Rendszerváltás és az MTI

	Nem született döntés - miniszteri szemle a Hévízi-tónál (1.rész)
1989. február 18., szombat - Négy tárca vezetőjének részvételével miniszteri szemlét tartottak szombaton a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyírádi üzemében és a Hévizi-tónál. A két színhely közötti kölcsönhatás ugyanis tovább már nem halasztható alapos döntéseket és vizsgálatokat igényel. A nagy mennyiségű vízkiemelés, amely a nyírádi bányászathoz elengedhetetlen, veszélyezteti a tó életét, gyógyhatását, a vízkiemelés további korlátozása pedig befolyásolja a vidéken a bauxitbányászat jövőjét. A kormány májusban foglalkozik e témával, s a minisztereket mintegy a döntés előkészítéseként hívták meg a sokoldalú helyszíni tájékoztatásra. Beck Tamás kereskedelmi, Berecz Frigyes ipari, Csehák Judit szociális és egészségügyi, valamint Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter első útja a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vízkiemelő központja számítógépes vezérlőtermébe vezetett. Fazekas János igazgató bemutatta a vendégeknek azt a rendszert, amely szabályozza és 20 másodpercenként jelzi a vízkiemelés mennyiségét. Elmondta, hogy betartják a vízügyi hatóság előírását, amely január 1-jétől megszigorította, és percenként 220 köbméterben határozta meg a maximális vízkiemelést. Emellett közölte azt is, hogy a környéken mintegy 10 millió tonnányi bauxitkészletet a földben hagynak, éppen a Hévízi-tó védelmében. Terveik szerint Nyírád környékén, ahol a legnagyobb mennyiségű vizet kell kiemelni, 1993-ig befejezik a bauxitbányászatot. A Hévízi-tó megtekintését követően a kórházban folytatódott a tájékoztató sorozat. Itt a vendégek a szakmai érvek mellett benyomásokat szerezhettek a hévíziek körében kialakult hangulatról és a természeti kincsünket féltő aggodalomról is. Balogh Zoltán, a kórház főigazgatója vázolta a tó értékeit, s azt hangsúlyozta, hogy a lecsökkent vízhozam veszélyezteti a tó mikróflóráját, azokat az antibiotikumokat és baktériumtörzseket, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak a tó gyógyhatásához. Ezek jelenlétéről 10 évvel ezelőtti vizsgálati adatokkal rendelkeznek, most, hogy tisztán lássanak, újabb vizsgálatra kérték fel az ELTE szakembereit. Mint mondta, a kórházban is folytatják a balneológiai kutatásokat, amelyek fontos információkat adnak a tó állapotáról. Hangoztatta, hogy a Hévízi-tó réme az algák megjelenése, amely a vízhozam csökkenésével járó reális veszély. (folyt.köv.) 1989. február 18., szombat 18:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nem született döntés - miniszteri szemle a Hévízi-tónál (2.rész)
Szabó Mátyás, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta többek között, hogy bár a szakértők a Hévízi-tó megengedhető legalacsonyabb vízhozamát a másodpercenkénti 300 literben határozták meg, az utóbbi 9 hónapban ez csupán 291 liter volt. Ez a jelenség jogos aggodalmat váltott ki a hévíziek körében. Megítélése szerint azonban mindez nem helyrehozhatatlan, hiszen a folyamat visszafordítható, de alapos vizsgálatokra és körültekintő döntésre van szükség. Szó volt továbbá a Hévízi-tó környékén egyre virágzóbb idegenforgalomról és annak növekvő devizaforgalmáról is. A miniszteri szemle, mint ahogy azt előre meghirdették, sajtótájékoztatóval ért véget. A hivatalos tájékoztató igen szűk szavú volt. Csehák Judit minisztertársai megbízásából annyit közölt, hogy döntést nem hoztak, de ez a szemle nem is erre volt hivatott. Kiegészítették információikat, és így alaposabban felkészülhetnek a kormány májusi ülésére, amely a döntéshozatal fóruma lesz. A miniszterek egyetértettek abban, hogy nem a gyógyászat és a bauxitbányászat harcáról van szó. Egymástól eltérő, de jelentős érdekek összehangolása a feladatuk. Az érdekek között elsődleges természeti kincsünk megóvása, de ezek mögött nagy súllyal sorakoznak fel a gazdasági, idegenforgalmi, gyógyászati érdekek, sőt figyelembe kell venni a döntéseknél azt is, hogy több település vízellátását éppen a kiemelt karsztvízből valósították meg. Mindezek közlése után Csehák Judit miniszter a sajtótájékoztatót befejezettnek nyilvánította. Az újságírók népes csoportja azonban kötetlen beszélgetésre kérte a minisztereket és a velük érkezett szakértőket. A tájékoztató után így kisebb csoportokban kaphattak választ kérdéseikre a sajtó képviselői. A beszélgetés során Csehák Judit rámutatott, hogy megítélése szerint valamennyi tárcának önkorlátozásra is szüksége van a cél érdekében. Ez alól nem kivétel az egészségügy sem. Ha elengedhetetlen, csökkenteni kell a vendégek számát. A fürdési időt máris szabályozzák. A kórház igazgatója közölte, hogy időbeosztással adják ki a fürdőjegyeket, így csökkentik az egyes napszakokban előforduló zsúfoltságot. A beszélgetésekben felvetődött az is, hogy a Hévízi-tó ne legyen a Balaton háttér-fürdőzőhelye, hanem őrizze meg gyógyhely jellegét. Az említettek azonban csak adalékok a megoldáshoz, amelynek kulcsa vitathatatlanul a bauxitbányászat kezében van. Erre vonatkozóan Berecz Frigyes ipari miniszter közölte, hogy májusban három variációs tervet visznek a kormány elé, amely a gyorsított bányászat módozatait, idejét tartalmazza. (folyt.köv.) 1989. február 18., szombat 18:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nem született döntés - miniszteri szemle a Hévízi-tónál (3.rész)
Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója az újságírók kérdésére rámutatott, hogy a nyírádi bauxitbányászat azonnali befejezése évi több 10 millió dolláros importot tenne szükségessé. E bánya pótlására egyébként megkezdték a csabpusztai lelőhelyen az új bánya nyitását, amely a tervek szerint 1993-tól termel. (MTI) 1989. február 18., szombat 18:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyitott kapuk a szovjet laktanyában (3. rész)
Kecskeméten mintegy félezren látogattak el a Nyitott kapuk napján az egyik szojvet laktanyába, ahol megismerkedtek az ottani haditechnikával, s választ kaphattak kérdéseikre. A filmvetítéssel, videóprogrammal színesített nyílt napon a szovjet katonai vezetők szóltak arról, hogy a tervezett csapatkivonása keretében Magyarországról mintegy tizezer katona távozik, s velük együtt körülbelül négyezer családtag. A részleges csapatkivonás Kecskemétet és környékét is érinti, ez év végéig 700-800 szovjet katona szerel le innen. (MTI) 1989. február 18., szombat 19:44
Vissza »