|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (1. rész)
|
1990. július 16., hétfő - Az Országgyűlés rendkívüli
ülésszaka hétfőn délelőtt 10 órakor a családi pótlékról szóló 1990.
évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával
folytatta munkáját.
A tárgysorozat elejére rangsorolt törvénymódosítás tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Szabad György elrendelte a szokásos jelenléti ellenőrzést, melynek eredményeként megállapították, hogy 289 képviselő, a törvényhozás 75 százaléka jelent meg, így az ülés határozatképes. Az elnök bejelentette ezután, hogy a kormány számos új törvénymódosítást nyújtott be sürgősségi tárgyalást kérve. A Parlament valamennyi beterjesztést nagy szótöbbséggel jóváhagyta, így a törvényhozás sürgősséggel tárgyalja a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok, és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi törvény módosítását; a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A beterjesztett javaslatokat a Parlament a szükséges bizottsági előkészítés után veszi fel tárgysorozatába. Számos új interpellációt, illetve kérdést is benyújtottak a képviselők. Ezeket a törvényhozás kedden délután tárgyalja.
A sürgősségi indítványok feletti döntést követően a törvényhozás az ülésszak tárgysorozatáról határozott. Ennek megfelelően 13 pontból álló napirend került a Ház elé:
1. Határozathozatal a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról;
2. Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok már megkezdett általános vitájának folytatása;
3. A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;
4. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat már megkezdett vitájának folytatása;
5. A köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája; (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 12:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (2. rész)
|
6. A nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása;
7/a Határozat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről;
7/b Országgyűlési határozati javaslat a frekvencia moratóriumról;
8. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság közbenső jelentésének meghallgatása;
9. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat vitája;
10. Interpellációk;
11. Kérdések;
12. Javaslat az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának megalakítására;
13. A Gazdasági Bizottság egy tagjának megválasztása.
Napirend előtti hozzászólóként jelentkezett Horn Gyula. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a napokban az Észak-Atlanti Tanács közgyűlése felhívást fogadott el, amely állást foglalt az európai államok, a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése mellett, illetve Európai Közgyűlés létrehozása mellett. Ezen javaslatok valóra váltásában jelentős szerepet tölthet be a magyar Országgyűlés is, ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsá a Külügyi Bizottság a jövő héten állásfoglalás-tervezetet terjeszt a Ház elé. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt héten felhívással fordult a magyar Parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletéről hozott korábbi döntését. Horn Gyula javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék napirendre. Fodor Gábor, az Emberi Jogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság elnöke rögtön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcsolatos álláspontjáról levélben tájékoztatta az RMDSZ-t. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 12:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (3. rész)
|
A levél kifejti: az RMDSZ egy nagyon összetett kérdést egyetlen, kiragadott szempont alapján, feltehetően nem eléggé pontos értesülésekre támaszkodva vizsgál és értelmez. A magyar Parlament ugyanis megtehette volna, hogy egyfajta látszatmegoldásra törekedve minden nemzetiségből egy-egy képviselőt beültet a törvényhozásba. Ez azonban megbontotta volna a kizárólag a politikai pártokra épülő egykamarás Országgyűlés egyensúlyát. Ugyanakkor a levél rámutat arra is, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek nem maradtak képviselet nélkül, hiszen a törvényhozás tagjai közül csaknem húszan vallják magukat valamely kisebbséghez tartozónak. Emellett Magyarországon folyamatban van a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti biztosi - ombudsman - rendszerének kialakítása. Ez az intézmény a többi között felügyeli a kisebbségi jogok érvényesülését, s hallatja hangját a kisebbségeket érintő törvények megalkotásánál. Az ombudsman-rendszer kialakításával Magyarország gyakorlatilag egy korszerű európai jogintézményt honosít meg. Végezetül az üzenet arra kéri az RMDSZ-t, hogy képviselői személyes tapasztalatok gyűjtésére látogassanak el a magyar Parlamentbe.
Ugyancsak soron kívül kért szót Kónya Imre (MDF), aki a kormánykoalícióban résztvevő pártok kora reggel megtartott frakcióértekezletének állásfoglalását ismertette az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényhozói munka értékeléséről. A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja mélységes aggodalmát fejezte ki az önkormányzatok létrehozását szolgáló törvényhozói munka jelenlegi állapota láttán. (Mint ismeretes, az önkormányzati törvény tervezete az elmúlt héten heves ellenzéki bírálatokat váltott ki, s különösen kétségessé teszi a törvényjavaslat sorsát, hogy az ellenzéki erők ragaszkodnak az Alkotmány módosítását is érintő törvények minősített, azaz kétharmados szavazatarányú elfogadásához.) Kónya Imre - drámai szavakkal ecsetelve a törvény elfogadásának jelentőségét - emlékeztetett arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége ez év április 29-én megállapodást kötött azzal a céllal, hogy az Országgyűlés a kormányzati tevékenység megbénítására alkalmas, minősített többséget igénylő törvények körét ,,a szükséges mértékre,, korlátozza. A szovjet típusú tanácsrendszer felváltásának, a demokratikus helyi önormányzatok kiépülésének sürgőssége miatt kiemelkedően fontos volt, hogy az önkormányzatok létrehozásához szükséges részletes szabályok kikerüljenek a minősített többséggel meghozandó törvények közül. (folyt. köv.)
1990. július 16., hétfő 12:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (4. rész)
|
Ezért az MDF-SZDSZ megállapodás 4. mellékletének 3. pontja úgy rendelkezik: ,,az önkormányzati törvényeknél a kétharmados szabály kizárólag az Alkotmányba kerülő rendelkezésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák,,. A megállapodásban foglaltakat - mint egységes egészet - mindhárom képviselőcsoport elfogadta, és azt magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja. Ugyanakkor elvárja, hogy az SZDSZ haladéktalanul térjen vissza a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítéséhez. A kormánykoalíció pártjai hajlandóak minden ésszerű és elfogadható módosítási indítványt figyelembe venni, amennyiben azonban a beterjesztett alkotmánymódosítás nem kapná meg a minősített többséget a szavazás során, és a Magyar Köztársaság alkotmánya emiatt továbbra is a szovjet típusú tanácsrendszert tartaná fenn, akkor ennek minden következményéért a felelősség a megállapodást megszegő szabad demokratákat terhelné.
Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének nevében - ugyancsak soron kívüli hozzászólóként - válaszolt az állásfoglalásra. Mindenekelőtt kifogásolta, hogy a két párt ,,magánjellegű,, megállapodását a Parlament elé vitték. Indokolatlannak tartotta, hogy e kérdésben ügyrend előtt kapott szót Kónya Imre, hiszen még nem zárult le az önkormányzati törvény általános vitája. Az SZDSZ egyébként sem érzi úgy, hogy felrúgta a megállapodást. A Magyar Demokrata Fórum - illetve a kormányzó pártok - állásfoglalása olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben egyedül az ellenzéket terhelné a felelősség, amennyiben valamely tartalmi kérdésben nem sikerül a parlamenti pártoknak konszenzusra jutniuk, illetve a konszenzus hiányát nem sikerül pusztán erőpozícióból pótolni. Az SZDSZ nem kíván olyan megoldást elfogadni, amelyben egyszerűen általános megfogalmazások kerülnek az Alkotmányba, s ezért az önkormányzati törvény tényleges tartalmát már egyszerű szótöbbséggel is elfogadtathatják. Az SZDSZ szakértői megfeszített munkával készítették el tervezetüket, amely alapját képezheti a parlamenti pártok konszenzusának. E tervezet kidolgozása nem a parlamenti munka hátráltatását jelentette, hanem azt szolgálta, hogy időben meg lehessen tartani az önkormányzati választásokat. Az elnöklő Szabad György javaslatára a napirenden kívüli vitát egyelőre ,,befagyasztották,, - s az önkormányzati törvény problémakörét a tárgysorozatnak megfelelő helyen és időben veszik elő. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (5. rész)
|
(A két soron kívüli felszólalás is előre vetíti, hogy az önkormányzati törvény, illetve az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítás folytatódó általános vitája során heves összecsapás várható a kormánykoalíció, illetve az ellenzéki pártok között. Erre a szinte áthidalhatatlannak látszó ellentétre utal az is, hogy a kormánykoalíció részes pártjai az ülés szünetében - az önkormányzati törvény plenáris vitáját be sem várva - nemzetközi sajtótájékoztatót hívtak egybe, amelyen éles kritikának vetették alá a Szabad Demokraták Szövetségének a törvénykezés során tanúsított magatartását, illetve az önkormányzatokról készített ,,ellentervezetét,,. A többi között elhangzott, hogy a szabad demokraták ,,útszéli hangon,, támadják képviselőtársaikat, tervezetük koncepciótlan, inkoherens, megbénítja az önkormányzati választások előkészítését.)
Utolsó soron kívüli felszólalóként kapott szót Tarján Lászlóné. A Független Kisgazdapárt képviselője választópolgárai véleményét tolmácsolta. Az emberek az országgyűlési közvetítések nyomán úgy vélik, hogy felháborító érdektelenség, figyelmetlenség tapasztalható a Parlament soraiban. Gyakoriak a személyeskedő, időhúzó felszólalások, amelyek aláássák a törvénykezési munkát. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülészaka - hétfői ülésnap (6. rész)
|
A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításának részletes vitájával, pontosabban a részletes vitában benyújtott újabb módosító javaslatok megtárgyalásával folytatták munkájukat a törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által eredetileg benyújtott javaslatot fogadták el, amelyet - mivel azt a képviselő visszavonta - Kutrucz Katalin (MDF) terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően az Országgyűlés évente legalább kétszer dönt.
A vitában az érintett tárcák képviselői is állást foglaltak. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára felajánlotta, hogy a tárca és a kormány félévente megteszi a ,,karbantartó,, intézkedéseket a családi pótlék értékének megőrzésére. Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nemcsak a Parlamentnek van felelőssége a családokkal szemben, hanem a kormánynak is. Ígéretet tett arra: a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a családi pótlékot - szükség szerint - a lehetséges legnagyobb mértékben emelje.
A T. Ház a módosító javaslatot elfogadta, s 285 igen, 4 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett módosította a családi pótlékról szóló törvényt.
A képviselők Szabad György vezetésével ezután ügyrendi polémiát folytattak, amelynek lényege: miként tárgyalják az SZDSZ által beterjesztett önkormányzati ,,ellentörvény-tervezetet,,. A jelenleg érvényes házszabályok ugyanis nem rendelkeznek arról az esetről, amikor a kormány beterjesztett törvényjavaslatával szemben az Országgyűlésnek egy teljesen új törvényjavaslatot kell megvitatnia. Végül is Szabad György az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta a döntést, nevezetesen: a bizottság vizsgálja felül és foglaljon állást arról, hogy a képviselők esetleg az egyszer már elfogadott tárgyalási rendtől eltérő módon vitassák meg az SZDSZ ,,ellentörvényét,,.
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság nevében Salamon László (MDF) obstrukcióval vádolta az SZDSZ-t. Mint mondotta: a szeptember 30-ig hátralévő idő nem elegendő a szakmailag is megalapozott módosításokra. A javaslatok sokasága és az idő rövidsége együttesen pedig jelentősen lecsökkenti az eredményes helyi választások lehetőségét. Kérte az ellenzék tagjait, gondoljanak felelősségükre, ne tegyék lehetetlenné a kormány munkáját, hiszen ezzel megfosztják az országot a helyi rendszerváltás lehetőségétől, konzerválják a tanácsi rendszert, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi kiskirályok tovább élősködjenek. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülészaka - hétfői ülésnap (7. rész)
|
Jó lenne elkerülni, hogy az önkormányzati választások a pártharcok színterévé váljanak. A nemzet azt várja az Országgyűléstől, hogy a helyhatósági választások törvényes előfeltételeit alakítsa ki sikerrel - fejtette ki a képviselő.
Juhász Pál (SZDSZ) visszautasította az obstrukció vádját. Hangsúlyozta: az új jogszabály-tervezet teljes egészében a korábban meghirdetett alapelveknek felel meg. Az SZDSZ egyébként azért nyújtott be teljes törvénytervezetet, hogy az egyedi javaslatok sokasága ne lassítsa a munkát. A két módosító javaslat-csokor is ezen alapelvhez igazodik - mutatott rá a képviselő, majd arról szólt, hogy a kormány által előterjesztett törvényjavaslaton két vonulat húzódik végig. Az egyik, hogy az új rendszer azonnal folytatható legyen, a másik pedig, hogy a kormánynak pénzügyileg nehéz helyzetben is legyen lehetősége a beavatkozásra. Elismerve a folyamatosság szükségességét, felhívta a figyelmet arra, hogy az előnyök mellett a törvényjavaslat e vonásai sok hátrányt okoznak. Nem különülnek el világosan a központi és a helyi hatalom feladatai, s egyebek között hiányos a helyi önállóság feltételeinek megteremtése is. A szabad demokraták módosító javaslatainak célja, hogy ne csupán hatalomváltás legyen, hanem megtörténjen a rendszerváltozás is, tudomásul véve azt is, hogy ez együtt jár a pártharcok felerősödésével.
Kőrösfői László (MSZP) leszögezte: éppen a kormánypárti hozzászólások lassítják a törvénytervezet fölötti vitát, az ellenzék igyekszik konstruktív javaslatokkal hozzájárulni a vitához. Ahhoz azonban, hogy eredményt érjenek el, elengedhetetlen néhány alapkérdés tisztázása: a fogalmak pontos meghatározása, a feladatok elhatárolása. Éppen ezért a törvénytervezet érdemi átdolgozásra szorul. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (8. rész)
|
Az önkormányzati törvényjavaslat általános vitáját az ebédszünet idejére függesztette fel az Országgyűlés. A képviselők - pártállásuktól függően - túlnyomórészt továbbra is támadták, illetőleg védték a törvény tervezetét, elfogadásra, illetőleg elutasításra ajánlva azt a T. Háznak. Ungár Klára (Fidesz), Pusztai Erzsébet (MDF), Wekler Ferenc (SZDSZ) is kifejtette: jó önkormányzati törvényt a csatlakozó törvények hiánya miatt nem lehet alkotni, ám abban valamennyien egyetértettek, hogy az önkormányzati választásokat szeptember 30-án mindenképpen meg kell tartani. Az ellenzéki képviselők közül többen hangsúlyozták: a most készülő törvényt ideiglenesnek kell tekinteni, mert hiányoznak azok az alapvető gazdasági feltételek, amelyek nélkül az önkormányzatok nem képesek sikerrel működni.
A törvénytervezet egyik koncepcionális hibájának rótták fel, hogy abban a központi hatalom túlságosan nagy beavatkozási lehetőséget kap; a mindenkori kormány így beleszólhat az önkormányzatok életébe. A polgármesteri, a főispáni intézményen keresztül például jogszabályokkal, a megye rendeletalkotással, a kormány pedig közvetlen jogszabályalkotással irányíthatja a helyi testületeket.
A közügyek és a partikuláris érdekek összehangolása lehetetlen, ha nincsenek garanciák a kisebbségek jogainak érvényre jutására, az elmaradott térségek gondjainak megoldására, a gyors felzárkózásra - hangsúlyozta hozzászólásában egyebek között Remport Katalin (MDF), Derdák Tibor (SZDSZ), Wekler Ferenc (SZDSZ).
Több javaslat is elhangzott a délutáni vitában: Horn Gyula (MSZP) azt indítványozta, hogy - mivel a nagy számú módosító javaslat immár áttekinthetetlenné és követhetetlenné teszi a vitát, és félő, hogy a valóban alaptörvény értékű jogszabálytervezet fogyatékossásait nem sikerül kiküszöbölni - a hat parlamenti párt, illetőleg a függetlenek állítsanak fel egy bizottságot. E testület július végéig hangolja össze az alapvető kérdésekre vonatkozó javaslatokat, amelyekről aztán az Országgyűlés dönt. Oláh Sándor (FKgP) - hangsúlyozva, hogy csupán a maga nevében szól -, azt indítványozta: tárca vonja vissza átdolgozásra a törvényjavaslatot, illetőleg dolgozza azt át.
A délutáni szünetben az SZDSZ invitálta sajtótájékoztatóra az újságírókat. Ezen a frakció tagjai az MDF néhány órával korábbi hasonló rendezvényén a szabad demokraták önkormányzati ,,ellentervezetével,, kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre kívántak választ adni. (folyt. köv.)
1990. július 16., hétfő 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (9. rész)
|
Mint fogalmaztak: nem fedi a valóságot az, ahogyan a fórum képviselői a különböző szakértői véleményeket minősítették. Hangsúlyozták azt is, hogy nem értenek egyet a beterjesztett törvényjavaslat koncepciójával, ezért dolgozták ki az új indítványt.
Délután a téma ismét terítékre került: Józsa Fábián (MDF) azzal vádolta Juhász Pál (SZDSZ) képviselőt, hogy frakciója megengedhetőnek tartja a tanácsi rendszer fenntartását. Juhász Pál, majd később Wekler Ferenc kijelentették: nem kívánják a tanácsi rendszer fenntartását, sőt az SZDSZ éppen azért nyújtotta be módosító javaslatait, hogy az önkormányzati törvény megalkotása után mindenképpen meg lehessen tartani a helyi választásokat. Igaz, ehhez a választójogi törvény napirendre tűzése és módosítása is szükséges - mondották.
A törvényhozók 18.30 előtt néhány perccel fejezték be munkanapjukat. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy mivel e témához még többen hozzá kívánnak szólni, a törvényjavaslat általános vitáját a következő hétfőn folytatják. Kedden reggel a T. Ház várhatóan megkezdi az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. (MTI)
1990. július 16., hétfő 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|