|
|
 |
|
 |
A kormány módszerei
|
-------------------
München, 1990. július 16. (SZER, Magyar híradó, Kasza László) -
Először nem figyeltem fel rá - sőt, amikor mások szóltak, azzal
toltam félre a témát, hogy paranoia, üldözési mánia. De aztán egyre
gyarkabban találkoztam az érvvel, a megállapítással, hogy nálunk a
választások óta semmi sem változott, ez a kormány is azt, és - talán
ez még fontosabb - ugyanolyan módszerekkel csinálja, mint az
egypártrendszeri elődje. Korábban a demokratikus parlamenti élet
peremére szorult csoportok hangoztatták ezt - mára azonban nagy
pártok politikusaitól is hallhatjuk, és számos lapban is
olvashatjuk.
Nem gondolom, hogy érdemben kellene vitatkozni a tétellel, hogy
az egypártrendszerrel szemben a többpárti parlament jelent-e
változást; vagy azzal, hogy a koalíciós kormány ugyanúgy dolgozik-e,
ugyanazokat a módszereket alkalmazza vagy alkalmazhatja - még ha
akarná is -, mint az MSZMP tette. Arra azonban talán helyes lenne
emlékeztetni, hogy milyen társadalmi következményekkel járhat egy
ilyen "semmi nem változott" hangulat keltése, a demokratikus
rendszerben a demokratikus pártok diktatúrák szintjére helyezése.
Ha bemagyarázzák az embereknek, hogy az egyik 19, a másik egy
híján 20, akkor nehéz lesz elvégezni azt a társadalmi mozgósítást,
amire elengedhetetlenül szükség van ahhoz, amit mindenki akar:
kikerülni az erkölcsi, társadalmi, politikai, gazdasági válságból.
Az emberek nem hisznek benne, hogy ez más, vagy hiába más, nem
hiszik el, akkor marad minden a régiben.
Félek, hogy a legutóbbi közvéleménykutatás eredménye, amely
szerint a legnépszerűbbek még mindig az egykori MSZMP politikusai -
nos, ez már azt mutatja, hogy ez az áldatlan propaganda hatással
volt az emberek gondolkodására. (folyt.)
1990. július 16., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|