|
|
 |
|
 |
Grósz Károly Záhonyban és a Kárpátalján (2. rész)
|
A főtitkár beszéde
Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága
nevében köszöntötte a jelenlévőket, emlékeztetve arra, hogy
nemrégiben Letenyén vehetett részt hasonló ünnepségen, most pedig
Záhonyban szintén egy határ menti települést avatunk várossá. Ez is
jelképezi azt az eltökélt szándékunkat, hogy minden irányban a
lehető legteljesebb nyitásra, magas színvonalú, korszerű
együttműködésre törekszünk - jelentette ki, majd így folytatta:
- A világ minden országával, köztük szomszédainkkal a sokoldalú
kapcsolatok olyan fejlesztésén fáradozunk, amely kölcsönös
előnyökön, közös érdekeltségen alapul. Külpolitikai törekvéseink,
lépéseink pontosan mutatják ezt a szándékunkat. Szándékunk tiszta és
egyértelmű. Annak megvalósulását akarjuk politikai eszközökkel
elősegíteni, amit a Duna-medence legnemesebb, legtávlatosabban
gondolkodó szellemei - függetlenül nemzeti hovatartozásuktól - célul
tűztek népeink elé.
A népek testvérré válásának bartóki eszméjét felidézve
rámutatott: az álom megvalósulásáig hosszú és küzdelmes út vezet. De
létezik ilyen út, és a Duna mentén, a Kárpát-medencében élő népek
számára nincs másik út. Még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a harcot,
amelyet őseink vívtak, még nem oldotta békévé az emlékezés. Az
emlékezésen túl nélkülözhetetlen ehhez a kölcsönös megismerés és a
megértés képessége. Csakis az egymás érdekeire és értékeire
kölcsönös tisztelettel figyelő együttműködés eredményezhet tartós és
érdemi megoldást. Ezt az elemi igazságot itt, Záhonyban a történelmi
tanulságok különösen megerősítik.
- Nemcsak Magyarországot és a Szovjetuniót köti össze ez a
határállomás, hanem olyan helyen fekszik, amelyhez igen közel van
Csehszlovákia, Lengyelország, Románia határa is. Több ország számos
nemzete élt itt egymás mellett, hol többségi, hol kisebbségi
helyzetben az évszázadok során. Élnek ma is, és élni fognak a
jövőben is együtt, egymás közelében. A határok többször is változtak
közben, de a közelség megmaradt. Reméljük, hogy az országhatárok a
jövőben Európának ezen a táján is abban az értelemben tűnnek majd el
- mert feleslegessé válnak -, hogy nem elválasztanak, hanem egyre
inkább összekötnek. (folyt. köv.)
1989. április 3., hétfő 14:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|