|
|
 |
|
 |
Energiakrízis Magyarországon
|
-----------------------------
München, 1990. július 13. (SZER, Magyar híradó) - Az egész
ország felkapta a fejét a hír hallatán, amely szerint az úgynevezett
Barátság Kőolajvezeték, hogy úgy mondjam eldugult. Vagyis kedden
hosszú órákra beszűntette működését. Többen már az olajcsap
elzárását emlegették, a szovjet fél azonban műszaki hibára
hivatkozott. Később persze kiderült, hogy a Szovjetunió nem képes,
vagy nem hajlandó a szerződésekben lefektetett nyersolajmennyiség
szállítására. Így várható, hogy a harmadik negyedévben mintegy 30
százalékkal csökken a Szovjetunióból Magyarországra érkező olaj
mennyisége.
Most Vadász János, rádiónk gazdasági szakértője mondja el ezzel
kapcsolatos gondolatait:
- A világpiacon nem fenyeget semmiféle energiakrízis, a
nyersolaj ára mérsékelt és stabil. Magyarország most mégis új
olajválsággal néz szembe, illetve a válság már folyamatban is van. A
válság oka a hagyományos, naturális árucserén alapuló KGST-kapcsolat
felbomlása Magyarország és a Szovjetunió között - mégpedig szovjet
kezdeményezés eredményeként. Mind súlyosabbá váló gazdasági bajai
közepette az oroszok eldöntötték: kevesebbet ér számukra a
viszonylag gyenge minőségű, a világpiacon nem versenyképes magyar
gép és iparcikk, mint az érte szállított szovjet nyersanyag és
energiahordozó - elsősorban olaj - amelyre otthon is szükségük van,
vagy amelyet világpiaci áron valutáért bárhol a világon eladhatnak.
Ennek megfelelően január elsejétől már világpiaci árakon,
dollár-elszámolásban bonyolódik majd a magyar-szovjet forgalom,
illetve ami megmarad belőle. Hogy jóval kevesebb marad, azt már idén
érzékelteti Moszkva. Az első félévben 440 ezer tonnával kevesebb
olajat szállított, mint amennyire kötelezettséget vállalt. Most
közölte, hogy a harmadik negyedévben 30 százalékkal csökkenti a
Barátság-vezetéken áramló mennyiséget. Aligha lesz más helyzet az
utolsó negyedévben. (folyt.)
1990. július 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- Energiakrízis Magyarországon - 1. folyt.
|
A magyar kormány komoly veszteségekre hivatkozik. Közli, hogy
már félmillió tonna kiesése is 50-60 millió dollárral rontja a
fizetési mérleget, és 5 milliárd forinttal csökkennek a költségvetés
bevételei, ugyanis keményvalutáért a világpiacon kell megvennie a
kieső olajmennyiséget. Továbbá, a jövőben már aligha marad szovjet
nyersolaj arra a célra, hogy Százhalombattán feldolgozzák, és
finomított termékek formájában a világpiacon eladják.
Mindez kétségkívül veszteség. Nem is próbálom kicsinyelni a
pillanatnyi következményeit. Viszont nyereség, hogy a csökkentés
arányában többé nem kell viszonylag sok magyar gépet és iparcikket
exportra termelni viszonylag kevés szovjet olajért. Ilyen értelemben
ugyanis nagyon drága volt a szovjet olaj - drágább, mint a
világpiaci ár.
Hatalmas nyereség az a körülmény, hogy a magyar ipar megszabadul
a szovjet olaj megvásárlását szolgáló korszerűtlen gépek és
iparcikkek egy részének gyártásától, a költségvetés pedig az ezt
kísérő szubvencióktól. Tehát az érintett vállalatok végre
lehetőséget kapnak, és rá is kényszerülnek, hogy a világpiachoz
igazodva átalakítsák termékszerkezetüket.
Nyereség, hogy többé nem kell magyar hitelekkel szovjet
energiakitermelő beruházásokat támogatni, és erre iszonyúan
ráfizetni, csupán azért, hogy Moszkva nehogy kevesebb olajat
szállítson.
Nyereség, hogy a magyar gazdaság végre rákényszerül a takarékos
energiagazdálkodásra, és az olyan szelektív fejlesztésre, amely
viszonylag kevés olaj felhasználására támaszkodik. És az is
nyereség, hogy az említett változások eredményeként csökken a
Szovjetuniótól való gazdasági függőségünk. (folyt.)
1990. július 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Energiakrízis Magyarországon - 2. folyt.
|
Ez valóban olyan válság - helyesebb azonban vajúdásnak nevezni
-, amely felett ostobaság lenne siránkozni. Lezár egy ördögi kört,
amelyet annyiszor bejárva fokozatosan tönkrement a magyar gazdaság,
és megnyit egy utat, amelyen előre kell lépni.
Furcsa irónia, hogy éppen a Szovjetunió idézi elő azt a
változást, amely súlyos terheket hordoz ugyan, de megnyitja egy
kedvező kibontakozás lehetőségeit. A többi, hasonló változást már
magyar kormánynak kell kezdeményeznie. +++
1990. július 13., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|