Rendszerváltás és az MTI

	Rendőrségi nyomozás az ózdi tragédia személyi felelősségének megállapítására (1. rész)
1990. március 14., szerda - Valószínűleg a tervezők és a kivitelezők hibájából következett be március 3-án, szombaton reggel 6 óra 30 perckor a magyar vaskohászat eddigi legnagyobb tragédiája, amelynek 12 halálos áldozata és több súlyos sérültje van - állapította meg a szakértői vizsgálat most lezárult első szakasza. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság március 19-én, hétfőn nyomozást rendel el az ügyben halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozáskörében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt - közölte szerdán az MTI munkatársával Magyari Sándor rendőr alezredes, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitnyság vizsgálati főosztályának vezetője. Mint arról beszámoltunk, március 3-án a reggeli vűszakváltás után az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében kilyukadt egy 90 tonnás, 1600 fokos folyékony acélt tartalmazó üst, amelyből mintegy 80 tonna az üst alatt lévő úgynevezett vészgödörbe ömlött. A folyékony acél a két és fél méter mély gödör alján vízzel érintkezett, s azt alkotóelemeire bontva hidrogén keletkezett. Ekkor következett be a hatalmas robbanás, amely a becslések szerint mintegy 7 millió forintos anyagi kárt is okozott. Egy hétig tartott, amíg a gödörben lévő acél hőmérséklete 200 fok alá süllyedt, s a környéket nagy területen, mintegy 5 centiméter vastagságban elborító acél eltávolítását is megkezdhették, hogy utána a baleset részleteit tisztázhassák. A robbanás után - mivel a hőmérséklet több mint 200 fok fölé emelkedett a három hónapja üzembe helyezett csarnokrészben - tűz is keletkezett. Csak azok tudtak megmenekülni, akik távolabb dolgoztak, vagy valami árnyékolta őket. Mint utóbb megállapították: a munkahelyen a műszakváltás után, illetve a robbanás környékén jóval többen tartózkodtak, mint ahány személyre a technológiai művelethez szükség lett volna. Feltételezik, hogy az előírt létszám betartása esetén csupán 2 halottja lenne a hidrogénrobbanásnak. A szakértők szerint a vészgödör talajvíz-veszélyes helyen, szigetelés nélkül épült. A gödör alján meglévő vízelvezető rendszer - rossz kivitelezői munka miatt - nem működött. A forró acél és a vízből felszabadult hidrogén találkozása okozta a hatalmas erejű robbanást. (foly. köv.) 1990. március 14., szerda 11:25
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »