|
|
 |
|
 |
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (1. rész)
|
1990. szeptember 10., hétfő - A Világbank
intézménycsoportjának legújabb tagja a MIGA (többoldalú
beruházásbiztosítási ügynökség) és a Pénzügyminisztérium háromnapos
konferenciát kezdett a magyarországi beruházások ösztönzésére
hétfőn, a budapesti Helia Szállóban. A konferenciára a MIGA
szervezésében több száz külföldi pénzügyi és gazdasági szakember
érkezett, rajtuk kívül magyar vállalati szakemberek is részt vesznek
a tanácskozáson.
Antall József miniszterelnök megnyitó beszédében történelmi
jelentőségűeknek minősítette azokat a változásokat, amelyek az
elmúlt egy-két évben Magyarország politikai és gazdasági életében
bekövetkeztek és amelyek napjainkban is folyamatban vannak.
Hangsúlyozta, hogy a demokratikusan és szabadon megválasztott új
Országgyűlés és az általa vezetett, 40 év óta először valóban
legitim kormány legfontosabb feladatának tekinti a teljes mértékben
kialakítandó jogállamiság keretei között megvalósuló szociális
piacgazdaság kiépítését. Kormányának gazdaságpolitikáját a következő
szavakkal jellemezte: liberalizáció, privatizáció és dereguláció.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a liberalizáció során a
vállalkozások gazdasági környezetét fokozatosan megszabadítják az
adminisztratív kötöttségektől, hogy azok minél inkább
profitorientált, racionális gazdasági tevékenységet folytathassanak.
Szólt arról is, hogy a kormány tovább halad az árak és a bérek
liberalizálás a útján.
A miniszterelnök hangoztatta, hogy a hazánk előtt álló
legnagyobb feladatot a privatizáció jelenti. Jelenleg még a magyar
piaci termelés mintegy 85-90 százaléka az állami tulajdonú
vállalatoktól származik. A magyar gazdaság alacsony fokú
hatékonysága elsősorban arra vezethető vissza, hogy az állami
szektorban hiányzik az igazi tulajdonosi érdekeltség és a magasabb
teljesítményre ösztönző személyi érdekeltség is. Kormánya határozott
céljaként kifejtette: az állami tulajdoni arányt az iparban 3-4 éven
belül úgy kívánják megváltoztatni, hogy a magánszektor részesedése
domináns legyen. Ezen a területen a külföldi működő tőke az
eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet játszhat. A kormányzat arra
törekszik, hogy a korszerű technológiát bevezető és új értékesítési
lehetőséget biztosító külföldi működő tőke közreműködése
határozottabbá váljon a privatizációs folyamatban. Ezzel
kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetők védelmét magas
szintű jogszabályok, törvények biztosítják Magyarországon.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 16:37
|
Vissza »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (2. rész)
|
Antall József elmondta, hogy 1972 és 1988 között, azaz a magyar
átalakulás elindulása előtt csupán mintegy 250 vegyesvállalat jött
létre és ez a folyamat 250 millió dollár értékű külföldi
tőkebeáramlást eredményezett. 1989. január 1-je és 1990. június
30-dika között a bejegyzett új vegyesvállalatok száma megközelítette
az 1800-at és a beáramlott külföldi működő tőke mintegy 800 millió
dollárt tett ki, azaz mára már összesen több mint 2000 a bejegyzett
külföldi részvételű gazdasági társaságok száma és a külföldi
közvetlen befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt. A
befektetett külföldi tőke mintegy 60 százaléka négy országból
áramlott be, a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, az
Egyesült Államokból és Svájcból. A miniszterelnök a külföldiek
részére a jövőben az alábbi területeken ítélte kívánatosnak és
fontosnak a befektetéseket: a telekkommunikáció, a gyógyszeripar, a
finomvegyipar, a gépipar (ezen belül a mezőgazdasági gépek,
farmokhoz tartozó kisgépek) terén, a személygépkocsigyártásban és az
ehhez tartozó háttériparban, a környezetvédelmi technológiák
berendezéseinek kifejlesztésében, az aluminiumipari fejlesztések és
az infrastruktúra fejlesztése terén, valamint a számítógéprendszerek
kidolgozásában és a szállodaiparban. Megemlítette a beruházási
lehetőségek között az 1995-re tervezett Budapest-Bécs
Világkiállítást, amelynek a kapcsolódó infrastrukturális
fejlesztésekkel együttes várható beruházási költségkihatása 2
milliárd dollárra tehető. E nagyértékű beruházásban természetesen
számít hazánk a külföldi működő tőke aktív részvételére is. Az
ajánlati felhívás a napokban jelent meg a legnagyobb nyugati
gazdasági napilapokban. Mint elmondta, becslések szerint az
elkövetkezendő időszakban évente 1-2 milliárd dollár értékű külföldi
tőke beáramlására számíthatunk.
Antall József hangsúlyozta, hogy a magyar piac ugyan relatíve
kicsi, de az itt beruházó külföldiek lehetősége már a jövő év
elejétől lényegesen szélesedik, mivel a legnagyobb KGST-beli
partnereinkkel - nevezetesen a Szovjetunióval, Lengyelországgal,
természetesen az NSZK-val egyesülő NDK-val is áttérünk a
transzferábilis rubel helyett a konvertibilis valutákban történő
elszámolásra. Ez a Magyaroroszágon működő külföldi részvételű
gazdasági társaságok számára is közvetlen piacrajutási lehetőséget
teremt az említett országokban. Ezzel egyidejűleg tovább folytatjuk
az Európai Gazdasági Közösséggel és az EFTA-val megkezdett
tárgyalásainkat, amelyek célja Magyarország integrálása a nyugati
világhoz. Ennek egyik fontos állomása lesz Magyarország ez év őszére
várható felvétele az Európa Tanács tagjainak sorába. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (3. rész)
|
A miniszterelnök rámutatott: a kormány tisztában van azzal, hogy
a befektetéshez bizalomra és ehhez kellő szilárdságú politikai és
gazdasági stabilitásra van szükség. A kormány a gazdasági program
mindezen feltéteit biztosítja és minden lehetséges eszközzel
támogatja a vállalkozásokat, beleértve a külföldiek magyarországi
vállalkozásait is. Antall József végezetül hangsúlyozta: a kormány
szándéka a tulajdonnal kapcsolatos még meglévő bizonytalanság
mielőbbi eloszlatása. E kérdés megnyugtató rendezése elengedhetetlen
ahhoz, hogy a beruházási klíma ösztönzően hasson mind a belföldi,
mind a külföldi befektetőkre.
Josio Teraszava, a MIGA ügyvezető elnökhelyettese elmondta, hogy
a nemzetközi intézmény a Világbank-csoport legújabb tagja, melyet
1988-ban alapítottak. Teljes tagsága jelenleg 85 ország, közülük
65-en már ratifikálták a MIGA-alapokmányát. A nemzetközi intézmény
célja, hogy elsősorban a fejlődő országokban védje a külföldi
beruházók érdekeit a különböző váratlan eseményektől, így a
politikai változásoktól és azok kihatásaitól. A MIGA garantálja,
hogy a külföldi beruházók a nyereségüket devizában vihessék ki az
illető országból és emellett a beruházókat segítik döntéseik hosszú
távú meghozatalában. A MIGA maximum 50 millió dollárig vállal
garanciát egy beruházás esetében, illetve a beruházás értékének
maximum 90 százalékáig garantálja a vállalkozást a váratlan
hatásokkal szemben. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 16:40
|
Vissza »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (4. rész)
|
Mint Teraszava elmondta, az elmúlt évben 252 pályázat érkezett a
MIGA-hoz különböző kelet-európai és fejlődő országokból, ebből 25-öt
ajánlottak továbbfeldolgozásra. A MIGA működése során összesen négy
nagyberuházásra adott garanciákat, közülük a magyarországi General
Electric-Tungsram együttműködésre.
Ghassan El-Rifai, a MIGA elnökhelyettese hangsúlyozta: a
konferencia fő célja, hogy további nyugati beruházásokat ösztönözzön
Magyarországon, illetve informálja a lehetséges külföldi
befektetőket. Mint elmondta, a külföldi befektetések számára
Magyarország évek óta folyamatosan egyre több kedvezményt biztosít,
és ez továbbra is vonzóvá teszi hazánkat mint potenciális
befektetőhelyet a külföldi tőke számára. Tovább kell folytatni
azonban a jogi szabályozás egyszerűsítését, a vállalatok könyvviteli
rendszerét meg kell reformálni, és át kell alakítani hazánkban a
gazdálkodó szervezetek számvitelét is.
Rabár Ferenc pénzügyminiszter a tanácskozáson, a hazánk előtt
álló egyik legnagyobb feladatként a privatizációt jelölte meg. Ha ez
a folyamat csak a spontán privatizációval menne végbe, akkor akár
évtizedekig is eltarthatna. Éppen ezért a privatizációt is
központilag kell elindítani úgy, hogy annak révén a mintegy 80-90
százalékos állami tulajdon nagy hányada rövid időn belül magánkézbe
kerüljön. . A privatizáció megvalósítása során a kormányzat több
célt tart egyidejűleg szem előtt. Így fontosnak ítéli, hogy a magyar
gazdaságban minél több vállalkozó, gazdasági szereplő jelenjen meg,
a leendő önkormányzatoknak megteremtődjön a gazdasági alapja, és
eközben olyan szociális védőhálót hozzanak létre, amely védi a
vállalatok magánkézbe adása közben hátrányos helyzetbe jutókat a
negatív hatásoktól. A privatizációt a kormány a külföldi tőke minél
nagyobb arányú bevonásával akarja megvalósítani. Éppen ezért célja,
hogy a gazdaság intézményrendszerét átalakítsa a magánvállalkozások
alakulásának elősegítésére, és hogy olyan beruházási klímát
teremtsen, amelynek révén a magyar gazdaság minél előbb
piacgazdasággá alakul át.
Eugenio Lari, a Világbank európai, közel-keleti és afrikai
régiókért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy a Világbank évek óta
hatékonyan támogatja a kelet-európai térséget; csupán az elmúlt 12
hónap alatt körülbelül 1,8 milliárd dollár hitel nyújtásáról
állapodott meg a nemzetközi pénzintézet a térség országaival.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:26
|
Vissza »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (5. rész)
|
Hangsúlyozta azonban, hogy Kelet-Európa országai hasonló gondokkal
küzdenek, mindegyik a piacgazdaság felé halad, így Magyarországnak
fel kell készülnie arra, hogy a jövőben még inkább versenyeznie kell
a külföldi beruházásokért, finanszírozási forrásokért.
Magyarországon meg kell gyorsítani a támogatások leépítését, a
veszteséges vállalatok megszüntetését, serkenteni a piaci versenyt.
Kifejtette, hogy a Világbank továbbra is katalizátor-szerepet
kíván játszani Magyarország külső forrásainak szervezésében. Ennek
bizonyítására hangsúlyozta, hogy 1985-1988 között a Világbank
mintegy 1,2 milliárd dollár társfinanszírozást szervezett a
magyarországi fejlesztési programok támogatására. A nemzetközi
pénzintézet a jövőben is olyan programokhoz kíván segítséget
nyújtani hazánknak, amelyek elsősorban Magyarország gazdaságának
szerkezetátalakítását szolgálják, biztosítják a magánszektor
menedzselésének segítését, fejlesztik a pénzintézetek
szolgáltatásait, és a piacgazdaság intézményi hátterének kiépítését
gyorsítják meg. Emellett a Világbank Magyarországot támogatja külső
adósságának menedzselésében is.
Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség vezetője hozzászólásában
hangsúlyozottan mutatott rá arra, hogy a magyar kormány
privatizációs programját a nemzetközi pénzvilág is támogatja. Ennek
egyik kézzel fogható jeleként az Európai Közösség 5 millió ECU-s
pénzügyi támogatást is nyújt a végrehajtásához.
Maga a privatizáció, mint a továbbikakban elmondta, három módon
mehet végbe. Spontánul, ahogyan ez már néhány vállalatnál meg is
kezdődött, s ahogy, várhatóan a jövőben is jó néhány privatizáció
lezajlik majd. Ismét más formát jelent az úgynevezett első
privatizációs program, amelybe - az érintettek egyetértésével - húsz
vállalatot vontak be azzal a céllal, hogy nyílt versenyeztetéssel, a
legkedvezőbb áron értékesítsék őket. A harmadik, s egyben a
privatizálás legegyszerűbb módjának ígérkező lehetőség az lesz, hogy
a vásárolni szándékozó magyar, vagy külföldi cég egyszerűen
bejelenti majd az Állami Vagyonügynökségnek, hogy egy magyar
vállalatot vagy annak egy részét meg akarja venni, s erre, ha az
ajánlat megfelelő, az Állami Vagyonügynökség az áldását adja.
Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok
Minisztériumának államtitkára a magyar külkereskedelmi forgalomról
tájékoztatta a konferencia résztvevőit. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MIGA magyarországi beruházást ösztönző konferenciája (6. rész)
|
Ismertette a magyar gazdaság nemzetközi kereskedelmi strukúrájának
utóbbi két évben lezajlott jelentős módosulását, majd annak
fontosságát hangsúlyozta, hogy ez év első felében igen kedvezően
alakult - mintegy 600 millió forintot tett ki - hazánk
dollárelszámolású kereskedelmi aktívuma. E pozitív mérleg várhatóan
megmarad az év hátralévő hónapjaiban is, sőt, a a kedvezőtlen
körülmények ellenére, elérheti majd akár az egymilliárd dolláros
szintet is.
Az NGKM államtitkára végül annak kedvező hatásáról beszélt, hogy
az Európai Közösséggel sikerült olyan partneri viszonyt
kialakítanunk, amely a diszkriminatív megkülönböztetések
feloldásával, és sok más egyéb korlátozás felfüggesztésével járt.
Mindez minőségi változásokat eredményezett a kapcsolatok
alakulásában. Ugyancsak minőségileg változást jelent, hogy a volt
szocialista országokkal, valamint a Szovjetunióval áttérünk a
,,kemény valutában,, történő elszámolásra. Az igazán györekes
változást azonban változatlanul attól reméli a magyar gazdaság, hogy
1992 elejére létrejön a társulási szerződés az Európai Gazdasági
közösséggel. A konferencia kedden folytatja munkáját. (MTI)
1990. szeptember 10., hétfő 17:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|