Rendszerváltás és az MTI

	A szakszervezeti szövetség alakuló kongresszusa (2. rész)
A szakszervezeti szövetség alakuló kongresszusának tanácskozásán a vagyonkezelő részvénytársaság megalakításának elveit elfogadva hosszan elhúzódó vitát folytattak a küldöttek a szövetség alapokmányáról. A dokumentumot egy társadalmi bizottság dolgozta ki, amelynek elnöke az alapokmány megtárgyalását és elfogadását az alkotmányozás folyamatához hasonlította. Megállapítását igazolta, hogy a déli óráktól este 8 óráig sem sikerült lezárni ezt a témát. Az alapokmány tervezetéhez a küldöttek módosító javaslatok sokaságát fűzték, miközben tanácskozásukat minduntalan ügyrendi kérdésekben kért állásfoglalások szakították meg. A hozzászólásokban egyre több kritika érte a plénumot magatartásáért. Többek szerint azért haladt ilyen vontatottan az alapokmány végső formába öntése, mert néhányan megpróbálták szabotálni a kongresszus munkáját. Az egyik küldött szerint már olyan híresztelések is szárnyra keltek, hogy a Budapest Kongresszusi Központ szomszédságában lévő MOM Művelődési Házban megterítették az asztalt egy másik, ebből a körből kiváló szövetség kongresszusának. Az esti órákig a küldöttek az alapokmány öt fejezetéből hármat fogadtak el. Eszerint a szövetség neve Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége lett. Az alapokmány rendelkezik arról, hogy a Népszava a szövetség lapja. A szövetség szerveződésének és működésének alapelvei: a demokrácia, a tagszervezetek szolidaritása, önrendelkezése és önálló képviselete, a tagszervezetek egyenjogúsága, a többségi vélemény érvényesülése mellett a kisebbségi vélemény kifejezése és képviselete, a demokratikus választás és képviselet, a nyilvánosság. Az alapokmány foglalkozik a szövetség céljával és feladataival, a tagsági viszonnyal, a szövetség tagjainak jogaival és kötelességeivel. A késő esti órákban hátra volt még a szövetség kongresszusának, testületeinek és munkaszervezeteinek, továbbá a szövetség vagyonának, pénzügyi alapjainak és gazdálkodásának kérdéseiről szóló két fejezet megtárgyalása. A kongresszus második munkanapján egyébként csaknem félszáz szavazást tartottak - a küldöttek időnként úgy vélték, már-már követhetetlen ez a procedúra. A tanácskozást egy tragikus eseményről szóló bejelentés is félbeszakította. A konferencia levezető elnöke tájékoztatta a résztvevőket az Ózdi Kohászati Üzemekben történt megdöbbentő balesetről. A plénum egyperces néma felállással adózott a tragédia áldozatai emlékének, és úgy döntött, hogy részvéttáviratot juttat el az elhunytak hozzátartozóinak, illetve a súlyosan sérült kollegáknak. (folyt. köv.) 1990. március 3., szombat 21:12
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »