|
|
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész)
|
A képviselők ezt követően vita nélkül elfogadták a július 29-i népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségleteiről, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslatot.
Ezek után tértek rá annak a törvényjavaslatnak a tárgyalására, amely a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szól. A napirendi pont előadójaként Haraszti Miklós (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a három közszolgálati tömegkommunikációs intézmény az elmúlt évtizedekben partikuláris politikai érdekek szolgálatában állt, s ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: egy demokratikus társadalomban ezeknek a médiumnak valójában a közt kell szolgálniuk. A pártatlan tájékoztatás érdekében létrehívandó bizottságról Haraszti Miklós elmondta, hogy azt nem lehet besorolni az államigazgatási intézménytípusok közé, s valahol a három hatalmi ág között lehet csak kijelölni helyét. A bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb elvként említette, hogy egyszerre garantálja a tájékoztatás pártatlanságát és az újságírói véleményszabadságot. Ugyancsak kiemelte, hogy a teljesen nyilvánosan működő Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nem irányíthatja a közszolgálati média tevékenységét, operatívan nem avatkozhat bele munkájába. Mint összegzésként megjegyezte: a bizottságnak voltaképpen azt kell szimbolizálnia, hogy a nemzeti médiumnak mentesek a pártérdekektől.
Ugyancsak a sajtószabadság és a pártatlanság elvének összehangolását emelte ki a bizottság létrehívásával kapcsolatosan Kulin Ferenc, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtóbizottság elnöke. Emellett ő is hangsúlyozta, hogy a bizottság - kerülve a beavatkozást vagy a politikai befolyásolást - véleménynyilvánítással, állásfoglalásokkal orientálhatja az egyes szerkesztőségi műhelyek vezetőit.
A beterjesztett törvényjavaslathoz több módosítást is javasolt Kulin Ferenc. Így egyebek közt felvetette, hogy a bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Film- és Televízió Művészek Szövetsége által delegált küldöttek ne legyenek párttagok, ezzel is erősítendő a bizottság pártatlanságát. Felvetette továbbá azt is, hogy az egyes médiumnak küldöttei ne az intézmény dolgozói legyenek, s feleslegesnek tartotta, hogy a bizottság tagjait a köztársasági elnök nevezze ki. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 18:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|