve
a bíróságok működését, illetve a közlekedést súlyosan
veszélyeztetik. Ezzel kapcsolatban azt javasolta a képviselő, hogy
ilyen esetben a rendőrség ajánljon fel egy másik helyszínt, amely
alkalmasabb a rendezvény megtartására. Véleménye szerint arra is
szükség lenne, hogy a törvény a rendőrség képviselője számára csak a
bejelentéshez kötött rendezvényen biztosítsa a megjelenés
lehetőségét. A zártkörű vagy magánrendezvényeken ugyanis minden
kívülálló jelenléte zavaró lehet. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (18. rész)
|
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6.vk.), az MSZMP Politikai
------------
Bizottságának tagja, a KB titkára bevezetőben rámutatott, hogy a
korszerű magyar jogállamiság pilléreinek az alapkövét rakja most le
az Országgyűlés. Az utóbbi években sokféle módon szóltak ebben az
országban a társadalom alulról való, önszervező épüléséről. A most
tárgyalt két törvénytervezet jelenti azonban az első igazi garanciát
arra, hogy ez a társadalomszervező óhaj joggá váljon. E helyen
tényként szólt arról is, hogy e törvények megalkotására a politikai
ösztönzést a Magyar Szocialista Munkáspárt májusi országos
értekezlete adta meg - mondta.
Kiemelte: ezen törvénytervezet előkészítése valóban demokratikus
módon haladt, mert mind a nagy, meghatározó társadalmi szervezetek,
mind az alternatív nézetek képviselői, az állampolgárok
érvényesíthették is elgondolásaikat. Ez a vita - és ezt az
országgyűlés előtt is jelentsük ki - politikailag nagyon lényeges,
társadalmi berendezkedésünk és fejlődésünk számára meghatározó
pontokon módosította, változtatta, ha úgy tetszik tovább
demokratizálta, pontosította a törvénytervezeteket.
A továbbiakban leszögezte: miközben törvénytervezetekről
vitázunk, tudatában kell lennünk annak, hogy a politika
alapkérdéséről van szó, a hatalom, a korszerű hatalmi berendezkedés
mikéntjéről és a hatalomgyakorlás módjáról.
Kié is a hatalom valójában? Ki akar korszerűen berendezkedni? -
vetette fel a kérdést, majd kijelentette: a hatalom nem a párté, nem
is a kormányé, és még csak nem is egyetlen társadalmi osztályé.
Alkotmányunk szerint a hatalom a dolgozó népet illeti meg. E
hatalomgyakorlás mikéntjének és intézményrendszerének kialakítása,
korszerűsítése, demokratizálása a szó igazi értelmében a köz ügye.
- Az MSZMP vezető párt szerepéből ered az a követelmény, hogy a
társadalom megérett politikai szükségleteit felismerje, saját
céljaként megfogalmazza és a magyar haladás érdekében cselekedjék.
Elégséges alappal jelenthetjük ki: az MSZMP egy pártként ismerte fel
felelősségét és kezdeményezte, hogy a politikai versenyhelyzetet
jogilag is garantáltan építsük be társadalmunk működési rendszerébe.
Ajándék-e ez a népnek a párt részéről, vagy pedig alanyi jogon
illeti meg? Határozottan állok ezen utóbbi mellé. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (19. rész)
|
Akkor is teszem azt, amikor párton belül és kívül egyesek
felvetik: érett-e a nép, felkészült-e a magyar társadalom a
demokráciának erre a fokára? Pártunk ugyan késlekedve, de állítja,
hogy a magyar társadalom hosszú ideje nemcsak érett, hanem képes is
a demokratikus szocialista politikai rendszer építésére, a
cselekvésre, a politizálásra. Vitatkozunk azokkal, akik azt
állítják, hogy társadalmunk úgymond felkészületlensége vagy
passzivitása miatt képtelen erre. Vajon nem ékes cáfolata-e ennek az
állításnak a mögöttünk hagyott hónapok eseményei, a jövő tervei, sőt
a jelenlegi parlamenti vita is.
Kételyt - nem megalapozatlanul - egyesekben az okozhat, hogy
társadalmunk a demokrácia gyakorlásában bír-e jártassággal. Meg kell
mondani, hogy a jártasság megszerzésében és gyakorlásában sokáig
korlátozva volt. Most, a joggal együtt, a jártasság gyakorlásának
feltételeit teremti meg magának. Ebben a párt nemcsak partner, hanem
aktív kezdeményező. E törvénytervezetek elfogadása újabb,
nélkülözhetetlen, persze még nem elégséges teret nyit a társadalom
számára a hatalom gyakorlásában való tényleges részvétel elérésére.
Tapasztalatok alapján nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy a
hatalom kialakult intézményrendszerének önkorlátozására számítsunk
- a retorikája ellenére sem. Az eddigi modell önkorlátozásra, a
kinyilatkoztatott szándékai ellenére sem volt megfelelően képes.
Azért kellenek jogi garanciák, hogy a szándékból valóság legyen.
Az önszerveződésére, érdekképviseletre, gyülekezésre való igény
a társadalomban nemcsak a politikai közegben jelenik meg, hanem
annál jóval szélesebb körben. Ez felöleli a környezetvédelemtől
kezdve a lakosság karitatív, kulturális törekvéseinek és más
önkifejezési formáinak igen színes megnyilvánulásait is.
Ösztönöznünk kell, hogy az országos és helyi közéletben egyaránt a
törvényadta keretekben minden egyesülési, gyülekezési szándék
egyenlő esélyt kapjon képviselőik érdekeinek, nézeteinek
megjelenítésére. Ez az emberi lét önmegvalósításának is szerves
része egy korszerű társadalomban, főleg, ha azt - szándékaink
szerint - a szocialista elvek vezérlik. Éppen ezért teremtünk újabb
biztosítékot arra, hogy az Alkotmánnyal ellentétes, a faji
megkülönböztetésre, a népek közötti gyűlöletkeltésre, az
antiszemitizmusra, a békét veszélyeztető nézetekre épülő szervezetek
ne jöhessenek létre.
Társadalmunkban ma különböző erők mozdultak és mozdulnak meg a
haza felemelkedése előtt álló akadályok eltávolítására és a nemzeti
haladás előmozdítására. Ezen erők szerveződési törekvéseiket a most
vitatott törvénytervezetek alapján valósíthatják meg. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (20. rész)
|
Ilyen módon létrejöhetnek a feltételek, hogy a különböző
mozgalmak intézményesült formában, egyenlő jogon, partnerként
vehessenek részt egy új nemzeti összefogásban. A mozgalmakkal már
ilyen körülmények között is elkezdődhetnek a politikai
kapcsolatépítés munkálatai: a párbeszéd, az egyezkedés, az
együttműködés, sőt a koalíció-alkotás lehetősége is.
Egy ilyen cél magunk elé tűzése ma realitás, és a kibontakozás
alapvető követelménye. A magyar társadalom fejlődése során
meghatározó túlsúlyba került a haladó, baloldali gondolkodás, és az
új mozgalmak túlnyomó többségéről ez állítható.
Az új nemzeti összefogáshoz a baloldaliságot mai viszonyaink
között az osztályszempontokon túlmenően kell értelmeznünk.
Véleményem szerint az ily módon felfogott baloldaliságnak szerves
alkotó elemei nemcsak a munkásmozgalmi alapon szerveződött politikai
erők, hanem a civil társadalomnak a polgári értelemben vett
baloldala is. Azt állítjuk, hogy más irányzatokban, ideológiákban,
világnézetben megfogalmazódó szándékok, törekvések is szövetségesek
lehetnek az új nemzeti összefogás nyújtotta keretek között.
Politikai viszonyaink ilyen módon való alakulása akkor
szolgálja jól az ország érdekeit, a modernizációt, ha nem művi, nem
felülről elrendelt, hanem szerves fejlődés következménye. Ebből
következően az új nemzeti összefogás hosszabb idő alatt, vitákon
keresztül épülő folyamat, amely a magyar progresszió tömörülési
formája lehet. Meggyőződésem, hogy csakis ezen a módon tudjuk
megoldani, hogy konfliktusokon keresztül, de békés úton haladjunk
egy megújuló szocialista társadalom irányába - hangoztatta.
- E helyről is felhívunk minden politikai felelősséget érző
tényezőt, hogy vegyen részt az új nemzeti összefogás kialakításában.
Csakis ez lehet a megfelelő kerete és feltétele az új politikai
rendszer kiépítésének. Megítélésem, hogy a hagyományos társadalmi
szervezetek mellett, azok megújulását is figyelembe véve ezen tényezők
közé tartozik és ennek jelét is adta többek között a Magyar
Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, egyes ifjúsági szerveződések,
a szerveződő ,,kisgazdák,,, a Veres Péter Társaság, a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság és több más
irányzatú egyesülés.
Az új nemzeti összefogás létrehozásában az MSZMP és a mozgalmak,
később pedig a születő pártok munkálkodhatnak együtt. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (21. rész)
|
Az előttünk fekvő törvénytervezet egyik nagy horderejű gondolata
a többpártrendszer kérdését érinti. Ismert az MSZMP pártértekezleti
és más testületi álláspontja, amely szerint egypártrendszer keretei
között működő politikai pluralizmust alkalmasnak tartja arra, hogy a
jelenlegi helyzetben a társadalmi fejlődést szolgálja. Ugyanakkor
pártunk állást foglalt abban is, hogy biztosítani kell a lehetőséget
azoknak az igényeknek a megvalósítására, amelyek más pártok
működését akarják.
Világosan kell látnunk, hogy a jogállamiság viszonyai között a
pártok létrejötte nemcsak társadalmi igény kérdése, hanem egyszerűen
attól függ, hogy érvényes jogszabály alapján valaki akar-e pártot
alapítani vagy nem.
Egy ilyen csoportosulás azonban - és ez a meghatározó -
politikai értelemben csak akkor lesz valóságosan párt, ha a
társadalmi súlya, politikája, befolyása, illetve programja erre
alkalmassá teszi. A párttörvény megalkotása, amelynek lényege egy
más, az eddigit meghaladó politikai struktúra kialakítása, nem
egyszerűen jogi kézügyesség kérdése.
Itt és most a nemzet sorsáért érzett politikai felelősség az
elsődleges és az irányadó. E politikai felelősségből nem lehet
kizárni a magyar társadalmat. Joga van ahoz, hogy saját sorsát
érintő kérdés eldöntésére és gyakorlati megvalósítására
felkészüljön.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy jelenleg egy törvénytervezet
társadalmi vitájának terméke fekszik előttünk, amely ebben a
tartalomban összegződött. Jelentős, párton kívüli politológiai
műhelyek nézetét is tartalmazza a párttörvényre való utalás.
Megfontolandó: a parlament felvállalhatja-e, hogy lényeges ponton
túlmenjen a társadalmi vita eddigi eredményein. Ezt figyelembe véve
egy, ilyen nagy horderejű kérdésben, mint a pártrendszer jogi
keretei, nem lenne célszerű napok vagy órák alatt dönteni. Mert
miről is van szó? Nemcsak a pártok tértől és időtől való puszta
létéről, hanem a törvényileg is garantált közjogi, pénzügyi,
támogatási, regisztrálási és más, a működésükhöz elengedhetetlen
feltételek megteremtéséről. A társadalmi vitára is időt hagyva,
politikailag megalapozott párttörvényt kell készítenünk. Értjük azt
az aggodalmat is, amely attól tart, hogy olyan törekvések
érvényesülhetnek, miszerint a törvény kidolgozását elodázzák, netán
,,elsikkasztanák,,.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (22. rész)
|
Pártunk határozottan ellenzi a köntörfalazást, kiáll az elvtelen
időhúzás ellen. A Központi Bizottság decemberi ülésén a párt
véleményeként megfogalmazta, hogy ,,a párttörvény megalkotása
igazodjon az alkotmány kidolgozásához,,. Mindezekből kiindulva - az
aggodalmakat is ismerve - reálisnak látszik, hogy a párttörvény egy
éven belül, akár az év végén, a Parlament elé kerüljön.
A létrejött különböző alternatív mozgalmak, társaságok döntő
többségében hangsúlyozzák a több párt létének szükségességét, de a
jelenlegi helyzetben még nem kívánnak párttá alakulni. Ez az
álláspontja ma valamennyi mértékadó alternatív társadalmi-politikai
mozgalomnak. Nem túlzás ezért azt mondani, hogy a mai politikai
helyzetre vonatkoztatva a pártalapítás tekintetében nincs érdemi
véleményeltérés a párt és a mértékadó alternatív mozgalmak között.
Másként fogalmazva: hetek alatt elkapkodva egyetlen jelentősebb
politikai erő sem igényli a pártok megalakítását.
Örömmel üdvözöljük, hogy a mértékadó társadalmi-politikai
mozgalmak a pártalapítás kilátásait tekintve nem a konfrontáció
lehetőségeit keresik, hanem maguk is megfelelő átmenetet biztosító
szerves fejlődés hívei. Az eltúlzottan gyors előrerohanás igénye a
jószándékai ellenére is - eredeti törekvésével ellentétesen, akarata
ellenére kiválthat olyan reakciósorozatot, amely éppen a közösen
támogatni kívánt ügyet sodorja veszélybe. Az értetlenségből vagy
félelemből született ellenállás aktivizálná a szélsőségeket. Azok
fellépése pedig azonnal felidézné a bármiféle visszarendeződés
veszélyét, és kiélezett hatalmi harcot táplálna. Az ilyesféle
folyamatok pedig azon erőket veszélyeztetik elsősorban, akik a
nemzeti összefogás keretében, a reformok útján kívánják szolgálni a
szocialista magyar haladást.
Berecz János végezetül javasolta, hogy alapos vita után,
megfontoltan, elfogadva a kormány javaslatát, az Országgyűlés jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottságának jelentését, javaslatait, és
elismerve az aggódók, sürgetők jószándékát is, szavazzák meg a
törvényjavasalatot, beleértve, megfogalmazva a párttörvénynek egy
indokoltan meghatározott határidőn belüli megalkotását.(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (23. rész)
|
Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) tiszaföldvári körzeti
-----------------
orvos hangsúlyozta: az egyesülési jogról szóló törvénytervezet
európai léptékű, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányának szelleméhez és betűjéhez illeszkedő javaslat
lenne, ha végig hű lenne önmagához. Sajnálatosnak nevezte, hogy ez a
fontos reformtörvény a 4. paragrafus második bekezdésében
lehetetlenné teszi, de legalábbis a jövő ködös messzeségébe helyezi
a politikai pártok születését.
Kiemelte: ha az Országgyűlés a javaslatot a mostani formájában
fogadná el, akkor több kínos következménnyel kellene számolnia.
Például Európa közvéleménye, amely rokonszenvvel kíséri a
magyarországi reformkísérletet, megkérdőjelezné szándékaink
őszinteségét és következetességét. A Parlament ismételten, immáron
jogosan éles bírálatok kereszttüzébe kerülne. Informális területre
szorulnának az erősödő politikai szervezetek, s a pártnak
sokfrontos, értelmetlen, sok áldozattal járó ,,dzsungelharcot,,
kellene folytatnia olyan erők ellen, amelyekkel a nyílt színen
szövetséget tudna kötni.
A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy az
alkotmányosság talaján álló független pártokra az MSZMP-nek lenne a
legnagyobb szüksége. Az Országgyűlés számára történelmi és morális
kényszer, hogy az alternatív csoportokat, a majdani pártokat
beengedje a hatalom sáncai közé - hangoztatta. Első az egyenlők
között - csak ez lehet most a párt reális és tisztességes célja -
mutatott rá.
A továbbiakban kifejtette: a következő években a politikai
harcot új vértezetben, merőben más körülmények között, élesen
megvilágított közéleti porondon kell megvívni. ,,- Minél tovább
rázzuk a legújabbkori történelmünk pokoli bugyrait, elrémülve
látjuk, hogy éltetőnek vélt gyökereinken jellemfogyatékosok,
verőlegények, óriásbőrbe bújt törpék és politikai kannibálok
kapaszkodnak. Hiába határoltuk el magunkat a múlt bűneitől újra és
újra, az ellenőrzésre és a hatalom féken tartására hivatott
testületek szeme láttára vidéki csákmáték, türelmünket és gyomrunkat
próbára tevő újmódi dzsentrik bukkantak elő. Ezért nem csoda, hogy a
tömegek hite, bizalma, együttműködési készsége megrendült. Nem
kisstílű akadályokat kell lerakni a társadalmi mozgalmak lába elé,
hanem alkalmassá kell tenni a pártot, hogy egyenrangú politikai
szervezetek között becsületes vitában, tisztességes eszközökkel
harcolja ki az igazát,, - mondotta. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 16:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (24. rész)
|
A hatalom tartósan azoké lesz, akik a szellem erejével és az
erkölcsi tisztasággal vívják azt ki - húzta alá végezetül, s kérte
az Országgyűlést, a törvénytervezetet csak akkor fogadja el, ha az
nem tesz különbséget a társadalmi szervezetek és a politikai pártok
között.
Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari
------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a sportszervezetek,
-egyesületek, illetve -szövetségek érdekében figyelmeztetett arra,
hogy a sportegyesületek napjainkban egyre nehezebb helyzetbe
kerülnek, filléres gondokkal küszködnek. Helyzetükön az sem
változtat igazán, ha vállalkozásba fognak, hiszen az állam ugyanúgy
kezeli őket, mint más gazdálkodó szervet, s bevételeik jelentős
részét elvonja. Így a sport hovatovább másodlagos tevékenységgé
válik. Olyan gazdálkodási szabályokra lenne szükség - mutatott rá -,
amely a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté tenné a sport
támogatásában, ugyanakkor a sportegyesületek számára lehetőséget
adna, hogy a vállalkozásaikból származó nyereségüket a
sporttevékenységre fordítsák, azaz ,,nonprofit,, elven működjenek.
Utalva a törvényjavaslatnak arra a rendelkezésére, amely szerint a
társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos
szabályokat a Minisztertanács állapítja meg, Géczi István kérte,
hogy a rendelet tervezetét a kormány mutassa be az Országgyűlés
ifjúsági- és sportbizottságának.
Nem kevésbé nehéz a különböző sportszövetségek helyzete -
folytatta. A szakági szövetségek egy része ma még beékelődik az
államigazgatásba, az ÁISH része, vagy önálló költségvetési szervként
funkcionál. Ez a helyzet rendellenes; a sportszövetségeknek
társadalmi alapon, önkormányzati és demokratikus jelleggel
önállósulniuk kell - mutatott rá a képviselő.
Ugyanakkor az egyesülési törvény jelenlegi szabályai az ily
módon létrejövő sportszövetségekre - azok sajátosságai miatt - nem
alkalmazhatóak. Géczi István ezért szükségesnek tartotta, hogy
mielőbb alkossanak meg egy sporttörvényt, amely rendezné az állam
feladatvállalását a sportban, az állam, illetve a társadalmi jellegű
sportszervezetek közötti munkamegosztást, a sport állami
irányításának rendjét, a sportszervezetek szerepét, működését,
egymással való kapcsolatukat. Kérte: az Országgyűlés kötelezze a
kormányt, hogy a törvény tervezetét 1989. április 30-ig dolgozza ki
és nyújtsa át megvitatásra az ifjúsági- és sportbizottságnak.
Javasolta továbbá, hogy a sportági szakszövetségek tevékenységére,
szervezetére és működésére külön törvényerejű rendeletet adjanak ki.
(folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (25. rész)
|
Szentágothai János (Országos Lista) akadémikus, az MTA
------------------
tanácsadója a két törvénytervezetről kiemelte, hogy azok a
szocializmus minden tekintetben lejárt, úgynevezett sztálini
ihletésű politikai és társadalmi modelljével való radikális szakítás
irányába mutatnak. Hangsúlyozta, hogy az egyesülési jogról
beterjesztett törvénytervezet nem elég egyértelmű: a második
paragrafusban nyíltan és egyértelműen megfogalmazódik a politikai
pártok létrehozásának és működtetésének a lehetősége, de a negyedik
paragrafus ezt a jogot kissé visszaveszi, vagy legalábbis
korlátozza.
Mire lehet jó ez a visszájára fordított szalámitaktika? - tette
fel a kérdést. Erre válasz lehet: elővigyázat, nehogy politikai
intézményrendszerünk olyannyira kívánatos átalakulása túl gyors
társadalmi mozgást indítson meg. A törvényhozó munkában van egy
biztosnak tekinthető időpont, amelyhez a visszaszámlálást
igazítanunk kell: 1990 nyara, azaz a következő országgyűlési
választások időpontja. Minél később alkottatik meg és válik
érvényessé a politikai pártok bejegyzését és működését szabályozó
törvény, annál rövidebb a választásokig rendelkezésre álló és az
ésszerű szervezkedéshez feltétlenül szükséges idő - hangsúlyozta
Szentágothai János. Kiemelte: bármilyen pártok szerveződjenek is, ha
ez év nyaráig megindulhatnak, akkor lesz idő lehiggadásra, az élek
összecsiszolódására, az összetartozó törekvések egyesülésére.
Rámutatott: ,,Világosan kell látnunk, hogy a kormány nem egy
farkascsorda által üldözött szánban ülők csoportja, akik csomagok és
ruhadarabok kidobásával próbálják üldözőik figyelmét elterelni. Ez
az okoskodás azért nem jó, mert nálunk egy-két kivénhedt ordas
kivételével nincsenek farkasok, viszont van annál több róka...,,.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (26. rész)
|
A hét eleji árrendezésekről szólva leszögezte, hogy nem az
áremelés ténye okozza a sokkot, hanem az, hogy milyen
következményekkel jár ez csaknem kétmillió lakosra. ,,Lenne hely,
ahonnan ezeknek az embereknek pénzt elő lehetne teremteni: vissza
szeretnék utalni az októberi határozatunkra, amellyel egy senki
által nem ismert költségkihatású terv továbbmenetelét megszavaztuk.
Akik gúnyolódnak vagy hőzöngenek a mai helyzetben, azok gondolják
meg, hogy okos volt-e ilyen nagy többséggel megszavazni ezt az
óriási öngólt; Bős-Nagymarosról van szó.,, Népünk érett, és nem kell
félteni a jövő években mindenképpen fokozódó terhektől sem, feltéve,
ha ezeket valóban az igazság, a tisztesség és a humánum szellemében
osztják majd szét - mondotta.
Az akadémikus hangsúlyozta: elérkezett az ideje annak, hogy a
monolitikus hatalmat fölváltsa a magyar társadalom konstruktív
politikai irányait képviselő pártok egymást ellenőrző kormányzati
rendszere. Végezetül azt javasolta, hogy vegyék ki a
törvénytervezetből a negyedik paragrafust, vagy fogalmazzák át a
második pontját: a politikai párt társadalomban betöltött szerepére
az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A másik megoldás pedig,
kötelezze az Országgyűlés a kormányt arra, hogy a politikai pártok
bejegyzésére és működtetésére vonatkozó törvényjavaslatát még az
1989. évi nyári szünet előtt hozza meg, s ez így legkésőbb 1989.
július 1-jéig érvénybe léphessen.
Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), a HNF Megyei
--------------
Bizottságának titkára hangsúlyozta: az egyesülési törvényben
egységes kritériumok alapján kell szabályozni minden társadalmi
szervezet, így a politikai pártok alapítását és tevékenységét is.
Külön pártalapítási törvényt csak akkor tudott volna elfogadni, ha
az a Parlament jelenlegi ülésszakra elkészült volna. Mivel ez nem
történt meg, ezért a képviselő az egyesülési törvényben történő
egységes szabályozás mellett foglalt állást. Arra is felhívta a
figyelmet, hogy az egyesülési törvénynek nem szabad tartalmaznia a
társadalmi szervezetek belső életére vonatkozó szabályokat. Ezeket a
különböző szervezeteknek saját maguknak kell kialakítaniuk.
Javasolta a képviselő, hogy a törvényben fogalmazzák meg:
egyesülésekkel, pártokkal kapcsolatos alsóbb szintű jogszabályt
alkotni tilos. Rámutatott arra is, hogy a törvényekben el kell
kerülni a túlszabályozást, törekedve az egyértelmű
megfogalmazásokra. Ez azonban csak úgy sikerülhet, ha kettéválik a
politikai és jogszabályalkotási folyamat. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (27. rész)
|
Ebben az esetben lehet elkerülni, hogy a törvényben tükröződjenek
azok a bizonytalanságok, amelyek a jelenlegi politikai életben
tapasztalhatók.
Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos
--------------
vázlatosan elemezte az emberi jogokra vonatkozó történelmi
nézeteket, és megállapította: az ilyen vagy olyan színű zsarnokság
időnként el tudta ugyan nyomni az emberi jogok érvényesülését, de
ezek ,,természetjogi csírái,, mindig újra és újra kihajtottak. A
képviselő a tolerancia fogalmát állította hozzászólásának
középpontjába. Hangsúlyozta, hogy az államhatalomnak és a
társadalomnak egyaránt türelmet kell tanúsítania, vagyis nem lehet
,,az egyik jogot sárba taposni, a másik köré pedig oltárt emelni,,.
A toleranciával összefüggésben dr. Séra János ellentmondásosnak
vélte, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvényalkotás időben
megelőzi az emberi jogok széles körű biztosítására hivatott új
Alkotmány megszövegezését. A törvényjavaslatok szövegének két
pontjánál ellenvéleményét hangsúlyozta a hozzászóló. Egyrészt szóvá
tette, hogy az egyesülési törvénytervezet alapján fegyveres
szervezeteket nem lehet létrehozni, miközben a vadásztársaságok, a
bérkilövő társaságok, valamint az MHSZ létét senki nem kívánja
kétségbe vonni.
Másik kifogása az volt, hogy a törvénytervezet külön kérdésként
kezeli a politikai pártok alapítását. Ez utóbbi vonatkozásban -
csatlakozva Szentágothai professzor és Berecz János véleményéhez -
reményét hangoztatta, hogy a párttörvény elfogadása nem húzódik majd
el, tehát összhangban lesz a gondolkodás, a beszéd és a cselekvés. A
képviselő támogatta az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezet
elfogadását, de szorgalmazta, hogy hozzanak további törvényeket az
emberi jogok biztosítása érdekében is. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (28. rész)
|
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.) a Fehérgyarmati
------------
Városi Pártbizottság első titkára képviselőtársaihoz hasonlóan
üdvözölte a gyülekezési és egyesülési jog törvényi szabályozását,
mert - mint mondta - ez a jogállamiság egyik legfontosabb
követelménye. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy e törvények
megvalósítása során azokra is gondolni kell, akik a hátrányos
helyzetű térségekben élnek, akik az elosztáskor a kisebb szeleteket
kapják, akik többet érdemelnének, de igényeiket halkabban vagy
egyáltalán nem fogalmazzák meg, csak bíznak az ígéretekben, s egyre
türelmetlenebbül várják, hogy rájuk is sor kerüljön. A kis
falvakban, a hátrányos helyzetű településeken lakók együttléte
felfogható tartós gyülekezésnek életlehetőségeik javításáért -
mondotta -, s akár holnap megalakíthatnák a másodrendűségre
kényszerített állampolgárok egyesületét. Érthetetlennek tartotta a
képviselő, hogy az északkeleti, keleti országhatárok melletti - az ő
választókörzetéhez tartozó - kisközségek ilyen mostoha körülmények
között kénytelenek létezni, s birtokolni a sajnálatos országos
csúcsot: az itteni falvakban lakó idős emberek 88 százalékának a
nyugdíja kevesebb a deklarált létminimumnál. Véleménye szerint a
magyar falvak gondjainak megoldása nélkül elképzelhetetlen a
felemelkedés.
A képviselő szólt arról is, hogy véleménye szerint a most
elfogadandó egyesülési törvény feltétlenül meggyorsítja a már
meglévő markáns politikai önszerveződésekben a párttá alakulás
igényét. Erre fel kell készülni, s ki kell alakítani a szükséges
politikai feltételeket, hogy ezek a közösségek akár pártként, akár
mozgalomként a fennálló rendszer részeivé váljanak. Külön
hangsúlyozta, hogy a pártalapítást önálló törvényben kell
szabályozni, s nem ért egyet azokkal a képviselőtársaival, akik
szükségtelennek látják ezt. Példaként felhozta: hogyan lehet
komolyan gondolni, hogy a díszhal-tenyésztők egyesületét és egy
politikai pártot egyforma szabályozással, azonos rendezőelvek
alapján hozzanak létre. Végül javasolta: gyorsítsák meg az új
alkotmány és a párttörvény létrehozására irányuló munkát, és - a
Központi Bizottság állásfoglalása alapján - a befejezést kössék
pontos határidőhöz. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (29. rész)
|
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár
-----------------
energetikusa egy, az egyesülési törvénytervezetben szerinte meglévő
ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a tervezet második
szakaszának első bekezdése deklarálja, hogy magánszemélyek, jogi
személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetei szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti
szervezetet, egyesületet, valamint pártot hozhatnak létre és
működtethetnek. A negyedik szakasz második bekezdése szerint a
politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére,
felügyeletére, valamint megszűnésére egy külön törvény szabályai
vonatkoznának. Ebből következik, hogy a tervezet szabályai nem
értelmezhetők a pártokra. A tervezet így egyfelől engedélyezi a
pártok alakulását, működését, másfelől meggátolja.
Ezzel összefüggésben kérdésesnek nevezte, hogy a politikai
pártokra vonatkozó garanciális szabályokat mi tartalmazza: az
egyesülési törvény, a párttörvény, az Alkotmány, vagy esetleg valami
más? E kérdés eldöntéséhez, véleménye alátámasztására, bőséggel
idézett a választóitól kapott levelekből. Arra a kérdésre:
szükséges-e, hogy az egyesülési törvény tartalmazza a politikai
pártokra vonatkozó rendelkezéseket, 2694 írásos választ kapott öt
nap alatt. A válaszadók 89 százaléka amellett foglalt állást, hogy
az egyesülési törvény tartalmazza a politikai pártokra vonatkozó
szabályokat. Egy külön párttörvény meghozatalát 2681 válaszadóból 12
százalék szükségesnek, 88 százalék szükségtelennek ítélte meg.
Nézete szerint a többpártrendszer körül kialakult vitát ma már
túlhaladta az idő. Ezért most az Országgyűlés feladata az, hogy
biztosítsa a társadalomban meglévő ilyen irányú törekvéseket,
szolgálva az ország stabilitását, politikai, gazdasági fejlődését.
Ezért támogatta azt a javaslatot, hogy a tervezetből a negyedik
szakasz második bekezdése maradjon ki. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (30. rész) Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon ------------
|
Kastélymúzeum igazgatója szerint az egyesülési, illetve a
gyülekezési jog törvénytervezetében tettenérhető egyfajta félelem,
ami miatt - kimondva vagy kimondatlanul - kettős mércével mér a
jogalkotó. A törvényjavaslat nem egységes kritériumok alapján
rendelkezik minden társadalmi szervezetről, amikor egyiküket kivonja
a szabályozás alól.
A törvénytervezetek országos vitájában nem egyszer
megfogalmazódott az a kívánság - folytatta -, hogy az egyesülési
törvényben szabályozzák a pártok működését, s ne alkossanak erre
külön ,,párttörvényt,,. A tervezet ezzel szemben most azt javasolja,
hogy egy külön törvény rendelkezzék e kérdésről. A képviselő ezzel
kapcsolatban határozottan leszögezte: az alulról építkező társadalom
valamennyi alapegysége csak egységes normatívák, illetve elbírálás
alapján működhet egészségesen. A képviselők pedig csak ennek
tudatában és ezt feltételezve szavazhatnak a beterjesztett
törvényjavaslatra. Annál is inkább, mivel a múltban már keserű
tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy hova vezet a különös
kiváltságokat élvező, szinte törvények feletti szervezet.
A képviselő kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetek
túlszabályozottak, ami egyben kritikája is a jelenlegi
jogszabály-javaslatoknak. Ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy a mai
magyar társadalomban nemcsak marxista, hanem idealista világnézetet
valló intézmények is léteznek. Ennek tudható be, hogy még az olyan,
egyébként korszerű megoldások - mint például a demokratikus
önkormányzat - sem alkalmazhatók minden egyesület esetében. A
törvényben ezért a többi között egyértelműen tisztázni kell az
egyházak, valamint a vallási jellegű egyesületek helyzetét. A
probléma lényege: ,,a törvényjavaslat szövegezői nem
sokszínűségében, hanem valamiféle szocialistának vélt egységben
fogták fel a társadalmat, s a törvényre akarnak bízni olyasmit, ami
nem arra tartozik.,, (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 18:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (31. rész)
|
Czoma László utalt arra a tíz képviselőtársával közösen
benyújtott módosító javaslatra, amely a többi között indítványozza,
hogy a politikai pártra is az egyesülési törvény rendelkezései
legyenek az irányadóak. Az Alkotmány, illetve más törvények jelenleg
nem tiltják a pártok létrehozását, az egyesülési törvény mostani
tervezete viszont szűkíti ezt a jogot. Ez viszont - a képviselő
véleménye szerint - ellentétben áll a Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányában foglaltakkal.
A képviselő az elmondottakat összefoglalva kérte, hogy az
Országgyűlés vesse el Puja Frigyesnek azt az indítványát, hogy a
jelenlegi törvénytervezet ne ismerje el a politikai pártok
alapításának lehetőségét.
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin
--------------
Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője úgy jellemezte magát,
mint ,,azon tizek tizenegyedike,,, akik a pártalapításra vonatkozó
indítványt beterjesztették. Megerősítette: úgy helyes, ha az
egyesülési törvény egyben korlátozás nélkül megengedi a pártalapítási
jogot. Kiegészítő indoklásként elmondta, hogy ismeretei szerint
Magyarországon már nem egy, hanem több párt működik. Egyébként erről
a sajtóból szerzett tudomást. Így a törvénytervezet, amely korábban
készült - a jelenlegi körülmények között - változatlan módon nem
lehet helytálló. Ha ugyanis változtatás nélkül szavaznák meg a
képviselők a törvényjavaslatot, ezzel egyszerre engednék meg egy
emberi jognak, a pártalapítás jogának a gyakorlását, de ugyanakkor
meg is tiltanák azt. Ennek az ellentmondásnak a figyelembevételét
ajánlotta képviselőtársainak döntésük meghozatalakor. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (32. rész)
|
Tóth Károly (országos lista) református püspök, a
-----------
Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
emlékeztetett arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
jelentésének egyik pontja javasolja az egyesülési törvényjavaslat
hetedik paragrafusa harmadik pontjának elhagyását. Ez kimondja:
olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak az arra
illetékes szerv engedélyével, illetőleg a jogosult hozzájárulásával
lehet a társadalmi szervezet elnevezésébe felvenni. Ezt ugyan
tartalmazza a hetedik paragrafus első és második pontja is, de a
külön megfogalmazás elhagyása különösen érzékenyen érintené az
egyházakat és vallásfelekezeteket. Belső hitelvi kérdéseket érint
ugyanis: ha az alakuló szervezetek az egyházaktól függetlenül,
azokat meg nem kérdezve használni fogják például a református,
evangélikus, katolikus vagy baptista elnevezéseket, az nagyon súlyos
zavarok, konfliktusok forrásává válhat - emelte ki a püspök. Emiatt
javasolta a hetedik paragrafus harmadik pontjának meghagyását a
törvényben.
Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette: a
törvényjavaslatokhoz több felszólaló nem jelentkezett. Az elhangzott
számos és szerteágazó képviselői javaslat megvitatására össze kell
ülnie az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának.
Mivel ez valószinüleg hosszabb időt vesz igénybe, ezért javasolta a
képviselőknek, hogy napi munkájukat fejezzék be. Az ülés
berekesztése előtt arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az ülésen
részt vett a Nyugat-európai Unió küldöttsége. Köszöntötte Charles
Goerens-et, az Unió közgyűlésének elnökét és munkatársát.
Szerdán reggel 9 órakor az Országgyűlés az egyesülési jogról,
valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalásával,
- a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalásának
ismertetésével - folytatja munkáját.
x x x
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (33. rész)
|
Az ülésszak keddi munkanapjának szünetében Szűrös Mátyás
elnökletével ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága.
Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője tájékoztatta
az MTI-t arról, mivel több szervezet és magánszemély, illetve
képviselő a Magyarországra menekültek sorsát illetően aggodalmának
hangot adva indítványt juttatott el az Országgyűlés elnökéhez,
Stadinger István felkérte a külügyi bizottságot, hogy e fontos
kérdéskörben foglaljon állást. Az ülésen a bizottság meghallgatta
Bánffy György (Budapest 4.vk.) képviselő indítványát, amelyben
javasolja: az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy alapos vizsgálat
nélkül az ország területéről egyetlen menekültet se lehessen
kitoloncolni. A képviselő szorgalmazta azt is, hogy a kormány záros
határidőn belül adjon tájékoztatást a családegyesítések eddigi
eredményeiről, a menekülttáborok szervezéséről és a genfi
konvencióhoz csatlakozás, illetve ENSZ-segítség lehetőségeiről.
x x x
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (34. rész)
|
Az Országgyűlés keddi munkanapjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés kedden folytatta az 1988. december 20-án
megkezdett ülésszak munkáját. Az Országgyűlés keddi munkanapját
megnyitó Stadinger István Ház-elnök megválasztása alkalmából
üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét,
Derzsi András minisztert. Ezután tudomásul vették, illetve
igagzolták - a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett
helyre - Tóth István képviselői megbizatását.
Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett
ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket.
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg az
Alkotmány módosításáról, a gyülekezési, illetve az egyesülési jogról
szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos expozéját.
Az Alkotmánymódosítással összefüggő vitában felszólalt:
Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság titkára, a téma bizottsági előadója és
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.).
Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt a képviselők észrevételeire.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés elnöke először a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozó
miniszteri indítványt terjesztette szavazásra. A javaslat nem kapta
meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők
fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Az
Alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés 345 szavazattal
elfogadta.
Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat
együttes vitájában felszólalt:
Huszár István (országos lista);
Puja Frigyes (Békés m., 8. vk.);
Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.);
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.);
Balla Éva (Budapest, 46. vk.);
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.);
dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.);
Géczi István (Budapest, 49. vk.);
Szentágothai János (országos lista);
Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.);
Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.);
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.);
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés (35. rész)
|
Az Országgyűlés keddi munkanapjának eseményei dióhéjban:
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.);
Czoma László (Zala m., 5. vk.);
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.);
Tóth Károly (országos lista).
Ezután Stadinger István üdvözölte az ülésen résztvevő
Nyugat-európai Unió küldöttségét és Charles Goerenst, az Unió
közgyűlésének elnökét, a küldöttség vezetőjét, majd berekesztette az
Országgyűlés keddi ülését.
Szerdán az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról
szóló törvénytervezetek tárgyalásával folytatja munkáját a
törvényhozó testület.
Az Országgyűlés keddi munkanapján Stadinger István, Vida Miklós
és Horváth Lajos felváltva elnökölt.
Az ülésről tudósítottak: Baumann László, Bisztricsány Julianna,
Frank Róbert, Garajszki István, Kárpáti János, Nagy Attila és
Pichler Ferenc.
A tudósításokat szerkesztették: Fehér Péter és Kárpáti Miklós.
(MTI)
1989. január 10., kedd 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|